Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám
0 INTERJÚ 2016. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP Világméretű gond az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumok kialakulása. Úgy tűnik, ellenük találtak Nobel-esélyes fegyvert Szegeden ✓ VERSENY A K0R0K0Z0KKAL Hogy szupergyógyszer lesz-e belőle a szuperbaktériumok ellen, még nem tudni, de a rezisztencia globális problémájára egyfajta megoldást jelenthet egy szegedi felfedezés, amire egy fiatal kutatócsapat jött rá, Pál Csaba vezetésével. A gondolat egyszerű, de nagyszerű, amihez az ötletet egy fél évszázados elfelejtett publikáció adta. Erről amerikai egyetemeken is azt mondták: „Hű a mindenit!” Fábos Erika- Egyre többet halljuk, hogy sok gyógyszer már alig vagy egyáltalán nem használható bakteriális fertőzésekkel szemben. Mi ennek az oka?- Az eltúlzott használat. Egyértelmű összefüggés látható: azokban az országokban, ahol több antibiotikumot használnak, rezisztens - vagyis a ma ismert gyógyszereknek ellenálló - törzsből is sokkal több van. Ezért a klinikai gyakorlat és az állat- tenyésztés is okolható. Ma már ott tartunk, hogy az ivóvizeink, a tej és más élelmiszerek is tele vannak antibiotikum-maradvánnyal. Kína az egyik riasztó példa, ott a tejek 50-60 százaléka antibiotikummal fertőzött, de akadnak olyan országok, ahol recept nélkül lehet antibiotikumot vásárolni, és nagyságrendekkel több is fogy, mint ott, ahol ezzel kapcsolatosan szigorú szabályok vannak. Ez évi 500 ezer tonnányi antibiotikum-felhasználást jelent a világban, amivel mi idézzük elő azt, hogy egyre ellenál- lóbb baktériumok szelektálódjanak ki. Tehát éppen az ember tenyészti ki azokat a veszélyes szuperbaktériumokat, amelyek ellenállnak a gyógyszereknek.- Azt mondja, vannak országok, ahol közérzetjavítónak szedik számolatlanul az antibiotikumot és Kínában riasztó az antibiotikumokkal fertőzött élelmiszerek mennyisége. Tudjuk, hogy itthon milyen a helyzet?- Az ÄNTSZ közölt néhány éve egy ezzel kapcsolatos tanulmányt, amelyből az derült ki, hogy mi nem állunk rosszul. Hazánkban az átlagnál kevesebb antibiotikum fogy, a középmezőny alján vagyunk. A kelet- és dél-európai országokban általában nagyobb az antibiotikum-fogyasztás, míg Észak-Európában alacsonyabb. Európában, Portugáliában a legrosszabb a helyzet.- Mi az, amit egy átlagembernek mindenképpen meg kell értenie a baktériumok működéséről ahhoz, hogy megértse, miért kell óvatosan használni az antibiotikumokat?- Az első, hogy a baktériumokat képes csak elpusztítani, vírusfertőzésre teljesen felesleges a használata. Aztán hogy a bőrünkön és a testünkben elképesztő sokféleségben élnek baktériumok, és döntő részük értünk tevékenykednek. Az emésztésünk, védelmi funkciók, az immunitásunk köszönhető nekik. A bélrendszerünk, ahol a legtöbb van belőlük, egy valóságos dzsungel, ahol élik az összehangolt életüket. Amennyiben Névjegy: 1975. március 27-én született Budapesten. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Orvos családból származik, de ő az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen biológusnak tanult. Doktori diplomáját 2002- ben szerezte meg, majd ösztöndíjjal több évet külföldön töltött, kutatott többek között Oxfordban és Heidelbergben. 2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, emellett a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, valamint az Evolúciós Rendszerbiológiai csoport vezetője. 2015-ben megkapta a Bolyai János alkotói díjat. Nős, két gyermeke van. nem lehet a mostani gyógyszerekkel az egyszerű betegségeket sem gyógyítani. Egy hidegfejű tudós, aki annyira ért ehhez, mint ön, mit mond, mikor?- Az előrejelzések arról szólnak, hogy 2050-re az antibio- tikum-rezisztens baktériumok okozta betegségek a vezető halálokok egyikévé válhatnak, különösen a harmadik világban. Tehát ez nem is annyira tudományos-fantasztikus kategória. Látni kell, hogy annak az aranykornak vége, ami a 40-es 50-es években volt, hogy egyfajta antibiotikummal a baktériumok széles spektrumát el lehetett pusztítani, ma már nem létezik. Azt ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt néhány évtizedben radikálisan növekedett az ellenálló baktériumok aránya. Az azért bizakodásra ad okot, hogy ezeket mindig sikerült végül visszaszorítani, nagyobb bajt nem csináltak. Ahhoz azonban, hogy a következő évtizedekben se legyen ennél nagyobb baj, összehangolt erőfeszítésre van szükség. Ez ugyanis egy nagyon fontos és globális népegészségügyi probléma. Ezen nem valami csodaszer fog segíteni, inkább az lesz a megoldás, hogy a maiaknál lényegesen specifikusabb antibiotikumok kerülnek be a klinikumba.- A mostani, legújabb generációsnak mondott antibiotikumok mikor születtek?- Radikálisan újak sajnos nincsenek. A legújabbak is csak a régi molekulák változatai. Azt érdemes tudni, hogy egy új antibiotikumot létrehozni és előállítani borzalmas összegekbe kerül, miközben megeshet, hogy úgy mutálódnak a baktériumok, hogy akár 5-10 év alatt hatástalanná válik. Tehát nem lehet majd az idők végezetéig árusítani, mint egy fájdalomcsillapítót. Ez a gyógyszercégek számára nem kifizetődő, kockázatos.- Jelenleg tehát egy fegyverkezési verseny zajlik a kórokozók és a gyógyszerfejlesztő cégek között. Hogy állunk?- Nem állunk rosszul. Több irányban haladnak a dolgok. Egyik, ahogyt már mondtam, fel kell gyorsítani a diagnosztikát, hogy minél személyre szabottabb és biztosabb lehessen a gyógyszeradagolás. A másik, hogy olyan teljesen új anyagokat, mechanizmusokat fejlesz- szünk ki, amelyek például a talajban lakó baktériumok sajátjai, és az is egy irány, hogy hogyan lehet a régi antibiotikumokat úgy kombinálni, hogy hatékonyabbak lehessenek. Olyan megoldásokat keresünk, amelyekhez a kórokozók nehezen alkalmazkodnak.- Szegeden készül az antibiotikum elleni csodafegyver - ezt hallani. Ez mit jelent?- Fontos megjegyezni, hogy azt sosem állítottam, hogy ez csodafegyver lenne. Arról van szó, hogy van egy értékes felfedezésünk, ami egy olyan sajátosságát azonosította be a baktériumoknak, amely segíthet abban, hogy egy olyan koncepciót alkothassunk, amivel könnyebben legyőzzük őket. Ez egy egyedülálló felfedezés: megtaláltuk a szuperbaktériumok gyengéjét - hogy így mondjam.- El lehet ezt közérthetően pár mondatban magyarázni?- Igen. Az élőlények erőforrásai végesek, az evolúció során nem jön létre tökéletes élőlény, mert ha egy tulajdonság előtérbe kerül és tökéletesedik, egy másik szélsőségesen leromlik. Nagyjából annyi a lényeg, hogy miközben egy baktérium mutá- lódik, és feltörhetetlen ellenállást fejleszt ki egyes hatóanyagokkal szemben, biztosan lesz egy olyan hatóanyag, amire viszont hiperérzékeny lesz. A megfigyelésünk tehát „okosabb” antibiotikumok és terápiák fejlesztéséhez vezethet. Azt ugyanis a mi koncepciónk szerint nem véletlenszerűen kell megtalálni, hogy egy szuperbaktérium esetében mi az az akár egyetlen hatóanyag, amivel legyőzhetjük. Hanem abból, hogy tudjuk, mivel szemben ellenálló, biztosan kikövetkeztethetjük, hogy mi az, amitől viszont elpusztul.- Hogy jut el idáig egy kutató, honnan jut eszébe egy ilyen gondolat?- Ez érdekes kérdés. Foglalkoztatott ez a téma, sokat olvastam róla, és kezembe került egy az 1950-es években készült szakmai publikáció, amelyben benne van ez az alapgondolat, csak valamiért elsikkadt.- Szóval akkor ebben közrejátszott a szerencse is?- Arra a tudományban is nagy szükség van, és ez az eset jól illusztrálja a kutatás természetét is. A kutatás ugyanis a tudás szempontjából nem egy egyenes vonalú, emelkedő görbével leírható folyamat, hanem rengeteg bakugrással és visszalépéssel vezet előre.- De ennek a kutatásnak a haszna egyszer új gyógyszer lesz?- Ettől azért még távol vagyunk, a nagy kérdés, hogy az eredményeink hogyan alkalmazhatóak a klinikai gyakorlatban.- Ha igen, akkor nem létezik több szuperbaktérium?- A mi javaslatunk pont abban segít, hogy megakadályozza, hogy a baktériumok egyszerre több lépcsőt mutálódjanak, vagyis hogy egyszerre sok dologgal szemben váljanak ellenállóvá. Ettől függetlenül ezt nem lehet kijelenteni. Húsz-harminc év múlva lehet, hogy éppen erre fejlesztenek ki magukban egy olyan tulajdonságot, amivel túljárnak az eszünkön.- Sokat lehet hallani arról, hogy mennyi magyar kutató dolgozik külföldi centrumokban. Ön miért itthon kutat?- Én is jártam egy ideig a világot, 2008-ban Oxfordból jöttem haza, Szegedre. Olyan anyagi feltételeket, kutatási és szakmai lehetőséget találtunk itthon, hogy jó döntésnek tűnt. Ha Oxfordban maradok, valószínűleg sikeresebb kutató lennék, de ott sem lennének tehetségesebb emberek körülöttem, mint itthon. ebbe a szép szisztémába antibiotikum kerül, ez felborul, mert az a jó baktériumokat is elpusztítja. Ez okozhat egy hasmenést, de ennél sokkal komolyabb bajokat is. A tudomány most kezd felismerni olyan összefüggéseket, mint például hogy akár agyi, idegrendszeri funkciókra is hatással lehetnek azok az anyagok, amelyeket baktériumok, mikroorganizmusok állítanak elő a szervezetünkben. Amikor azonban a baktériumpopuláció megváltozik, ezeknek az anyagoknak az egyensúlya felborul a szervezetben, ami betegségekhez vezet, áttételesen a skizofréniához is hozzájárul. Magyarán: nemcsak a baktériumok ellenálló képességét növeljük, de a szervezetünknek is árthatunk az indokolatlan gyógyszerszedéssel.- Mennyi ideig tart, mire egy baktérium ellenállóvá válik?- Attól számítva, hogy a világon valahol először megjelenik egy három-négy antibiotikummal szemben ellenálló baktérium, az öt-tíz év alatt mindenhova eljut. Laboratóriumi körülmények között ez még gyorsabban megy, 20-30 nap is elég ehhez. Ijesztően gyors tempó.- Ez a klinikai gyakorlatban mondjuk úgy nyilvánul meg, hogy egy vesemedence-gyulladásra se hat már az a gyógyszer, ami korábban, vagy itt még nem tartunk?- Nagyon is itt tartunk. Mindennapos tapasztalat, hogy egy egyszerű fertőzés is hosszabb lefolyású, mint korábban, tovább tart a kezelés, több antibiotikumot is ki kell próbálni, amíg végül gyógyítható lesz a betegség. Ez főleg a csecsemők, az idősek és a krónikus betegek számára jelent növekvő veszélyt. Ezért is fontos az antibiotikumokkal kapcsolatos kutatások azon iránya, ami a diagnosztika felgyorsítását célozza. Manapság 5-6 napig eltart, amire egy laboratóriumban ki tudják tenyészteni, hogy pontosan melyik baktérium okozza a betegséget. Ez, ha egy legyengült, elesett szervezetet akarnak gyógyítani, végzetesen hosszú idő, bele lehet halni. Ezért olyan fejlesztések zajlanak, amelyek fél napra rövidíthetik az időt, hogy mielőbb lehessen célzottan kiszűrni azt a gyógyszert, ami nem hatásos, és azokat az antibiotikumokat adni, amelyekkel gyorsabb lehet a gyógyulás.- Amit az utóbbi hetekben többször hallani a kórházi fertőzésekről. Összefügg ez valamiként az antibiotikumokkal?- Annyiból mindenképpen, hogy ahol ennyiféle baktérium van egy helyen, ott az ellenálló- nehezen legyőzhető - baktériumok mennyisége is jóval nagyobb.- Hogyan kell jól szedni az antibiotikumot?- Ritkán. Vírusos betegségre hatástalan, kisebb bakteriális fertőzéseknél is jobb rábízni a munkát az immunrendszerre. Amikor viszont szükség van rá, nagy dózis kell, hogy letarolja a kórokozókat. Ezért fontos végigszedni a kúrát akkor is, ha a tünetek szűnnek, különben esélyt adunk nekik a túlélésre és arra, hogy ellehállóbbakká váljanak. Fontos tulajdonsága ugyanis a baktériumoknak, hogy nagy harcban állnak egymással, és a túlélés érdekében mindenre képesek. Például tudják csereberélni a genetikai állományukat, vagy olyan anyagokat kitermelni, ami megvédi őket a másik kórokozótól, vagy olyat, ami a másikat elpusztítja. Ezek mind mutációt okoznak, erősítik őket, és ez a folyamat vezet a szuper- baktériúmok kialakulásához.- Ön szed antibiotikumot?- Ha az orvos azt mondja, követem az utasításait.- A sajtó persze régóta ígéri, hogy nemsokára eljön a poszt-antibiotikum korszaka, amikor már
