Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám

2015. DECEMBER 20., VASÁRNAP MÚVÉSZBEJÁRÓ y Keszég László a teátrumok léleképítő jelentőségéről A nézők nem akarnak egynemű színházat Viharos évek után viharos évet zár a színházi szakma. A POSZT körüli viták a nézők bizalmát is megingatták, lehet-e kiutat találni a válságból egyáltalán. A választ Keszég László, a Ma­gyar Színházi Társaság új elnö­ke sem tudja, de szerinte hatá­rozottan érdemes megpróbálni. Balassa Tamás- Egy fiuk van, Zsigmond. Mit szólnak a női szerepről szóló, a társadalmat is megosz­tó vitához?- Elhűlve hallgatjuk. Ezen nevetni sem lehet. Felesleges­nek és érthetetlennek gondolom az egész felvetést. Ha valaki, én igazán önmegvalósító közegben élek, de nem ismerek olyan nőt, aki ne volna büszke arra, hogy gyermeket szült. Az egyetemen megismert komolytalannak, fe­lelőtlennek tűnő, idegesítő, leg­szabadabb növendékek is tök jó anyukák és színésznők lettek egyszerre. Életem legjobb dönté­sének tartom, hogy gyermeket vállaltunk. Azt sem értem, miért kell kapásból ágyúval visszalőni, és bombát dobni a mást gondoló- ra. Abszurd és elfogadhatatlan a nőiség lényegét leíró kinyilatkoz­tatás. És az sem igaz, hogy csak a „libbancsokat” zavarja.- „Bódult libbancsokat”, legyünk pontosak.- Előjött az elmaradhatatlan liberális-konzervatív szembeál­lítás is, ami szintén őrület. Itt szeretném rögzíteni, hogy a kon­zervativizmus és a liberalizmus számomra nem pejoratív kate­góriák.- A megosztottságtól a színházi szervezetek sem mentesek. Nem­rég nyilatkozta: „Azért harcolunk a saját lelkűnkért, a családunk, a barátaink leikéért, a közönsé­günk leikéért, hogy ne győzhesse­nek olyan könnyen a szélsősége­sek. Ne lehessen minden lózungot beadni.”- Totális szélsőségek jellem­zőek minden oldalról. Abban bí­zom, hogy sokaknak nem erre van igényük.- A Magyar Színházi Társaság elnökeként nem látja kibékíthe- tetjennek az ellentéteket.- Nem látom kibékíthetetlen- nek, de lehet egyedül vagyok ezzel az egész “kerületben”. Ér­demes kísérletet tenni a megol­dásra. Értelmetlennek tartottam nyolc éve, hogy létrejött egy má­sik szakmai szervezet, az Magyat Teátrumi Társaság (MTT), ahe­lyett, hogy a színházi társaság­ban mondta volna el mindenki a véleményét. De nem gondolom, hogy ezt vissza lehet csinálni. Vi­szont az átpolitizáltságból ki le­het húzni a szakmát. Szakmailag nem érdekes, ki a jobb- vagy bal­oldali. A politikatudományi inté­zetek magatartásától távol sze­retném tartani magunkat. Meg­kísérlem megmagyarázni mire gondolok. Minden politikai erő­nek van intézete, amelyek kép­viseletében dinamikus politoló­gusok adnak egymásnak talál­kát különböző vitaműsorokban, és mondják és mondják, és nem haladnak sehova. Mozdíthatatla- nok, nem tudják a másikat meg­győzni, és magukat sem hagyják meggyőzni. Ebbe csúszott bele akaratlanul a társaság. A gondo­latindító kérdésekben jobban hi­szek. A színháznak mentálhigié­nés jelentősége van.- Hogyan fogott munkához?- A szisztematikus lépések hí­ve vagyok. Bár elég fellengzős­nek tűnik: értelmes, szerintünk értelmes vitákra készülök, me­lyek a haladást szolgálják. Első lépésben meg kell erősíteni ma­gunkat.- A POSZT körüli kritikus-vita mi­att kilépett Örkény Színházzal és a Kritikusok Céhével tárgyaltak már a visszatérésről?- Az elbizonytalanodott tag­ság hitét kell visszahozni ab­ban, hogy van létjogosultsága a MSZT-nak. A tisztújító közgyűlé­sen voltak belépők, és később re­mélem lehetnek visszalépők is. A szakmában a kettészakított­ság régi keletű, de nem csontke­ménységű. Olyan, mint amikor a gerinc beáll, és már évek óta manuálterapeuta beavatkozásá­ra volna szükség, hogy kímasz- szírozza az ideget az izmokból. Az a rendezői álmom, hogy a Ma­gyar Színházi Társaság elnök­sége lehet a görcsbe állt szakma manuálterapeutája.- Mintha kifújt volna a szakmát szétfeszítő gondolkodás, nyilat­kozta. Nem azért, mert révbe ért a Kerényi-Vidnyánszky féle terület­foglalás?- Nem tudom. Nem tudom, hogy elfoglaltatott-e minden terület, de alapjáraton nem ér­tem, mi a vonzó a területfogla­lásban.- Érti miért van, de nem tudja mi a vonzó benne, nem?- Nem akarok álnaiv lenni, de tényleg semmi értelme. Mi hasz­na ennek? Sehová sem vezet. A nézők nem akarnak egynemű színházat.- Elnökként mikor lesz elégedett?- Ha kimozdulunk abból a dis­kurzusból, ami kimerül a heves egymásra mutogatásban. Abban, hogy magyarázgassuk, a másik miért rossz. A kollégák közül so­kan szkeptikusok, de a Tizenkét dühös ember elején is csak egy áll szemben tizeneggyel. Türel­mesnek kell lennünk, magunk­kal kell foglalkoznunk. Játsszuk el, hogy normális világban mű­ködünk!- Vidnyánszky Attila, az MTT elnö­ke felhívta a közgyűlés óta, hogy gratuláljon?- Hivatalos levelet kaptam az alelnök aláírásával. Azóta tár­gyaltunk a Pécsi Országos Szín­házi Találkozó (POSZT) ügyve­zető igazgatói pályázatának ki­Névjegy RENDEZŐ, SZÍNMŰVÉSZ Szabadkán született 1970-ben. 1888-BAN megalapította a PÓ színházi csapatot, 1989-ben az Aiowa Színházat. 1992-BEN belépett a Pont Mű­helybe, 1996-tól a Pont(y) Mű­hely művészeti vezetője. 1997-TŐL a kaposvári Csiky Ger­gely Színház rendezője, azóta határon innen és túl számos színházban dolgozott. 2ÓÓ5ŐTA oktat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a kaposvári művészeti karon. 2012 ÓTA a Miskolci Nemze­ti Színház rendezője. 2015 no­vemberétől a Magyar Színházi Társaság elnöke. PÁRJA ÓNODI ESZTER színmű­vész, egy fiú gyermekük van. írásáról, akkor személyesen gra­tulált. Közös javaslatra pályázati úton történik az ügyvezető meg­választása.- Hogy értette az Origónak elmon­dottakat: „Mindenki le akar darál­ni minket?"- A helyzet nem ennyire cid- riztető. Sokan gyorsan ki akar­ják deríteni, próbálják megfejte­ni, hogy komoly figura vagyok-e vagy csak valami báb. így értet­tem a ledarálást, kafkai értelem­ben: „Ledarálnak... eltűntem...”- Egy magyar szerzőt, Nagy Igná­cot is megidéznék, akinek 1843- as Tisztújítását a komáromi Jóka­iban rendezi, Parti Nagy Lajos át­iratában. Ő írja a színmű töretlen aktualitásáról: „Amíg a hazudozás volumenét nem a szégyen, a józan ész, hanem a szájak és a pénztár­cák átmérője szabályozza, amíg a hatalom mindennél édesebb és hülyítő mákony marad, aligha ke­rül lomtárba.” Mire hegyezi ki a darabot?- Az archetípusokra, a néhány napos korteskedés politikusaira, akik mindenkit megvesznek.- Mennyire érvényesek ma ezek a személyiségek?- Egy az egyben. HÍREK Európai filmes díj nőknek BRÜSSZEL/STRASBOURGA vilá­gon elsőként hozott létre dí­jat a filmrendezőnők munkái­nak elismerésére az Eurima- ges, amellyel a nemek közöt­ti egyenlőséghez és a női ren­dezők elismertségéhez kíván hozzájárulni. A legtehetsége­sebb női rendezőket 30 ezer eurós (9,4 millió forint) díjjal kí­vánják jutalmazni. Végső búcsú Juhász Ferenctől BUDAPESTCsaládja, barátai, pályatársai és tisztelői vet­tek végső búcsút Juhász Fe­renc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas és Baum- garten-díjas költőtől, a nem­zet művészétől pénteken, a Fi­umei úti sírkert ravatalozójá­ban. Az életének 88. évében, december 2-án elhunyt Ju­hász Ferenc ravatala felett Ba­log Zoltán mellett gyászbeszé­det mondott Ágh István költő, Pomogáts Béla irodalomtörté­nész, Konok Tamás festő, Csá- nyi Vilmos etológus és író, va­lamint Grecsó Krisztián író és Galkó Balázs színművész is. Áldozatok emlékét őrzi a kereszt LONDC ■ A 2013-as lampedusai hajószerencsétlenség áldoza­tainak emlékét őrző kereszttel gyarapodott a londoni British Museum gyűjteménye. A lam­pedusai keresztet az olaszor­szági szigeten élő ács, Fran- cesco Tuccio készítette és ajándékozta a múzeumnak. 2013 októberében Lampedu- sa szigeténél kigyulladt és el­süllyedt egy eritreai és Szomá­liái menekülteket szállító hajó. Csaknem négyszázan vesztet­ték életüket. Négy nyelvőr kapott díjat BUDAPEST Keszler Borbála, Csernicskó István, Siptár Pé­ter nyelvészek, valamint Ba­logh Sándor, a Magyar Kul­turális és Kereskedelmi Köz­pontok alapító elnöke vehette át idén a magyar nyelv ápolá­sáért járó Magyar Nyelvőr Dí­jat. Az elismeréseket máso­dik alkalommal adták át azok­nak, akik sokat tettek a ma­gyar nyelv ápolásáért határon innen és túl - idézte fel Spang Gyula, a díjazottakról döntő kuratórium elnöke. A legjobb idegen nyelvű filmek szűkített listáján van már Nemes Jeles László mozisikere A Saul fia egyre közelebb kerül az Oscar-díjhoz LOS ANGELES/BUDAPEST A Saul fia című magyar holokausztdráma is szerepel a legjobb idegen nyel­vű film Oscar-díjára esélyes mű­vek kilenc alkotásra szűkített lis­táján - jelentette be az amerikai filmakadémia. Nemes Jeles Lász­ló nagysikerű munkája a Mus- tang című francia, a Legújabb tes­tamentum című belga, az El ábrá­zó de la serpiente (A kígyó ölelé­se) című kolumbiai, a Krigen (Há­ború) című dán, a The Fencer (A vívó) című finn, az lm Labyrinth des Schweigens (A hallgatás labi­rintusában) című német, a Viva című ír és a Theeb című jordáni- ai filmmel van versenyben. A magyar filmek közül leg­utóbb - 2013-ban - Szász János A Saul fia már több tucat nemzetközi elismerést is bezsebelt 80-ból a 9-be Az amerikai filmakadémia idén nyolcvan alkotásból választot­ta ki a szűkített listán szerep; lő kilenc művet, amelyből janu­ár elején az intézmény által fel­kért bizottságok választják ki a végső öt jelöltet. A testületek New Yorkban, Los Angelesben és Londonban nézik meg a lis­tán szereplő filmeket január 8. és 10. között, a végső jelölteket január 14-én jelentik be. A dí­jakat február 28-án adják át. A legrangosabb amerikai filmmű­vészeti elismerést 1929 óta íté­lik oda, a jövő évi gálán 24 ka­tegóriában hirdetnek győztest. A nagy füzet című filmje szere­pelt a kilences listán, de a leg­jobb idegen nyelvű filmek kate­góriájának végső jelöltjei közé vé­gül nem került be. Magyar játék­film legutóbb 1989-ben szerepelt az öt jelölt sorában, Szabó István Hanussen című alkotása. „Rendkívüli eredményeket ér el a Filmalap támogatásával ké­szült Saul fia című magyar film, amely egy fiatal pályakezdő fil­mesekből álló csapat közös alko­tása. Nemes Jeles László első mo­zifilmjét világszerte az év leg­jobb filmjei közé sorolják, és na­gyon sok országban bemutatják a mozik. Hosszú évtizedek óta nem volt erre példa, büszkék va­gyunk arra, hogy ismét egy ma­gyar filmet csodál a nagyvilág" - fogalmazott a bejelentést követő­en Havas Ágnes, a Magyar Nem­zeti Filmalap vezérigazgatója. Az összegzés felidézi, hogy a Saul fiát az elmúlt hetekben szá­mos tekintélyes amerikai filmes szervezett díjazta. A nagy presz­tízsű National Board of Review of Motion Pictures, a Los Ange- les-i, a New York-i, a bostoni és a washingtoni filmkritikusok is az év legjobb külföldi filmjének szavazták meg azután, hogy a cannes-i filmfesztiválon a zsűri Nagydíja mellett három másikat is elnyert. A Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége pedig a Sa­ul fiával 27 év után jelölt újra ma­gyar filmet Golden Globe-díjra. H

Next

/
Oldalképek
Tartalom