Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám
2016. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP SZTORI g A Michelin-csillag vendéget hoz, de nem csak ezért fontos a tulajdonosoknak Külföldiek a díjazott helyeken A „kellemes úti kitérőt jelentő, kiváló fogasokkal büszkélkedő" éttermek kapják. Azok az ettermek kapjak, amelyek miatt érdemes az utazóknak hosszabb kitérőt is tenni. Újabb budapesti étterem kapott Michelin-csillagot a héten. A Costes Downtown elismerésével már öt Michelin-csillagos étterme van Magyarországnak. Fábos Erika BUDAPEST A legújabb csillagos hely kisebb rekordot döntött. A Costes Downtown ugyanis 2015 júniusában nyitott, tehát kevesebb, mint egy év alatt ért el a csillagokig, hiszen 2016. március 9-én kapta meg az elismerést, ami egyedülálló teljesítmény. „Vieira volt az, akivel a Costes megnyerte az első hazai csillagot, és mivel ő az ősszel visszaköltözött Portugáliába és havonta már csak kétszer jár az éttermek- bé egy-egy ellenőrző vizitre, számunkra idén az volt a kérdés, hogy a Costes Palágyi Eszter séf vezetésével is meg tudja-e tartani a csillagot - mondta Gerendái Károly, az étterem tulajdonosa. Hozzátette: - Az, hogy a Costes Downtown ennyi idő alatt eljut idáig, álmainkban sem gondoltuk, években gondolkodtunk az első csillaggal kapcsolatban.” Gerendái Károly azt mondta: csak átvitt értelemben volt célújuk a csillag megszerzése. A hétköznapok során ugyanis nem lehet erre törekedni, mivel nincs g^egy kipipálható szempontrend- ■y jszere ennek a minősítésnek. In- Jkább az lebegett a szemük előtt, '' hogy egy olyan színvonalú heAzok az éttermeket jelölik így, ahova érdemes külön utazást szervezni. lyet hozzanak létre Budapesten, ami még nincs, ahol az étlapon szereplő ételek ugyanolyan kitűnő minőségűek napról napra, és amelyik bárhol a világon a legjobb éttermek közé tartoznak. „Mindig szerettem enni, érdekelt a gasztronómia is, és kihívásnak tekintettem, hogy olyat csinálják a vendéglátás terén, ami még nincs. Csak az érdekelt, mi kell ahhoz, hogy világszínvonalú szolgáltatást nyújthassunk. Mindkét étterem esetében ez volt az egyetlen koncepció. Kompromisszumok nélkül, hiMit jelentenek a Michelin-csillagok? bátlan minőséget és emlékezetes élményt nyújtani. Szerettem volna a Cos- tesnél barátságosabb környezetet, oldottabb hangulatú helyet és valamivel elérhetőbb árakat - így született meg a Downtown. Itt kínálunk például reggelit és ebédet, amire olyanok is bejönnek, akik egy vacsorára nem ülnének le nálunk. Nagyon örülök, hogy ez az elismerés is jelzi, jó irányba tartunk és jól haladunk ezzel az új hellyel is. Ä csillag tartást ad, hitelesít és vendégeket hoz, tehát a szakmai szempontok mellett üzletüeg is számít, de nem azért fontos.” A Costes Downtown napi munkáját Tischler Petra és Ti- ago Sabarigo séfek irányítják. Az étteremben a hét minden napján reggelivel, ebéddel és a Cos- testől megszokott minőségű Vacsorával várják a gasztronómia szerelmeseit. És hogy mi a különbség egy egyszerű étterem és egy Michelin-csillagos hely között? Rengeteg. Az alapanyagok nagyobb része külföldről érkezik, a teljes személyzetnek többéves nemzetközi gyakorlata van a legjobb helyekről. De például az is, hogy a Costes Downtown nagyjából félóránként 10-15 vendéget fogad. Ez pedig azért van így, mert az ételek mindig frissen készülnek, és a tálalásuk is időigényes munka. A Costesben 36 embert tudnak egyszerre leültetni, és ezért 22 fős személyzet dolgozik. „Amikor a társaimmal belevágtunk, nem a megtérülés volt a cél, büszkék akartunk lenni arra, hogy sikerült bebizonyítani, hogy Magyarországon is lehet nemzetközileg kiemelkedő gasztronómiai szolgáltatást nyújtani. A hazai közönség még úgy jön be hozzánk, mintha például színházba menne. A vendégeink 80 százaléka külföldi turista, és a magyar étteremkultúrának még sok év kell ahhoz, hogy ez az arány megváltozzon.” Tiago Sabarigo séf es csapata ■HHI Budapest legújabb | Michelin-csillagos étterme, a Costes Downtown konyháján * Az öt szempont 1. Az ételek minőségének vizsgálata. 2. A sütés, főzés, ízesítés tökéletessége. 3. A konyha eredetisége, stílusa. 4. Az ár-érték arány. 5. A megbízhatóság. Egy vörös könyv, amiről álmodoznak a legjobb séfek is Edouard Michelin francia üzletember és testvére, André 1891-ben feltalálták a leszerelhető gumiabroncsot. Hogy az autósok megvegyék és minél többet használják a Michelin gumikat, kiadtak egy olyan térképet, amin kitűnő éttermek és hotelek szerepeltek. így kezdődött 1900-ban, a Michelin- kalauz pedig azóta az egész világot meghódította, és sokkal nagyobb rangja lett. Mára egy olyan gasztronómiai elismerés, ami a kulináris tökéletesség nemzetközi szimbóluma. Az ellenőrök évente nagyjából 250 éttermet látogatnak meg, és a csillagot nem egy meghatározott időtartamra adják, hanem örökre szól. Ennek persze feltétele a garantált minőség. A minősítést ugyanis bármikor, akár már az odaítélést követő héten is elvehetik. A vizsgálat során csak az számít, ami a tányérra kerül. Nem minősítik a felszolgálást, a teríték minőségét, a hangulatot, csak az ételt. A könnyűzene világában is egyre könnyebben lebukhat, aki sajátjának tünteti fel más művét Ismerős dallamok, kölcsönvett taktusok Willie Mitchell 1970-ben megjelent Cherry Tree című száma kísértetiesen hasonló a Süsü zenéjéhez A rendezvények szervezői is figyelnek MAGYARORSZÁG A napokban született első fokon ítélet a No roxa áj című dal eltulajdonításának ügyében, amelynek jelentősége abban áll, hogy Tar- csi Zoltán,‘művésznevén lolly előadásában több mint 22 millió alkalommal kattintottak rá a Youtube-on. Vagyis nem kicsi a tét. Bár Jolly megkapta az engedélyt a zenei alap felhasználására Dirnberger Tímeától (akinek a művészneve Ka- my), de arra nem kapott engedélyt, hogy a dalt a sajátjaként adja elő. Ráadásul Kamy 2007- ben le is védette Cigánylány címen az Artisjusnál. A nem jogerős részítélet szerint tehát Jolly lopta a No roxa ájt Kamytól. A lassan két éve elhúzódó plágiumügy végére ezzel még nem került pont. A bíróság nyilvános bocsánatkérésre kötelezte Jollyt, akinek fel kell tüntetnie Kamyt a No roxa áj szerzője- ként. Ezenkívül 200 ezer forint sérelmi díjat kell fizetnie, és el kell távolítania a Youtube-ról a több mint 22 milliós nézettsé- gű Kis Grófo-klipet. Az ítélet logikája szerint a szerzői jogdíjak Kamynak járnak majd. A neki járó pénzről az Artisjustól kikért adatok alapján viszont később dönt a bíróság. „Maga a szerzői jogi törvény nem tartalmazza a plágium kifejezést - magyarázta lapunk„Élő zenés rendezvényből 2015-ben több mint 20 ezret jelentettek be, ezek elhangzásait kollégáink sorról sorra feldolgozták, hogy a szerzők megkapják a nekik járó jogdíjat - mondta lapunknak Tóth Péter Benjámin. - Néhány évvel ezelőtt évi hétezer ilyen rendezvénnyel számoltunk, tehát harmadannyival, mint most. Valószínűleg nem lett sokkal több zenei program néhány év alatt, inkább arról van szó, hogy tisztult, jogkövetőbbé vált a piac. A rendezvények esetében az alap szerzői jogdíj a nettó jegybevétel 9 százaléka, ezt kapják meg.utólag a dalszerzők. Nem akkora összeg ez, hogy ellehetetlenítse egy buli megszervezését, de érdemes előre számolni vele” - tette hozzá a szakember. nak Tóth Péter Benjámin, az Artisjus kommunikációs igazgatója. - Tehát amikor plágiumról beszélünk, akkor nem egy jogilag pontos kifejezést használunk. Amikor egy korábban meglévő dalt használ valaki egy új dal megírásához, átdolgozásról beszélünk, amihez az eredeti szerzők engedélye kell. Plágiumról csak akkor beszélünk, ha valaki, akár átalakítva, akár változatlan formában a saját neve alatt akarja megjelentetni valaki más dalát.” Ha valaki meghallja azt, hogy „én vagyok a híres egyfejű”, akkor mindjárt tudja, hogy Süsü, a sárkány daláról van szó. Legalábbis Magyarországon. Ám hét évvel ezelőtt bejárta a sajtót a hír, hogy Süsü dala nem is hazánkban, hanem Memphisben született. Willie Mitchell 1970- ben megjelent Cherry Tree című száma ugyanis kísértetiesen hasonló Bergendy István 1975-ös Süsü-zenéjéhez. Szakemberek szerint a véletlen egyezés esélye akkora, mint a lottóötösé. Eljárás nem indult a Bergendy-ügyben, de ha indulna, a fő kérdés az lenne, hogy tudatos volt-e a plágium. „A könnyűzenében sokszor előfordul, hogy hasonló motívumok, hasonló harmóniamenetek jelennek meg különböző dalokban - mondta lapunknak az Artisjus kommunikációs vezetője. - Amerikában nemrég a 70-es, 80-as évek zenéiből való átvételeket vizsgálták, és ott arra jutottak, hogy előfordulhat, hogy valaki véletlenül vett át egy motívumot egy másik dalból, de ettől még jogsértőnek tartják. A magyar jogban ilyen nem fordulhat elő. Nálunk csak a szándékos magatartást büntetik, különböző alapmotívumok és zenei ötletek átvételével nem lehet szerzői jogot sérteni. Tóth Péter Benjámin szerint nagyon nagy a különbség az egy-egy zeneszám elhangzása utáni szerzői jogdíjak között, mert nem mindegy, hol játsz- szák. „Ha egy kis vidéki rádió lejátszik egy zeneszámot, ott a jogdíj is nagyon alacsony lesz, egy nagy országos rádióban viszont már 2500 forintot is hozhat a szerzőknek egy dal lejátszása. Egy Aréna-koncerten, ahol 10-20 ezer forint egy jegy és mondjuk, 10 ezer néző van jelen, egy dal egyszeri elhangzása is tetemes összeget jelent, hiszen a szervező a teljes jegybevétel 4-5 százalékát fizeti meg szerzői jogdíjként” - mondta a szakember. Az Artisjus kommunikációs igazgatója arról is beszélt, hogy a zenészek jövedelmében a szerzői jogdíj körülbelül az egyharmadát szokta kitenni. „Kétharmadát a fellépésekkel szerzik meg. Ha külön nézzük a zenei albumok eladását, akkor az egy zenész teljes bevételének 4-5 százalékát teszi ki átlagosan. Vagyis a szerzői jogdíj egyre jelentősebb bevétel, talán ezért is figyelnek oda jobban az érintettek” - hangsúlyozta Tóth Péter Benjámin. Csejk Miklós A szerzői jogdíj egyre jelentősebb bevétel lehet
