Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám

2015. DECEMBER 13., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ y BUMPf A LosAngeles-i Filhar­monikusok egy évvel ezelőtt filmzenei gálaesttel tiszteleg­tek John Williams előtt. Olyan is­mert műveit adták elő, mint a Csillagok háborúja, A birodalom visszavág vagy a Schindler listá­ja zenéje. Az estről készült kon­certfilmet december 17-től Ma­gyarországon több mint húsz moziban vetítik. John Williams dallamai olyan kultikus filmek sikeréhez járultak hozzá, minta Cápa, az Indiana Jones-széria, az E. T., a földönkívüli, a Schind­ler listája, a Jurassic Park vagy a Harry Potter-filmek. MW „Ritkán érzem azt, hogy a film­jeimen áldás van. A Hajnali láz forgatásakor ezt éreztem. Ho­lott nagyon nehezen jött össze.” Gárdos Péter filmrendező Hajna­li láz című könyvét csaknem 30 nyelvre fordították le, óriási vi­lágsiker. A könyvből készült, szü­lei szerelmi történetét feldolgo­zó filmjéről (amely négy nap múl­va látható a mozikban), a szen­vedélyes szerelemről és a fo­gyasztói társadalomról beszél­gettünk vele. Csejk Miklós- Szülei szerelmi történetét ren­dezte meg a Hajnali lázban, de ez nem újdonság. Majdnem mind­egyik filmjének készítésekor a sa­ját életéből merített.- Amikor eldöntöttem, hogy filmrendező leszek, a francia új hullám filmjeit játszották a mo­zikban. A szerzői filmért lelkese­dett mindenki. Egy gimnáziumi dolgozatban 1962-ben, amelynek arról kellett szólnia, hogy mi le­szek, ha nagy leszek, megírtam: filmrendező. Egyetlen filmem van, a Porcelánbaba, amelyik nem arról szólt, hogy mi történt a családommal, a rokonaimmal, a szerelmeimmel vagy velem.- Ha a díványon feküdne a pszi­chológusnál, akkor hogyan beszél­ne a szüleiről?- Ami 17 évvel ezelőtt ve­lem történt, az a szüleimmel va­ló megismerkedésem története. Ekkor kaptam meg a leveleiket, amelyek erősen árnyalták a ké­pet róluk. Az embernek ugyan­is van egy képe a szüleiről, ami­be sok minden belefér. A feltétlen szeretettől az apával való vetélke­désig. Én tényleg vetekedtem az apámmal. Ő egy jó nevű külpoli­tikai újságíró volt. Én pedig ko­rán elkezdtem verseket meg no­vellákat írni. Neki viszont semmi nem tetszett. Semmi, de semmi. Nagyon szemérmes ember volt, az érzelmeit nem tudta kimutat­ni. Szeretett engem, de soha nem ölelt meg. Másrészt meg a halála után előkerült egy füzet, amely­ben minden rólam szóló cikket összegyűjtött.- Majd, mint derült égből a villám- csapás, jöttek a levelek.- Ötven éve nem olvasta sen­ki ezeket a leveleket. Nem voltak gyűröttek se, a svéd papír jó mi­nőségű, a svéd tinta se lett halo- vány. Olyan volt az egész, mint egy megrendítő utazás apám és anyám lelkének a mélyére. A szüleim őszinte szerelmes játszmákat váltottak egymással a leveleikben. Beleláttam abba, Névjegy GÁRDOS PÉTER (1948) Balázs Béla-díjas filmrendező. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem magyar-orosz szakán végzett 1971-ben. Előbb rende­zőasszisztensként, majd rende­zőként dolgozott a Mafilm Hír­adó- és Dokumentumfilm Stú­diójában. Első játékfilmjét a Hunnia Filmstúdióban készí­tette. Dolgozott a Pinceszínház művészeti vezetőjeként. Öt éve tanít a Budapesti Kommuniká­ciós Főiskolán forgatókönyv­írást és filmrendezést. „Nem szeretem a rendszerváltás | utáni világ kegyetlenségét. H Azt, hogy az emberek bezárkóztak és eltávolodtak egymástól.” | hogy egy fiatal, 25 éves nagyon tapasztalatlan fiú hogyan udva­rol egy 18,5 éves lánynak. Aki ráadásul azt hiszi magáról, hogy azért ő egy picikét tapasztaltabb a fiúnál, mert neki már volt há­rom udvarlója és tíz csók az éle­tében. Két ember írt egymásnak vagy 80-100 oldalnyi levelet, és a háború pokláról, arról, hogy min mentek keresztül, arról mind­ketten csak egy-egy félmonda­tot írtak. Apám nagyon szelleme­sen udvarolt, jól forgatta a szót, anyám meg a 18,5 éves kacérsá- gával válaszolt.- De ez nem az a kép volt, ami ad­dig élt önben.- Két esendő, szerelem után vá­gyakozó ember képe rajzolódott ki a levelekből. Ráadásul én tudtam, hogy a levelezés előtt mindketten a bergen-belseni koncentrációs tá­borból szabadultak, és a mamám olyan állapotban volt, hogy még a nevét sem tudta, a papám meg 26 kiló volt. De ez nem egy holo- kausztfilm. Ez szerelmes film, amelynek hősei rettenetes súlyú hátizsákot cipelnek.- Megható a történet, az elővetí- tésen a film felétől rendesen szi­pogott a közönség.- Miközben olvastam a levele­ket 17 évvel ezelőtt, én is néha el­bőgtem magam. És azon elgon­dolkoztam, hogy miért? Hiszen ez csak egy levelezés. Később jöt­tem rá, hogy ez a halált megve­tő bátorság, hogy valaki ennyire fittyet hány a sorsának, ennyire képtelen arra, hogy elfogadja azt, hogy hónapjai vannak csak hát­ra, ez bizony szívfacsaró. Apám viselkedésében nyoma sem volt az önsajnálatnak.- Az egyik legszenvedélyesebb filmje A Skorpió megeszi az Ik­reket reggelire. Ott is tomboló a szerelem, de mégis érezzük va­lahogy, hogy szét fog esni a kap­csolat.- Van olyan, hogy az ember tudja, hogy egy kapcsolatnak már vége van, de mégis futja a köröket, mert még jó. Vagy már rossz, de még van benne egy pi­cike jó. És azért a picike jóért érdemes. Barátságban is van ilyen, szerelemben meg végképp. Egyébként majdnem belehaltam abba a szerelembe, ami ihlette a filmet. Nem árt, ha fel tudjuk dol­gozni az ilyet, belebetegedni, plá­ne belehalni egy szerelmi csaló­dásba nem túl szerencsés.- Az utolsó blues című filmjében ráadásul valami szürreális módon kezelhetetlenné vált az autó fék­rendszere. Nincs megállás, a fő­hős ottrekedt két világ között. Szerető és feleség között.- Azt gondolom, hogy most már tudom kezelni ezt a fék­rendszert a saját életemben. Paul Auster New York trilógiája erő­sen ihlette a történetünket, jelen­tősen hatott rám az a technika, hogyan lehet egy szürreális tör­téneten keresztül megfogalmaz­ni egy lelkiállapotot.- Az igazi Mikulás című filmjé­ben nagyon erős a kapitalizmus, a fogyasztói társadalom kritiká­ja. Arra gondolok például, hogy el­múlt az a világ, amikor még min­den gyerek reménykedhetett ab­ban, hogy kap egy biciklit kará­csonyra.- Régi vágyam volt, hogy csi­náljak egy filmet egy olyan Mi­kulásról, aki mélyről jött és akiben működik a szociális ön­tudat. Aki hiszi, hogy minden gyereknek jár az ünnep a vi­lágon. Az igazi Mikulást az ez­redfordulón kellett volna meg­csinálni, én csak öt évvel ké­sőbb tudtam. Az ezredfordulón még nyitott volt a magyar tár­sadalom arra, hogy befogadjon olyan üzeneteket, amelyek szo­ciális ügyekről szóltak. Amikor a film elkészült, már késő volt.- Úgy tűnik a filmjeiből, hogy nem szereti ezt a kapitalista fo­gyasztói társadalmat, amiben élünk.- Nem szeretem a rendszer- váltás utáni világ kegyetlensé­gét. Azt, hogy az emberek be­zárkóztak és eltávolodtak egy­mástól. Sok barátomat vesztet­tem el így. Egyre kevésbé be­széltünk egymással őszintén és hátsó szándék nélkül. Szomo­rúvá és kritikussá tesz, hogy látom, darabjaira hullik szét a magyar társadalom. HÍREK Rézmetszetek a Szépművészetiből A Szépművészeti Mú­zeum legszebb rézmetszeteit, többek között Mantegna, Dürer és Hogarth munkáit ismerheti meg az erdélyi közönség a ma­rosvásárhelyi Kultúrpalotában tegnap nyílt kiállításon. A csak- nerrí 90 remekművet, a legkivá­lóbb itáliai, német, németalföldi, francia és angol mesterek alko­tásait bemutató kiállítás február 28-ig látható Székelyföld főváro­sában. MTI EKF: négy romániai város pályázhat Négy romániai város, Bukarest, Nagybánya, Kolozs­vár és Temesvár pályázhat az Európa Kulturális Fővárosa cím­re 2021-ben - jelentették be pénteken a román kulturális mi­nisztériumban. 2021-ben ismét egy romániai város lesz Euró­pa Kulturális Fővárosa, miután 2007-ben Nagyszeben viselte egy éven át ezt a címet. MTI Star Wars-rajongók a mozik előtt Már több mint száz rajongó várakozik a Star Wars bemutatójára az előtt a Los An- geles-i mozi előtt, ahol 1977- ben az elsők között mutatták be a filmet. Az ébredő Erő pre­mierjére várók már más ame­rikai mozik előtt is egyre hosz- szabb sort alkotnak - napokkal a vetítés előtt. A tíznapos kem­pingezésre berendezkedő ra­jongói mag nem is a jegypénz­tárhoz áll sorba, a hagyomány és a közösségi élmény motivál­ja őket. A Star Wars: Az ébre­dő Erő december 17-én debütál Észak-Amerikában, a magyar nézők 18-ától láthatják. MW Mozikban a John Williams-film „Oknyomozó” beszélgetés Gárdos Péter rendezővel új filmjéről Szívszorító, mély vallomás a szülők nagy szerelméről TEGNAP INNOVATÍV MA MUZEÁLIS Ismerje meg az elmúlt évtizedek ma már letűnt technikai csodáit Képszabadság sorozatunk negyedik kötetéből! Keresse a hírlapárusoknál és az Alexandra könyvesboltokban, vagy rendelje meg kedvezményes áron, 790 forintért a \vw \v. 1 apcentrum.hu oldalon. t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom