Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-31 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 5. szám
2016. JANUÁR 31., VASÁRNAP PANORÁMA 3 Erőszakhullám Latin-Amerika nagyvárosaiban Ahol óránként ölnek A világ legveszélyesebb 50 települése közül 41 Dél-Amerikában található. A kontinens egyik-másik metrópoliszában ma már veszélyesebb az élet, mint a háborúk, polgárháborúk sújtotta országok településein. Maros László DÉI-AMERIKA Nem a nyomor sújtotta Afrika, vagy az Egyesült Államok metrópoliszai között kell keresni ma már a világ leg- erőszákosabb városait. A legtöbb gyilkosságot ugyanis Latin-Amerika nagyvárosaiban követik el, s akár százszor többet, mint a békésebb európai helyeken. A brit Daily Mail állította ösz- sze azon ötven legerőszakosabb város listáját, ahol a helyiek legnagyobb valószínűséggel lesznek emberölés áldozatai. Hogy a statisztika ne legyen torz, így a háborús övezetek települései, valamint a 300 ezer fő alatti városok, falvak nem szerepeltek a listán. Az eredmény így is meglepő, hiszen a félszáz hely közül 41 található Dél-Amerikában, s a filmekből erőszakosnak gondolt észak-amerikai metropoliszok közül csak négy érintett - St. Louis, Baltimore, Detroit, New Orleans -, valamint a dicstelen pozíciókat még négy dél-afrikai és egy jamaicai város nyerte el. A lista nem éppen előkelő első helyére Venezuela fővárosa, Caracas került. Itt évente 100 ezer lakosra 120 gyilkosság jut. Vagyis az elővárosokkal együtt több mint 5 milliós településen 6-7 ezeren halnak meg egy évben mások keze által, így közel egy óránként történik emberölés. Ez a szám hihetetlenül magas például a magyar statisztikához képest. Hazánkban évente kevesebb mint 150 szándékos emberölés történik - a kísérletek száma is 300 alatt marad -, vagyis eszerint egy caracasinak 80-szor nagyobb az esélye arra, hogy gyilkosság áldozata lesz, mint egy magyarnak itthon. Az elmúlt években egyre inkább eluralkodó erőszaknak több oka is van. Egyrészt a régióban hatalmas a nyomor, s ez alól nem kivételek a nagyvároA bűnözésért ä nyomor és a kartellek felelősek Hiaba az elfogások, j a latin-amerikai városok egyre veszélyesebbek [ a bűnbandák miatt sok sem, sőt! A milliós településekbe folyamatosan áramlanak a tömegek vidékről, ami elsősorban a nyomornegyedek lakosságát duzzasztja. A brazil nagyvárosok utcáin például általános, hogy fényes nappal fiatalokból álló bűnbandák rabolnak, s gyakran előfordul, hogy ha az áldozat védeni próbálja értékeit, úgy egyszerűen leszúrják, vagy lelövik. A helyzet várhatóan nem javul a? idei évben sem, hiszen a nyomor aligha fog enyhülni. Latin-Amerika országait ugyanis rendkívül korrupt kormányok irányítják, miközben a gazdaság mélyrepülésben van. Elsősorban az alacsony nyersanyagárak sújtják a régiót, így az olajár zuhanása. Venezuelát - amelynek fővárosa a listavezető Caracas - például különösen negatívan érinti a fekete arany árának esése. Az erőszak másik fő oka pedig az egész városokat rettegésben tartó bűnbandák véres gyakran egymás közötti - leszámolásai Ez az oka például, hogy tavaly a kartellek háborújába süllyedt El Salvador világelső lett a gyilkosságok számát tekintve. Az alig hatmilliós országban közel 7 ezer embert öltek meg, így nem véletlen, hogy fővárosa, San Salvador is harmadik lett a legveszélyesebb települések listáján (108 gyilkosság 100 ezer lakosonként), alig lemaradva az „ezüstérmes^ hondurasi San Pedro Sula mögött. A rendőrség pedig tehetetlen, hiszén a nyomornegyedek ontják a bandákhoz csapódó, kilátástalan helyzetben lévő fiatal férfiakat, az utánpótlás teMilliók a nyomornegyedekben A bűnözés latin-amerikai városok nyomornegyedeiben még a helyi átlaghoz képest is kiugróan magas. Ezekbe a körzetekbe gyakran már a rendőrség sem teszi be a lábát, a területeken saját törvények szerint élnek a lakosok. Az idei olimpiának helyt adó brazíliai Rio de Ja- neirot például ma már több mint 700 kisebb-nagyobb nyomornegyed veszi körül, ezekben a legszelídebb becslések szerint is 1,5 millió ember él. hát biztosított. Másrészt pedig olykor a' korrupt, rendőrség nem mer, vagy nem akar a bandák körmére nézni, s az sem példa nélküli, hogy egyik-másik egyenruhás a kartelleknek „maszekol”. S nem csak hírekkel látja el őket, de nem riad vissza a legsúlyosabb bűncselekményektől, így az emberrablástól és a gyilkosságtól sem, ha azt jól megfizetik. Az erőszak csillapodására valószínűleg csak akkor lehet esély, ha a bűnbandák között is létre jön valami tűzszünet. Erre négy éve volt is példa El Salvadorban, aminek hála az emberölések száma majdnem a felére esett vissza. Az ilyen tűzszünetek azonban rendre túl törékenynek bizonyulnak. Riadó! Riadó? Maros László laszlo.maros@mediaworks.hu H a van valami, amivel kapcsolatban tanácstalan vagyok, az a világot fenyegető járványok. Pontosabban a világot állítólag fenyegető járványok. Kinek ne rándulna össze a gyomra, ha azt hallja, hogy százezrek haldokolnak Afrikában - vagy a világ.bármely más fejletlen területén - valami nyelvtörő vírusban? És ki ne lenne ideges, ha azt hallja: az a nyavalya hozzánk is elérhet, itt is áldozatokat szedhet? Én is így vagyok vele. Persze, hogy falom a híreket az egzotikus csapásokról, de nem szívesen ismerkednék meg velük, még ha busásan fizetnék A járványokról szóló bejelentések menetrendszerűek is meg a hetegállományomat. És szívesen áldozok rá pénzt, hogy távol tartsák, senki ne kapja el ezeket a kórokat, irtsák ki a bacikat, vírusokat a földről az utolsó darabig - mint ahogy az sikerült állítólag a fekete himlővel. De valami mégsem hagy nyugodni a bejelentésekkel kapcsolatban. / A nagy hangon beharangozott világjárványokról szóló figyelmeztetések mára már menetrendszerűek lettek. Gyakorlatilag nincs olyan esztendő, amikor valamelyik influenzavírus-törzstől ne kellene rettegnünk a világ vezető egészségügyi szakemberei szerint. Majd idővel jön a jó hír is, hogy van ellenanyag. Megnyugtató ez, de gondolom nem csak nekünk betegjelölteknek, hanem a vakcinákat gyártó és forgalmazó cégeknek is. És bár a gyanú ott motoszkál bennem is, hogy egyik-másik kórság hírének nagyobb a füstje, mint a lángja, mégsem tudom elbagatellizálni egyik bejelentést sem, tegye azt világszervezet, kormány, vagy egy kósza orvos. Mert úgy gondolom, hogy az egyik legfontosabb érték az egészség. Igaz, másik oldalról pedig tudom, hogy egyeseknek ugyanekkora érték az emberi hiszékenység is. Úgyhogy marad a kétség, majd remélhetőleg a jóleső megnyugvás, hogy a nagy világjárvány ismét elmaradt. S persze fizetjük a vírusok elleni küzdelmet, ha másért nem, a saját nyugalmunk érdekében. Mao nagydolgait kutatta a MOSZKVA Aligha volt irigylésre méltó az egykori hírhedt szovjet titkosszolgálat, a KGB egyik ügyosztályának munkája. Egy volt ügynök nyilvánosságra hozta, hogy szó szoros értelmében az országba látogató külföldi méltóságok piszkos ügyei után szaglásztak: nevezetesen az ürüléküket vizsgálták. A baráti Kína vezetőjének, Mao Ce-tungnak 1949- es, tíznapos látogatása például az egyik legkiemeltebb ügyüknek számított. Mint kiderült, az ügyosztály 15 éven át létezett: 1938-tól a néhai diktátor, Sztálin 1953- as haláláig adott munkát a laboratóriumoknak a különleges csapat. Ezt követően ugyanis az egész csapatot - úgymond KGB- lehúzták a vécén. S bár nagyon nevetségesnek tűnik a tevékenység, az igen komoly akció volt, rendkívüli tudományos háttérrel. így a vendégek látogatásakor speciális illemhelyeket állítottak fel, amelyekből a nagydolog nem a csatornába, hanem egy külön tartályba került. A tudósok pedig elemezték annak ösz- szetevőit, s levonták a magvas következtetéseket. Ha például a mintában magas volt a triptofán - egyfajta aminosav - szintje, az annak a jele volt, hogy az illető nyugodt és megközelíthető. Ám a káliumhiány esetében a tárgyaló fél idegesebb természet lehetett, így más stratégia kellett a megnyeréséhez. VR Tudományos háttérrel működött az ügyosztály Mulderéknek ajánlja X-aktáit a hírszerzés LANGLEY Több mint ezer X-aktát hozott nyilvánosságra a napokban az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA). A titkosítás alól feloldott dokumentumokban űrlényekről, azonosítat- lan repülő tárgyakról és számtalan megoldatlan, rejtélyes esetről található információ. „Úgy gondoltuk hogy, mind a hívők, mind pedig a szkeptikusok érdekesnek fogják találni a valódi X-aktáinkat” - írták. . A CIA saját honlapján mutatott be olyan dokumentumokat, amelyekben a titkosügynökök vizsgálatait ismertetik. Az ötvenes években keletkezett anyagokat eredetileg 1978-ban tették hozzáférhetővé egy akkori közérdekű adatigénylés nyomán. Az internetre ily módon azonban most először kerülnek föl. Az X-akták sorozat újraindítása apropóján szándékosan úgy csoportosították a most bemutatott dokumentumokat, hogy az egyik csoportot a lelkes Mulder ügynöknek, a másikat a szkeptikus Scully ügynöknek ajánlják. Az első öt iromány tehát a szemtanúk beszámolóinak leírása, a másik öt pedig tudósok magyarázatairól számol be. A félszáz év távlatából még mindig izgalmas, böngészhető adathalmaz érdekes olvasmány azoknak, akik első kézből szeretnének az eredeti dokumentumokból tájékozódni. VR Nemzetbiztonsági érdekeket sérthetett még külügyminiszterként Titkos anyagok Clinton szerverén WASHINGTON Több száz bizalmas és titkos besorolású e-mail fordult meg Hillary Clinton magánszerverén. A hírt első ízben erősítette meg az amerikai kormány, miszerint féltett kormányzati titkokat is tartalmaz az elnökjelöltségre aspiráló politikus egykori magánszervere, s ezért kiemelt onnan 22 e-ma- ilt, amelyek tartalma a legmagasabb szintű besorolást igényli. Mindezt három nappal azelőtt közölték, hogy Clinton a legesélyesebb demokrata elnökjelölt-aspiránsként megmérkőzik vetélytársaival az első, Iowa állambeli jelölőgyűléseken. A kül- ügyminisztériumi illetékesek vizsgálják, a szóban forgó inforClintonnak nem jött jól a botrány a választás előtt mációk titokként voltak-e besorolva továbbításuk idején. A tárca péntek este tette közzé a Clinton külügyminiszter- sége idejéből származó e-mai- lek egy újabb adagját annak a vizsgálatnak a keretében, atnely arra irányul, hogy Clinton nem sértett e nemzetbiztonsági érdekeket. „E dokumentumok a hírszerző szervek kérésére magasabb titkosítási besorolásba kerülnek, mivel szigorúan titkos jellegű információkat tartalmaznak” - közölte John Kirby külügyminisztérium szóvivő. A tárca tisztségviselői nem nyilatkoztak a levelek tartalmáról, ahogy azt sem árulták el, Clinton volt-e bármelyik e-mail feladója. VR
