Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-15 / 38. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ KÉKHÍREK Robbanás egy szeszfőzdében TARANY Robbanás történt a Szent István utcában egy szeszfőzdében. A szeszfőzde tulajdonosa megsérült. Az in­gatlan statikailag is sérült, ezért a nagyatádi hivatásos tűzol­tók csak kívülről tudták, egy óra alatt megfékezni a lángokat. Az eset miatt a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató­ság tűzvizsgálati hatósági eljá­rást kezdeményez. M. G. Garázdaság egy útkereszteződésnél BÉLAVÁRA Barcsi Rendőrkapi­tányság garázdaság és könnyű testi sértés gyanúja miatt nyo­mozott két bolhói és két béla- vári férfi ellen, akik egy bélavári útkereszteződésnél bántalmaz­ták a bolhói sértettet, aki köny- nyű sérülést szenvedett. A nyo­mozók a négy férfit gyanúsított- "ként hallgatták ki. A rendőrök a nyomozást vádemelési javas­lattal zárták le. M. G. Eltette a talált pénztárcát a nő TAB Lopás miatt jártak el egy 61 éves kányái nő ellen, aki­nek egy gyógyszertárban egy talált pénztárcát adott egy má­sik asszony, és ő sajátjaként eltette. A személyleírás alapján a rendőrök ellenőrizték F. Sán- dornét, aki a bűncselekményt elismerte, és az ellopott pénz­tárcát visszaadta. A nőt gyanú­sítottként hallgatták ki. ATabi Rendőrőrs az eljárást a befe­jezte és az ügyet vádemelési javaslattal zárta le. M. G. Pusztaszemesi gyilkosság: lezárult a nyomozás KAPOSVÁR Lezárta a nyomo­zást a pusztaszemesi gyilkos­ság ügyében a megyei rend­őr-főkapitányság, s vádeme­lési javaslatot tett a megyei ügyészségnek. A Franciaor­szágból hazatelepült nyugdí­jas férfit egy 21 éves somogy- meggyesi és egy 17 éves be- degkéri ifjú gyilkolták meg ta­valy júniusban. A páros előre eltervezte, nemcsak kirabol­ják, meg is ölik áldozatukat. A gyilkosok, illetve egy gyer­mekkorú andocsi lánytársuk elhatározták, hogy pénzt sze­reznek a nyugdíjastól. A 13 éves lány kihívta beszélgetni a kapuhoz, társai bemásztak a spejzablakon, s elvittek 70 ezer forintot. Néhány nap múl­va már csak hatezer forintot találtak. Ezt kevesellték, úgy döntöttek, kirabolják és meg­ölik a nyugdíjast. A két férfi a lányt hátrahagyva megvárta, míg áldozatuk elmegy otthon­ról, elbújtak a házban, aztán lesből rátámadtak a hazatérő­re, majd felgyújtották a házat. A gyilkosok már fél órával az emberölés után a rendőrök látókörébe kerültek. A. V. Magyarországon évente mintegy 300-500 peres eljárás indul Orvosi műhiba kártérítés jár! KAPOSVÁR Ritkán fordul elő, hogy egy egészségügyi intéz­mény peren kívül megtérítené a károkat, orvosi műhiba ese­tén a legtöbbször polgári pert kell indítani. Csernus Sándor ügyvéd és egészségügyi szak­jogász szerint érdemes műhi­baperekben jártas ügyvédhez fordulni. A kártérítés akár 60 millió forintig is terjedhet. Jeki Gabriella jekigabriella@gmail.com- Hogyan érvényesíthetik kár­igényüket az egészségügyi el­látás során egészségkároso­dást szenvedett betegek?- Több út is áll a betegek ren­delkezésére. Minden egészség- ügyi intézményben található betegjogi képviselő, aki segít­séget nyújt a beteg részére. Pa­naszt tehet a beteg az egészség- ügyi intézménynél, illetve a te­rületileg illetékes ÁNTSZ-nél is. Bizonyos feltételek fennállása esetén mód nyílik büntetőeljá­rás megindítására Ezen eljárá­sok önmagukban nem eredmé­nyeznek kártérítést. Amennyi­ben a betegnek kárigénye van, úgy az egyedüli célravezető el­járás peres eljárás kezdeménye­zése. A kárigény ér­vényesítése előtt cél­szerű egészségügyi kártérítési ügyek­ben járatos ügyvéd megkeresése, ezen eljárás ugyanis speciális szak­értelmet, ismereteket igényel.- Milyen esetekben forduljunk szakemberhez?- Az egészségügyi kártéríté­si perekben a bizonyítási eljárás szabályai speciálisak, az általá­nos kártérítési perektől eltérőek. A betegnek elegendő azt bizonyí­tani, hogy az egészségügyi ellá­tás során kár érte, egészségkáro­sodása keletkezett. Amennyiben ez bizonyítást nyert, úgy a kór­háznak vagy az orvosnak kell bi­zonyítania, hogy a szakmai sza­bályok megtartásával, az elvár­ható gondossággal járt el. Ha a fentieket nem tudja bizonyítani, úgy kártérítési felelőssége meg­állapítható. Ugyanez a helyzet a beteg halála esetén, ilyen ügyek­ben meghatározott szabályok szerint a hozzátartozók igényel­hetnek kártérítést.- A legjellemzőbb esetek?- A legtöbb műhibás eset a szülészeti-nőgyógyászati ellátá­sok során fordul elő. Az egész­ségügyi kártérítési eljárásokon belül a szülészeti ellátással kap­csolatos ügyek nagy súllyal sze­repelnek, melyek egy része oxi­génhiányos, súlyosan károso­dott gyermek születése miatt in­dul. Gyakori a szülés nem meg­felelő módjának kiválasztásával kapcsolatos kártérítési eljárás, il­letve előfordul, hogy a szülőket hibásan tájékoztatják a magzat genetikai kockázataival kapcso­latban. Szintén gyakori az egész­ségügyi kártérítési perek indítá­sa a sebészeti traumatológiai el­látás során keletkezett egészség- károsodásért. Előfordulhat mű­téttechnikai hiba, az alkalma­zott kezelés, beavatkozás helyte­len megválasztása, illetve a vér­rögképződés megelőzésére szol­gáló gyógyszeres kezelés elha­gyása, valamint a műhibaper­re okot adó diagnosztikus téve­dés. Ez esetben nem a tévedés té­nye ad alapot a kártérítésre, ha­nem azt vizsgálja a bíróság, hogy az orvos megtett-e mindent a he­lyes diagnózis felállítása érde­kében. Amennyiben nem, úgy a kórház kártérítési felelőssége megállapítható. Elő­fordulhatnak még egészségügyi kár­térítési eljárások az idegen test testüreg­ben hagyása, a kon­zílium kérésének elmulasztása, valamint a gondozási, őrzési kö­telezettség elmulasztása miatt.- Tudna néhány konkrét példát említeni?- A gyermek születését követő­en az anya és a gyermek a gyógy­intézetben maradtak, a gyerme­ket a kórház alkalmazottai csak szoptatni vitték az anyához. Az anya a harmadik nap tapasz­talta, hogy a gyermek erőtlen, nem szopik. Különböző diagnó­zisok felállítása után a gyermek a szülést követő kilencedik na­pon meghalt. Az ügyben bünte­tőeljárás indult, ahol az igazság­ügyi orvosszakértő megállapítot­ta, hogy a gyermek halála a fején található sérülésekkel összefüg­gésben következett be, így azt nagy valószínűséggel a gondozá­sával megbízott személyek okoz­ták. Egy másik esetben a beteg­nek azért alakult ki maradandó egészségkárosodása, mert a ke­zelőorvosok többszöri vizsgálat során sem kérdeztek rá az általa szedett gyógyszerekre, így nem derült ki, hogy véralvadásgátló készítményt szed. Az elszenve­dett baleset során kialakult vér­ömleny az alkalmazott vérhígító szer használatával is okozati ösz- szefüggésben a beteg bénulásos állapotát idézte elő.- Nemrég változott az orvosi mű­hiba következtében fogyatékos­sággal született gyermekek kár­térítési lehetősége. Miben áll ez?- A közelmúltban egységes­sé vált ítélkezési gyakorlat sze­rint az orvosi műhiba követ­keztében fogyatékosán szüle­tett gyermek szüleit nem csak az egészséges gyermekek fel­neveléséhez szükséges költsé­gekhez viszonyított többletkölt­ség, hanem a fogyatékosán szü­letett gyermek felnevelésének teljes költsége illeti meg kárté­rítésként. Köztudott, hogy a fo­gyatékos gyermek felnevelésé­nek költsége jóval nagyobb, mint az egészséges gyermeké. Az egy­séges ítélkezési gyakorlat szerint ezen teljes költséget köteles mű­hiba esetén a kórház megfizetni.- Milyen esetekre vonatkozik ez a bírói gyakorlat?- Általában Down- szindrómával, fejlődé­si rendellenességgel (nyitott gerinc) szüle­tett gyermek esetén fordul elő ilyen per, ide sorolha­tók még az oxigénhiányos agy- károsodással született gyerme­kek is. A genetikai rendellenes­ségek kiszűrése több módszer­rel lehetséges. Kártérítési perek jellemzően akkor indulnak, ha a szűrések során sérülnek a szak­mai szabályok, vagy az orvos az anyát nem tájékoztatja a gene­tikai károsodás fennállásának kockázatáról.-Gyakoriak az orvosiműhi- ba-perek?- Becslések szerint Magyar- országon évi 300-500 műhiba­per indul. A szakirodalom sze­rint az egészségügyi ellátás so­rán bekövetkezett műhibák szá­ma ennél lényegesen nagyobb, de a betegek kellő tájékozottság, és ismeretek hiányában nem in­dítanak kártérítési eljárásokat.- Mi kell egy sikeres perhez?- A kártérítési eljárás sikere a gondos előkészítésen múlik. Fel­tétlenül szükséges a teljes egész­ségügyi dokumentáció, az alap­ján lehet megállapítani, hogy az egészségügyi szolgáltató meg­tartotta-e a szakmai szabályokat, a kezelés során az elvárható gon­dossággal járt-e el. Célszerűnek tar­tom már az eljá­rás megindítása előtt igazságügyi orvosszakértői vé­lemény beszerzését, ez nagyban megkönnyíti az igényérvényesí­tést, így mód nyühat esetleges peren kívüli megállapodásra is. Nagyon fontos, hogy a károsult az eljárás során az egészségügyi kártérítéshez értő ügyvéd bevo­násával járjon el, mert a terület speciális ismereteket igényel.- Mennyi idő alatt juthat kárté­rítéshez a károsult?- Amennyiben nem lehetsé­ges az egészségügyi szolgáltató­val peren kívül megállapodni, úgy a perek akár három-négy évig is eltarthatnak. Ez nem je­lenti azt, hogy adott esetben nem érdemes kártérítési eljárást in­dítani, hiszen a károsultnak ele­gendő egyszer megjelenni a tár­gyaláson, képviseletét továbbiak­ban a megbízott ügyvéd látja el.- Mekkora vagyoni kártérítés­ről beszélhetünk?- A megítélt kártérítés össze­ge természetesen szoros össze­függésben van a bekövetkezett hátrány nagyságával. A beteg az eljárás során érvényesítheti a felmerült vagyoni kárát, az el­maradt hasznot, illetve a kárral kapcsolatosan felmerült költsé­geket. Igényt tarthat még jöve­delempótló járadékra, illetve más jogcímen felmerülő egyéb járadékra is. Ezen kívül érvé­nyesíthet még - a kár bekövet­kezésének időpontjától függő­en - nem vagyoni kárt vagy sé­relemdíjat. A kártérítés összege ügyenként változó, néhány mü- lió forinttól 50-60 millió forintig terjedhet.- Mennyi ideig követelhet kár­térítést a páciens?- A hatályos Polgári törvény- könyv szerint az általános elévü­lési idő öt év, amely a kártérítés esedékességétől számít. Az álta­lános szabály alól több kivétel lé­tezik, alapvető fontossággal bír ugyanis, hogy a károsult mikor szerez tudomást a károsodásról, illetve annak mértékéről.- Ön egészségügyi szakjogász is. Ez mennyiben segíthet egy be­tegnek vagy hozzátartozójának?- Ez az eljárás különleges szakismereteket igényel. Egész­ségügyi szakjogászként lénye­gesen nagyobb a rálátásom ezen speciális jogterületre. Polgári per­ben érhető el a kártérítés Kedvezően változott a jogszabály Vidám Valentin-nap a Kulturális Korzóban Romantika és nevetés MARCALI Csipetnyi romanti­ka egy kis játékkal, sok neve­téssel: felhőtlen szórakozás a marcali Kulturális Korzóban. Valentin nap alkalmából vi­dám programsorozat várta a páratlanokat,,párokat, baráto­kat, családokat. Az Örült, di­lis, szerelem című vígjáték ve­títése adta meg a hangulatot. Ezzel egy időben selyemfestő foglalkozás kínált kreatív idő­töltést. A Korzó-csatában a tár­sasjátékot kedvelők mérhették össze tudásukat. A nyertes, a Kosaras csajok csapata lett. Zárásként Maksa Zoltán hu­morista garantálta a kikapcso­lódást. V. E. Házasság hete évfordulós párokkal Galambos Ferenc plébánostól ál­dást. a falutól vendéglátást, a fa­luháztól műsort kaptak a Házas­ság hete és Valentin nap alkalmá­ból a kerek évfordulót ünneplők. Nagy László Péter polgármes­ter elmondta: három éve kezdték Takácsné Szalavári Paula anya- könyvvezető ötlete alapján, hogy a hét zárásaként meghívják azo­kat a párokat, akik itt kötöttek há­zasságot. Kövesdiné Panyi Antónia, a fa­luház vezetője hozzátette: a 25 éves évforduló az alap. Most 14 pár ült az ünnepi asztalhoz. Köz­L __________________________ t űk a 71 éves Szanyi György és fe­lesége, a 63 éves Szanyi György- né Tombor Magdolna, akik 45 éve kötöttek házasságot.- Én 18, a férjem 26 éves volt. Gadányban laktunk, de Mesz- tegnyőhöz tartoztunk, ide anya­könyveztek. A férjem csömen- di volt, azóta is Csömenden la­kunk. Nagy meglepetés volt a meghívás, hogy ennyi idő után gondoltak ránk - mondta Tom­bor Magdolna. Szanyi György el­árulta: családi körben is készül­nek az évforduló megünneplé­sére. Vigmond E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom