Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-31 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 5. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2016. JANUÁR 31., VASÁRNAP A világ a Zika-vírus miatt retteg, pedig vannak hazánkban is halálosabb kórokozók. Az influenza ellen hatásos az oltás, de egyre kevesebben kérik. VESZÉLYES VÍRUSOK TÁMADNAK H1N1 (influenza) MERS Ebola Víruslexikon Légúti megbetegedés. A 65 év fölöttiek között 50 százalékos volt a halálozási arány. Légúti megbetegedést okoz. 2012 és 2014 között ugyan alig 800-an kapták el, de a harmaduk elhunyt. Évi egymillió áldozatot szed, de megelőzhető. A klímaváltozással Európában újra feltűnt. Vérzéses lázat is okozhat, évente 100 millió embert fertőz, 5 százalékuk esetében komoly betegséget okoz. Izomfájdalmakkal, vérzéssel jár. Halálozási arány: 50-90 százalék. CHIKUNGUNYA-LÁZ Szúnyogok által terjesztett trópusi betegség. Napokig tartó, súlyos lázzal jár. Olaszországban is feltűnt már. Az influenzavírus egyik altípusa, amely súlyosabb lefolyású. Jelenleg Oroszországban és Ukrajnában is fertőz. Dél-Amerikában, főleg Brazíliában betegít meg egyre több embert a Zika, ami az idei olimpia miatt okoz pánikot. A fertőzés már Európát is elérte, és a Zika-vírus hazánkba is bekerülhet. Ám ezenkívül is számos egyéb egzotikus kór érheti el az elkövetkező időben Magyar- országot. S ezek akár okoznak tömeges megbetegedést, akár nem, a rendszeresen több ezer halálos áldozatot szedő influenzától mindenképpen tartanunk kell, hiszen idén nagy járványt várnak a szakemberek. Fábos Erika BETEGSÉG A WHO - az egészség- ügyi világszervezet - hétfőn tart válságtanácskozást a Zika-vírus miatt és már dolgoznak a védőoltáson is Amerikában. Közben Európába is megérkezett a betegség: már több mint egy tucat embernél - főleg holland betegek szervezetében - mutatták ki a Zi- ka-vírust. Ők korábban Dél-Amerikában, főként Kolumbiában, Suriname-ban, illetve Guayaná- ban jártak. A kórokozó elsősorban terhes nőkre veszélyes, mert súlyos születési rendellenességet, kisfejűséget (mikrokefália) Az ábra azt mutatja, hogy az egyes betegségek a világ mely részeiről terjedhetnek akár Magyarországra is EMBER MAJOM SZÚNYOG DENEVER SARS , Azebola legtöbbször 4É0! halálos Dengue-táz Chikungunya-láz okoz a magzatnál. Mások esetében elsősorban enyhébb, influenzához hasonló tüneteket okoz, és négy-hét nap alatt elmúlik. Hazánkat is elérheti a Zika Szlávik lános, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház infektológiai osztályának vezetője azt mondta: az olimpia miatt nagy a valószínűsége, hogy a turisták behurcolják Magyar- országra a Zika-vírust. Pánikol- ni azonban mégsem kell. Abból a szúnyogból, amelyik terjeszti, kevés van Magyarországon, másrészt ez a vírus emberről emberre nem terjed. Vagyis aki tudja, hogy olyan területen járt, ahol elkaphatta, a tünetei jelentkeznek és azonnal orvoshoz fordul, gyorsan meggyógyul, annak az esélye pedig csekély, hogy pont egy olyan szúnyog csípi majd meg, amelyik továbbadhatja. Terheseknek azonban valóban jobb elkerülni a veszélyeztetett országokat, és arra is érdemes odafigyelni, ha valakinek influenzaszerű tünetei jelentkeznek olyan időszakban, amikor ez a betegség nem jellemző. Az emberek persze szeretnek félni, de az épMiért beteg ennyi gyerek? „Azt, hogy az influenza és a nátha minden télen ennyi embert betegít meg, arra az a magyarázat, hogy nagyon sokfajta vírus okoz betegséget. Az influenzavíruson kívül több mint 200- féle olyan van, ami náthás, felső légúti tüneteket okoz - mondta Nagy Károly egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem virológus z influenza a gyerekeket ■ különösen veszélyezteti I « f % \v \ v m kutatója. - Amikor a szervezetünk legyőz egy vírust, az immun- rendszerünk ellenanyagot termel ellené, de ettől még egy másikat azonnal el is kaphatunk. Ez az oka annak, hogy télen ennyien betegek és hogy a gyerekek köny- nyebben kidőlnek. A kicsik szervezete ugyanis sokkal kevesebb vírustörzs ellen védett.” pen aktuális távoli vírusok rendszerint be sem jutnak hozzánk, a szezonális influenza sokkal nagyobb veszélyt jelent. „Azt mondanám, hogy a legveszélyesebb vírus vagy fertőző betegség az influenza Magyarországon. A trükkje az, hogy állandóan változik, miközben a fertőzőképessége mindig egyformán nagy:, ha egy beteg egy méteren belül, köhög, tüsszent, akkor elkapjuk.” A klímaváltozás hat a vírusokra „Persze egyáltalán nem a sci-fi kategóriája, hogy olyan vírusok is terjednek majd a következő években, évtizedekben Európában, amelyek korábban csak a trópusokon jelentettek veszélyt - mondta Szlávik János. - Jó példa erre a Chikungunya-láz. Ez a betegség lázzal, izom- és komoly ízületi fájdalommal, fejfájással, orr- és ínyvérzéssel jár. Ritkán halálos, de hosszan tart. Az ötvenes években még csak Tanzániában fordult elő, de azóta már Közép- Amerikában, a karibi térségben, az Egyesült Államokban és Európában is megjelent. Vendégmunkások, turisták hurcolták be, de az az ázsiai és egyiptomi tigrisszúnyog terjeszti, amelyből már Olaszországban, Spanyolországban is egyre több van, ahogy hazánkban is. A globális felmelegedés miatt ugyanis a trópusinak számító rovarok egyre nagyobb számban tűnnek fel a mérsékelt égövben, ezzel párhuzamosan pedig egyre inkább elterjedhetnek a különböző trópusi betegségek. A szúnyogirtást tehát egyre komolyabban kell majd venni, mivel a Chikungunya, vagy a Zika ellen jelenleg nem tudunk mással védekezni, oltás ugyanis még nincs ellenük. Ilyen csak a sárgaláz ellen ismert.” Egyre több az influenzás Amíg a Zika miatt pánikol a világ, Európában egyre nagyobb az influenzavírus okozta járvány. Már nyolc országában, köztük a szomszédos Szlovéniában is kitört. Hazánkban gyorsuló ütemben terjed a betegség, járvány még nincs, csak / néhány megyében ' halmozott megbetegedések. Vannak iskolák, ahol csaknem a gyerekek ötödé hiányzik már. Az elmúlt egy hétben 28 százalékkal nőtt a betegek száma és több mint 10 ezer embernél mutatták ki az influenzát. A szomszédos országok közül Ukrajnában a legnagyobb a baj. Október óta a sertésinfluenza néven ismert Hl Nl-es vírustörzs 83 ember halálát okozta. Mivel itthon is kimutatták a betegek egy részénél ezt a kórokozót, a szokásosnál komolyabb járványra számítanak. Hatezer halott csak tavaly? A statisztikák szerint az elmúlt év első két hónapjában hatezerrel több halálozás volt Magyarországon, mint a korábbi években átlagosan szokott. Szakemberek azt mondják, nagyon is hihető teória, hogy ez a többlet abból származik, hogy 2015-ben egy komoly influenzajárvány alakult ki Magyarországon. Igaz ugyan, hogy nem volt súlyos lefolyású, de nagyon sokakat megbetegített, és az időseknél, krónikus betegeknél ez akár halálos szövődményekkel is járhat. Az influenza súlyosságát sokan nem mérik fel. Idősek, tüdőbetegek, szív- és érrendszeri betegséggel küzdők számára komoly szövődményeket okozhat, és kutatások bizonyítják, hogy súlyos betegségekre - akár például agyvérzésre is hajlamosít. A leggyakoribb influenzaszövődmény a tüdőgyulladást okozó baktériumfertőzés, ami időseknél halálos is lehet. „Az idei H1N1 esetében érdemes tudni, hogy ennek a legveszélyesebb formája az elsődleges vérzéses tüdőgyulladás, akár fiatalabbaknál és terheseknél is kialakulhat, de szövődményeként bakteriális tüdőgyulladás is megjelenhet, ami egy idős vagy legyengült szervezet számára végzetes lehet - mondta Ócsai Lajos. - Utóbbi azért veszélyes, mert egyre több olyan baktérium van, ami ellen nincs hatásos antibiotikumos kezelés, ezért ha nem sikerül azonnal eltalálni a gyógyszeres védekezést, halállal végződhet akár egy fiatal szervezet számára is az influenza szövődményé.” Egyre kevesebben oltatják magukat Évek óta jelentősen csökken Eu- rópa-szerte azok száma, akik be- oltatják magukat influenza ellen, Magyarországon tavaly kevesebb, mint 800 ezer ember kérte a védőoltást, míg korábban egymilliónál is többen - derül ki az Országos Epidemiológiai Központ adataiból. Ócsai Lajos azt mondta: 2009- ben, a H1N1 megjelenésekor hatalmas hisztériát okozott az influenza elleni védőoltás. Akkor hazánkban több mint hárommillió embert beoltottak, ezért végül egy ertyhe lefolyású járvány alakult ki, ami után könnyen huhogtak az oltásellenesek, hogy hiába volt az ijesztgetés. Azóta folyamatosan csökken is azok száma, akik beol- tatják magukat, pedig fontos lenne védekezni, ráadásul az idei oltás összetétele megfelelő a betegséget okozó kórokozók ellen. „Sokan gondolják, hogy ilyenkor már nincs értelme oltatni, pedig ez nem így van. A 80-as években még valóban december elején tört ki a legtöbb influenzajárvány, de az elmúlt évtizedekben ez folyamatosan tolódik, akár január végére is. Ha tehát valaki most megkapja az oltást és a következő két hétben nem fertőződik meg, utána már teljes védelme alakul ki. Érdemes tehát még most is kérni a védőoltást.” Érdemes akár most is kérni az influenza elleni oltást MW-grafika Magyart is ölt a malária I „A trópusi betegségeket azért hívjuk trópusinak, mert ott fordulnak elő és ott okozhatnak tömeges megbetegedéseket - magyarázta Szlávik János. - Ez azonban nem azt jelenti, hogy magyar emberek nem halhatnak meg emiatt, hiszen aki fertőzött területre utazik, védekezni kell. Évente mégis 10-15 ember jelentkezik nálunk maláriával, és 4-5 évente magyar ember is meghal emiatt. Ezek mind abból adódnak, hogy nem mindenki veszi komolyan a szabályokat és nem elég elővigyázatos. Annak ellenére, hogy létezik ellene gyógyszer, amit ha az utazás alatt folyamatosan beszednek, megelőzik a bajt. Tífusz, agyve- lőv és májgyulladás ellen is tanácsos oltatni.” Szlávik János azt mondta: a világon a legveszélyesebb vírus a veszettség, ami a világ fejlődő részén nem is ritka dolog. A veszettség az oltássorozat hiányában 100 százalékban halált okoz. Igaz, nagyon speciális intenzív terápia mellett maradt már életben beteg oltás nélkül is, de csak iszonyú erőfeszítések árán és maradandó károsodással. Madarak hozzák az influenzát INFLUENZAJÁRVÁNY Európa szinte minden országában kialakul telente. Nem annyira közismert, de erről az Ázsiában, főleg a Kína déli részén fészkelő költöző madarak tehetnek, amelyek millió számra indulnak Nyugat felé, majd útközben találkoznak az északról délre tartó csapatokkal, és mind magukban hordozzák a vírust. Velük érkezik meg a kórokozó Európába, de amire ideér, az ázsiai szakemberek izolálják belőlük azokat a törzseket, amelyeket abban az évben berepítenek hozzánk. Ezekből a minden évben más és friss ázsiai mintákból a WHO tudósai megpróbálják előre jelezni, hogy melyik vírusvariációk fognak éppen erősebben terjedni.
