Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-15 / 38. szám
2016. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ 0X0 ía\ h Hr ^Á n roi Új szertárra ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - Jelenleg a város négy különböző pontján tároljuk az oltáshoz, mentéshez használt eszközeinket - mondta el érdeklődésünkre Bodó László, a Kötél egyesület vezetője. - Ez nem csupán a költségeinket, de baj esetén a vonulási időnket is rendkívüli módon megnöveli. Ezért szeretnénk, ha a bevethető tíz járművünket a rajtuk lévő nagy értékű felszerelésekkel együtt egy helyen tárolhatnánk. Ehhez már a helyszínt is kinéztük, a Pécsi utcában az egykori Delta szövetkezet szomszédságában van egy lapostetős épület, ami alkalmas volna erre a célra.- Tudtán kívül járult hozzá á szertár megépítéséhez Horváth Ákos cégvezető, aki két kisgyermekével érkezett szombaton a Sport- csarnokba. - Nem tudtuk, hogy ez egy jótékonysági rendezvény, csak a jegyvásárláskor derült ki számunkra - mondta -, ám így még jobb érzés, hogy itt lehetünk. Ez itt egy igazi közösségi tér, végre nem a bevásárlóközpontban találkozunk az ismerősökkel. Az emberek itt egy kicsit igyekeznek a gyerekek nyelvén beszélni, s ha rövid időre is, de elfelejthetik a felnőttek gondjait.- Megérdemli a Kötél, hogy támogassuk őket - ezt már a szintén két kicsivel érkező Magdolna ívűit a Kötél DSpIlßS Már nemzetközi kutatócsoport A Kötél egyesület 18 éve tevékenykedik Kaposváron, de mára, mint nemzetközi kutató- és mentőcsoport a világ bármely országába vonulhatnak. A szombati jótékonysági napon az ezerforintos belépővel járultak hozzá a látogatók új szertáruk kialakításához. Aki nem tudott részt venni a rendezvényen, a Kötél 11992402-06505572- OOOOOOOO számú számlaszámára befizetett összeggel is támogathatja a nemes célt. mondta -, minden tiszteletem az egyesületé, ezt a munkát megszállottság nélkül nem lehet csinálni. Figyelem a tevékenységüket, tényleg mindenhol segítenek, ahol tudnak, akkor megérdemlik, hogy most mi segítsünk rajtuk. Úgy tudom, a város évi félmillió forinttal támogatja az egyesületet, de egy nagyobb szertárra óriási szükségük volna. Tiszteletünk jeléül amennyivel tudunk, hozzájárulunk. A Kötél költségei tetemesek: éves szinten csupán az eszközpark bevizsgálása, s az, hogy bevethetők legyenek az eszközök, ötmillió forint. A szintén éves, nagyjából 150 bevetésnek csak az üzemanyagköltsége hétjegyű szám. De rendkívül drágák a felszerelések is, egyetlen ember egyéni védőfelszerelése 700 ezer forint. Márkus Kata Balatoni vendégforgalom 2015-ben: Siófok áll az összesített rangsor élén ► Folytatás az 1. oldalról BALATON RÉGIÓ Balatonfüred példája azt mutatja, hogy lehetséges a jelentős előrelépés is egyik évről a másikra. Az északi parti városban tavaly csaknem kilenc százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma, a belföldi turisták esetében 12 százalékkal. A déli parti „vetélytárs”, Siófok hasonló számai: 0,7, illetve 2 százalék. A KSH csak a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmát tartja nyilván, a magánszállásoké nem szerepel az adataiban, ezért akadnak olyan települések, így például Zamárdi, ahol a magszánszállások jelentősen feljavítanák a statisztikát. A belföldi vendégéjszakaszám tekintetében így Balatonszemes meg is előzi Zamárdit a KSH-rangsor- ban. Természetesen Siófok áll az összesített rangsor élen a vízparttal rendelkező települések közül, 2015-ben 712 ezer vendégéjszakát regisztráltak a nyári főváros kereskedelmi szálláshelyem, Balatonfüred 591 ezerrel követi. Tavaly 11 ezer híján ötmillió vendégéjszakát töltöttek a turisták a balatoni régióban, ez 0,8 százalékkal haladta meg a 2014-est. A hazai vendégkör 2,7 százalékkal töltött több éjszakát a térségben, a külföldi 2,6 százalékkal kevesebbet. A balatontipp.hu összehasonlítja a számokat a gazdasági válságot megelőző utolsó „békeévével”, a 2008-as- sal. Ahhoz képest 10 százalékos volt a múlt évi többlet, de a külföldiek vendégéjszaka-száma 10,2 százalékkal esett vissza, míg a belföldieké 24,9 százalékot javult. . Az ország kereskedelmi szálláshelyeinek 25,8 millió éjszakás forgalma 5,4 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A Balaton déli partjának települései közül nőtt a vendég- éjszakák száma Siófokon, Za- márdiban, Balatonvilágoson, Balatonbogláron és Balatonmá- riafürdőn, másutt visszaesett. Ha a magánszállások adatai hiányoznak is a teljes képhez, a kérdés továbbra is jogos lehet: hol van a statisztikából az a vendégbumm, ami á 2014-es- hez képest sokkal kedvezőbb nyári időjárásnak köszönhetően „érte” a Balatont a tavalyi szezonban? A válasz az lehet: a magánszállásokon, illetve nagyon sokan nem is vettek igénybe szállást a Balatonnál, csak jöttek-mentek... Fónai Imre A magánszálláshelyek adatai hiányoznak a statisztikákból. És Füred? Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu MEGYEI KORKÉP C salóka lehet az adat, mert csak a kereskedelmi szálláshelyek forgalmát veszi figyelembe, a magánszállásokét nem, de ettől még tény: 2014 után 2015-ben is a balatoni térség turistaforgalma bővült a legkisebb mértékben a hazai régiók közül. S a Balaton részesedése húsz százalék alá esett tavaly az ország turizmusából. Elfogadható, amit Ruszinkó Ádám, az ágazatért felelős helyettes államtitkár mondott korábban lapunknak erről, miszerint „a Balaton egy régóta jól működő, bejáratott célállomás, kiugró növekedésre nem számítunk egyik évről a másikra, a néhány százalékos folyamatos vendég- szám-növekedésnek kell itt örülni. Azokban a térségekben, ahol jóval kisebb a vendégek száma, könnyebb nagyobb növekedést produkálni". Egybecsengenek ezzel a Balatoni Turizmus Szövetség alelnökének, a földvári Fekete Tamásnak a tavak- augusztusi szavai is: „Azt, hogy augusztusban, amikor minden szállás szinte időjárástól függetlenül hagyományosan foglalt, sikerült vendégéjszakaszám-növekedést produkálni, pozitívan kell értékelni, ehhez képest minden kicsi előrelépés örvendetes”. A kicsi előrelépés megvolt (a 2014-es nulla után 2015- ben 0,8 százalékkal nőtt a vendégéjszakaszám a balatoni kiemelt üdülőkörzetben), de vajon hová tud tűnni a statisztikából egy olyan vendégbumm, mely például az idei nyáron jól érzékelhető volt a parton, a közel ideális időjárásnak köszönhetően? A parti büfék kivétel nélkül jobb forgalmat regisztráltak a 2014-es szeszélyes nyárhoz képest, a régiós turisztikai szövetség elnöke is úgy nyilatkozott a szezont követően, hogy négy-öt százalékos átlag bővülést minden vendégváró elkönyvelhetett. De akkor hová veszett el ez az észtén- * dő végére? Vagy annyira jól ment a Zimmer Feriknek? Esetleg a turisták zöme jött, fürdött, fogyasztott és ment, anélkül, hogy megszállt volna? Végül még egy: ha a balatoni régiótól ma már csak ilyen alig érzékelhető előrelépések várhatók (pedig például a külföldi turistaforgalomban még jelentős potenciál volna), Balatonfüred miként tudta tavaly a vendégéjszakák számát kilenc, a belföldi turisták tekintetében tizenkét százalékkal növelni? „A Balaton egy régóta jól működő, bejáratott célállomás, kiugró növekedésre nem számítunk” „A mi táborunk”-ba várják az osztályokat SOMOGY Egy friss online kutatás a tanórán kívüli tevékenységekkel foglalkozott, hangsúlyt fektetve a bentlakásos táborokra, a táborokkal kapcsolatos igények felmérése, melyet pedagógusok töltöttek ki. A napokban nyilvánosságra hozott kutatásból kiderült: a válaszadók több mint fele szerint kevesebb, mint a gyerekek negyede jut el évente valamilyen táborba. Egyharmaduk szerint a gyerekek fele táborozik éves rendszerességgel - írja a fe- lelosszulok.hu. Február 25-ig jelentkezhetnek általános iskolai osztályok A mi táborunk pályázatra! Mindkét korosztályból - az elsőstől a negyedikesig, és ötödikestől a nyolcadikosig - a kreatív gondolko- ' dás jegyében szabad műfajú pályamunkákat várnak, amelyekben bemutatják, számukra mit jelent a nyári tábor, mitől érzik jól magukat. A mi táborunk! című pályázatra az alkotások készülhetnek bármilyen kézműves technikával. Korosztályonként az egy-egy nyertes pályázó osztály májusban vagy júniusban a magyarhertelendi táborban és erdei iskolában négy napig táborozhat. Márkus K. „Ki a felelős a magasan tartott Balaton-vízszintért?” Ki a felelőse a balatoni vízeresz- tésnek? Vállalja-e a felelősséget az esetlegesen bekövetkező károkért? Közérdekű adatigényléssel fordult egyebek között ilyen kérdésekkel az illetékes vízügyi igazgatósághoz Győrffy ÁrpSd, a balatontipp.hu szerkesztője. Utánanézett: legalább tizenöt évre visszamenőleg nem volt ennyire sok víz februárban a Balatonban. Úgy véli, mivel csapadékos idő‘várható a továbbiakban is, akár katasztrofális helyzet is kialakulhat. Ahogyan megírtuk, 123 centi- méteres vízszintnél február 5-én nyitották ki a Sió-zsilipet, de nem csökken, hanem nő a vízállás, szombaton 125 centi volt a tó átlag vízszintje. Győrffy azt írja, 2010-ben a február 11-én mért 103-ról a tavasz folyamán 125 centiméterre nőtt a vízszint, 2011-ben 114-ről 116-ra, 2012- ben 80-82-re, 2013-ban 67-ről 125-re, 2014-ben 112-ről 129- re, 2015-ben 114-ről 119-re. Emlékeztet rá a szerkesztő, hogy bár a hivatalos adatok szerint a Balaton maximális szabályozási szintje 110, optimális szabályozási szintje 95 centiméter, 2014-ben kérelmet nyújtottak be a felső szabályozási szint 120 centiméterre emelésére. „Ha nincs megfelelő engedélyük a 110 centi- méteres maximális szabályozási szint átlépésére, akkor mi alapján tartják folyamatosan ennél magasabban a Balaton vízszintjét, ki hozta az ezzel kapcsolatos döntést (név, beosztás)?” - szól egyik kérdése a sok közül.
