Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-18 / 296. szám

2015. DECEMBER 18., PENTEK MEGYEI KÖRKÉP g Kaposvári borász Németországból, szövetségbe szólít Villánytól a Mátráig Van helyük Európában a borainknak Marcus Bankért és fial A Kaposváron éló, Hannover­ben született agrárvállalkozó a német nagyvárosban végez­te mezőgazdasági szakközépis­kolai és főiskolai tanulmányait. A 46 éves borász 1996-ban ér­kezett Magyarországra, Kisgya- lánban, intézőként dolgozott az akkori 1200 hektáros mezőgaz­dasági cégnél. Két fiúgyermek édesapja. Marcus Bankért bo­rászata Siklóson működik, nem messze a hegyszentmártoni bir­toktól. Borai Bankért & Fiai né­ven találhatók meg. 2009-es merlot-ja az országos borverse­nyen túl a Svájcból, Franciaor­szágból és Angliából is elhozta a nagydíjakat, a nedűt a szakem­berek így jellemezték: „A tisz­ta rubínszin mellé intenziv, gyü­mölcsös illát társul, amelyet hű­vös vegetalitassal párosuló fű­szeres, puncsos aromák tesz­nek izgalmassá, A szájban gaz­dag, intenzív, am kirobbanó fű­szeressége mellett kicsit elhal­ványulnak a gyümölcsös aro­mák. A kissé magas alkoholtar­talmat jól ellensúlyozza az érett tannin, a hordóhasználat szép, az utóíz hosszú, fűszeres”. Borait a hagyományos kiskereskedel­mi forgalomban nemigen talál­juk meg, jórészt neves hálózato­kon keresztül értékesítik, a cso­dás nedűket az elmúlt heten a Somogyi Hírlap Vállalkozói Sza­lonjának vendegei is megismer­hették Hajmáson. SOMOüY-BARANYA Kaposvári és villányi borász egyszerre, aki Hannoverben született, de fia­talos-zamatos fehérboraival és klasszikus, testes vöröseivel va­lósággal berobbant a tradicio­nális nagy nevek közé. Marcus Bankért komolyan aggódik a hazai borokért, szerinte a szak­mának össze kell fognia, mert önmagában kevés, hogy nagyon jók - európai piacon is verseny- képesek - a magyar borok. Szűcs Tibor tibor.szucs@mediaworks.hu- Milyen lesz az újbor egy ilyen szép, kitartóan hosszan elnyúló ősz után?- A szőlő minősége sajnos nem volt a legjobb, legalábbis nálunk, a hegyszentmártoni birtokon (Bara­nya megye, Siklóstól északnyugat­ra - a szerző), talán a változékony nyár miatt. Most úgy ítélem meg, minőségben inkább átlag alatti az idei évünk.- Milyen szőlőfajtákkal dolgozik?- Van egy fehérszőlőfajtánk a chardonnay, ebből egyfelől egy re­duktív, illatos bor készült, a má­sik részét két évig barrique hor­dóban érleltük, s abból egy komo­lyabb, úgy mondjuk, „füstösebb U- latú”, de éppúgy gyümölcsös bor készült. Úgy látjuk, van ilyen bo­rokra igény, mivel a chardonnay egy jól termő szőlőfajta, csak egy kicsit többet kell vele foglalkozni, hogy kiadja azt, ami benne van íz­ben, minőségben. A chardonnay Magyarországon igen-igen jól érzi magát, s ez látszik abból is, hogy a hazai chardonnay-k mindig is jól teljesítettek a nemzetközi me­zőnyben.- A villányi borvidék hagyományo­san inkább vörösboros termőterü­let, mintha egy kicsit új színt vitt volna a déli lejtőkre.- A chardonnay, mint szőlőfaj­ta elterjedt Villányban is, van több olyan borász is, aki jó bort tud be­lőle készíteni.- S miért éppen Villány?- Jött egy lehetőség 2002-ben egy ismerős közreműködésével, hogy Hegyszentmártonban vásá­roljunk négyhektámyi szőlőbir­tokot. De ez nem volt egybefüg­gő terület, ezért meg kellett ven­nem még egyszer ekkora terüle­tet a szomszédoktól, hogy egyál­talán legyen értelme, majd ezután egy minisztérium által támogatott szőlőtelepítési pályázat segítségé­vel belevágtunk.- Akkor a szőlője meglehetősen fiatal.- Igen, mindent, ami rajta volt, kivágtunk, és friss tőkéket telepí­tettünk. Fájt a szívem, de harminc présházat is le kellett bontanunk, mert a földön a nadrágszíj-parcel- lák szinte mindegyikén volt vala­milyen épület.- S mennyire fogadták Villányban szeretettel?- Nem mondanám, hogy köny- nyű volt, mert kissé talán zártak az ottani borászok. Egy barátom szülei például felvidékiek, akik itt kezdtek el borászkodni. Nagyon szorgalmasan dolgoztak, de még őt mint szinte oda születettet sem nagyon fogadják el.- A nagy nevek közül mégis sike­rült kitűnnie, s nem is kellett hoz­zá túl sok idő. Azt mondják, szinte berobbant Villányban. Nagyon nép­szerű a zöld veltelinije, a már emlí­tett chardonnay, és a több nemzet­közi díjat is besöprő merlot-ja. Mi ennek a titka?- Van minden szőlő-termőterü­leten egy adottság, ami a klíma, a földrajzi fekvés és a talajviszonyok összessége. Szerintem ez már ön­magában ötven százalék, a többi talán én lennék...- Melyik borára a legbüszkébb?- A 2010-es zöld veltelinire, és a 2009-es merlot-ra.- Mennyire nehéz a magyar bor­nak állni a sarat a polcokon?- Nagyon megnehezíti a helyze­tünket s az összes magyar borászét is, hogy a globalizáció hatásaként a behozott chilei, dél-amerikai, ka­nadai, tehát messziről idehozott borok rendkívüli módon elterjed­tek a hipermarketláncokban, és óriási konkurenciát jelentenek. Mert azt sajnos sok helyen a pénz­tárca dönti el, hogy ki mit iszik, s az árakat ezek a láncok a nagy mennyiségek miatt tartósan lent tudják tartani.- Ez szinte mindenhol probléma a világon, de van-e megoldás?- A magyar bor fizetőképes pi­aca szerintem nem itthon van, ha­nem Európában vagy bárhol más­hol külföldön.- Ennyire jó a magyar bor?- Nagyon jó.- Mégis, a külhoni polcokon való megjelenés lehetetlen vállalkozás­nak tűnik. Ki lehet ebből törni?- Tudomásul kellene vennünk, hogy nekünk, kisebb borászok­nak nem a másik borász a ver­senytársunk, hanem az olasz, a német, az osztrák szövetkezetek, akik 100 és 150 millió palackot készítenek egy évben, s bárme­lyik piacra be tudnak törni ek­kora mennyiséggel. A szövetke­zet mögött van egy jelentős gaz­datársadalom, s mögöttük egy óriási bank, amelyik ilyen össze­fogás mentén bátran finanszíroz­za a termelést hosszú évekig két- három százalékos kamat mel­lett. Ez lenne itthon is a kitörési pont, ezt kellene megcsinálni Ma­gyarországon is, mert úgy vélem, még mindig nem elkésett gondo­lat mindez.- Ezzel még a külföldi nagyáruhá­zak nem biztos, hogy megtelnének magyar borokkal.- Már a termelést is össze le­hetne fogni, mert nem mindegy, hogy egyedül veszek drágán nö­vényvédő szert kis mennyiség­ben az én birtokomra, vagy egy tucatnyi borászat egy kamiony- nyit. Ezt követően egy állandó­nak mondható és megfelelő mi­nőség elérése után lehetne olyan mennyiséget produkálni, ami már egy ilyen áruházláncnak is elgondolkodtató lehetne.- Jól hangzik. A személyes am­bíciókban szerepel a további fej­lesztés?- Most már van annyi pluszte­rületünk, hogy még tudnánk tele­píteni hét-nyolc hektárnyi szőlőt, de inkább arra vágyom, hogy ez a magyar borszövetkezet létrejöjjön.- Az ikerfiai is benne vannak a Sik­lóson tevékenykedő pincészeté­nek nevében - szeretné, ha a jövő­ben ők is a szőlővel, borral foglal­koznának?- Ezért csinálom az egészet. A fiúk mindig jönnek velem a szőlőbe, mutogatom a fajtákat, az éppen aktuális munkafolya­matokat, s amikor csak lehet, segítenek is. Az én észak-német területről származó családom­ban a földművelés háromszáz év óta tradíció, és ez nem kérdés, inkább egy erkölcsi felelősség. Tiborcok és Chicago: döbbent autóhitelesek sorakoznak Léhmann-nál ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Ha azonban - figyelmez­tet Léhmann - az adósok bele­mennek a forintosításba, akkor utána már semmilyen formában nem hivatkozhatnak erre, elve­szítik a szerződés megtámadá­sának a jogát. A jogász a ban­ki tájékoztató azon pontját is ki­emeli: „A szerződésben megha­tározott időtartamú kamatperió­dusokon belül a pénzügyi intéz­mény nem jogosult a kamat mér­tékét egyoldalúan megváltoztat­ni. A kamatperiódusok lejárta után azonban a pénzügyi intéz­mény a szerződésben határozott és a Magyar Nemzeti Bank hon­lapján közzétett kamatváltozta­tási mutató alkalmazásával szá­mított mértékig módosíthatja a kamat mértékét”. Ha Matolcsy eme­li a jegybanki alap­kamatot, akkor a forinthitel törlesz­tőrészlete is nő- Vagyis - így Léhmann György - ha Matolcsy egy-két éven belül emeli a jegybanki alapkamatot, akkor az immár forinthitel törlesztőrészlete is nő, legyen az autó", vagy lakás­hitel. Erre vajon felkészültek-e a forintosítást elfogadók? Nem lá­tok más megoldást, mint a ban­ki ajánlat teljes elutasítását, hi­szen az a kormány és a Bankszö­vetség megállapodásán alapuló jogtiprás. A bankok ma már be­hajtó cégekkel zaklatják az adó­sokat és családtagjaikat, vagy­is megérkeztünk a harmincas évpk Amerikájának chicagói vi­lágába. Varga Mihály miniszter azt mondta, a kormány idei leg­nagyobb sikere, hogy rendbe tet­te a devizahitelezést. Hát gratu­lálok hozzá! Az ügyvéd Tiborcok panaszát hallja ki abból a levélből, amit de­vizaadós civilek írtak a napok­ban Varga miniszternek. Léh­mann helyesli az ilyen kezdemé­nyezéseket, megjegyezve, hogy „Varga és társai ugyan az ilyen le­veleket lerázzák magukról, mint kutya a vizet, de egyszer leszár- mazóiktól talán meg lehet kér­dezni majd e levelet felmutatva, hogy tudtad-e ezt a felmenőidről; ha már nincs ma hazánkban erre alkalmas hatóság, legalább gyer­mekeik és a Jóisten előtt felelje­nek egyszer...” Fónai Imre PROGRAMSOROLO DECEMBER 18. PÉNTEK-17 óra: Szemesi táncházas estek - Csíki táncok, betlehemezés, kézmű­ves-foglalkozás, kemencés kalács­sütés a Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Házban.-10 órától: 1. Törökkoppányi Hur­ka és Kolbász Fesztivál a Han­gya-háznál. DECEMBER 19. SZOMBAT-18 óra: Községi karácsonyi ünnep a Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Házban.-16 óra: Karácsonyi ünnepség a tör- öcskei gyerekek részvételével és a Gárdonyi Dalárdával a Töröcskei Kö­zösségi Házban.-19 óra: Juhász Gábor Trió (képün­kön) jazz koncertje a Csiky Gergely Színházban. A koncert ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet a jegyirodában lehet megtenni.- Mesterségek napja - Mézeskalács készítés Bálint Angelikával a patcai Katica Tanyán.-17 óra: Kaposvár kórusainak közös karácsonyi éneklése, a negyedik ad­venti gyertya meggyújtása, Szita Ká­roly polgármester ünnepi köszöntő­je, a történelmi egyházak karácso- nybáldása, Szép Tündérország tá­mad föl szívemben című ünnepi mű­sor a Kaposvári Advent keretében a Pajtaszínházban.- Mesterségek napja - Mézeskalács készítés Bálint Angelikával a patcai Katica Tanyán. ÉSZREVETTÜK Állati kirakat KAPOSVÁR Kutya jó dolog ez a ka­rácsonyi bevásárlás, különösen, ha a divatáru üzlet kirakatában megpihenhet a négylábú érdeklő­dő is. A belvárosi bolt tulajdono­sa pedig nyilván abban bízik, hogy a hölgyek nem tudnak ellenállni a kiskutyának, és betérnek hoz­zá. Persze bízhat az ünnepek előt­ti kedvezményes akcióban is, ami igazán csábító manapság a vá­sárlók körében. A bor szíve-lelke Kaposhomokon terem | a villányi borász - fog- | laihatnánk össze Mar­cus Bankért szavait, aki kezdetben hobbiszin­ten foglalkozott a bor ral. - Agrárszakember vagyok, a kisgyaláni gazdaságban kezdtem „intézőként", s elein­te semmi kapcsolatom nem volt a szőlővel. Hét­végénként mindig ki­jártunk a kaposhomoki szőlőhegyre Cséplő Jó­zsi bácsihoz (Cséplő Jó­zsef az azóta elhunyt va­dászíró, szőlész-borász), a barátainkkal talál­koztunk, főztünk. Józsi bácsi igazi kézműves- borokat készített, ahogy mondani szoktuk: „ben ne volt a borában a szí ve-lelke", mindent meg­mutatott, ő szerettette meg velem a borász­kodást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom