Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-13 / 266. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. NOVEMBER 13., PÉNTEK FELÜTÉS A békés egymás mellett élés jegyében Ürülékkel kenték össze az új­lipótvárosi kutyások azt a Vol­vót, amelyik elállta a kutya- futtató bejáratát. CSAK hogy közeledhessenek egymáshoz kutyások és nem kutyások! mk HÍREK Korai készülődés az ünnepre KAPOSVÁR A tavaszias időben még furcsább a látvány: meg­kezdték a karácsonyi díszek kihelyezését a megyeszékhely központjában. Késő őszi rendrakás MAGYARATÁD őszi rendrakás zaj­lik a községben: a temetőkben összegyűjtik a faleveleket, ahol szükséges, lenyírják a füvet, s a központban található parkot is kitakarítják a dolgozók. Vár­hatóan napokon belül térkövet raknak le a rácegresi temető­nél. A munkálatokban 18J<öz- m u n kás vesz részt. H. M. Dél-balatoni bormustra KÉTHEIY Negyedik alkalommal rendezték meg a Dél-balato­ni Borút Egyesület újbor-must- rával egybekötött média és üz­leti találkozóját. Ezúttal a két- helyi Kristinus Borbirtok adott otthont a dél-balatoni újbo­rok bemutatójának, ahol a ré­gió szinte mindegyik borásza­ta képviseltette magát. H. M. Biztonságunkért dolgoznak SIÓFOK a télen megnövekvő fel­adatokról és a közbiztonsá­gi referensek szerepéről esett szó a közbiztonsági feladato­kat ellátó referensek részére tartott felkészítésen. H. M. Nehéz kigazdálkodni a polgármesteri emelést Járda vagy pluszbér ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - Akadnak falvak a me­gyében, ahol nem lesz gond ki­gazdálkodni a többletet, de a so­mogyi kisfalvaknak jellemző­en nincs annyi saját bevételük, hogy ezt anélkül megtehessék, hogy valamilyen beruházás ne sérülne - mondta Kövér István, Nagyszakácsi polgármestere. Nagyszakácsiban például a járulékokkal és a költségtérí­téssel együtt nagyjából évi 1,7 milliós terhet róna az önkor­mányzatra a polgármester bé­rének 30 százalékos emelése.- Az egész arra jó, hogy ösz- szeugrasszák a lakosságot a képviselő-testülettel és a falu­vezetővel - jegyezte meg Kövér István. - Sok helyen ugyanis ez a választási kényszer nagyjá­ból annyit jelent: járdát vagy fi­zetésemelést? Ez pedig arcpirí­tó, főleg azok után, hogy az ál­lami cégek vezetőinek bérpla­fonját kétmillióról ötre emel­ték. Az lenne tisztességes, ha a pluszbérhez forrást is biztosíta­na az állam. A faluvezető inkább a Bol­dog István által egyszer már benyújtott törvénymódosítást támogatná: a fideszes képvise­lő szerint az 1500 főnél kisebb települések polgármesterei ál­tal elvégzett munka nem tük­rözi a jövedelmi viszonyokat, s méltánytalanul kerültek hát­rányosabb helyzetbe a korábbi­akhoz képest, ezért 500 főig a helyettes államtitkári alap 30, 501-1500 között pedig 50 szá­zalékára emelné a pénzüket. A törvény szerint ugyanis ta­valy október óta nem a minden­kori köztisztviselői bértáblához Viszonyulnak a településveze­tői bérek, hanem a helyettes ál­lamtitkári alap - jelenleg 748 ezer forint - szerint számolják ki a fizetéseket. Ötszáz lakosig ennek 20,1500-ig 40 százalékát kapják a főállású polgármeste­rek. Miután az önkormányza­ti választásokig a 38 650 forin­tos illetményalapot szorozták fel lakosságarányosan, előfor­dult, hogy egy kis településen a polgármester tavaly november­től feleannyi pénzért dolgozik, mint előtte. Somogybán 119 te­lepülés lakossága nem éri el az ötszázat, ezekben - vagyis a fal­vak több mint felében - draszti­kusan csökkent a polgármeste­Egy biztos: nem a pénz húzza le a somogyi polgármesterek táskáját Polgármesteri életpályamodell? ► Folytatás az 1. oldalról Amikor Pogácsás Tibor, a Bel­ügyminisztérium államtitkára ar­ról beszélt a siófoki konferenci­án. hogy fóleg az 1500 lélekszám alatti településvezetöknek a bére problémás, azt kiabálták be neki, hogy „nem csak", majd amikor a2t mondta, hogy a kormány előtt van a béremelési javaslat, azt hal­lottuk a polgármesterek köréből, hogy „már egy éve is ott volt”.- A tízezer lélekszám alatti te­lepülések csaknem mindegyi­két, azaz a helyhatóságok 85- 90 százalékát érintette a pol­gármesterek bérének csökke­nése. való igaz. hogy az 1500 fő alattiakat a legérzékenyebben- mondta lapunknak Schmidt Jenő. - A nem főállású kistele­pülési polgármesterek pénze va­lóban a közmunkásbér közelé­be került. Sok helyütt feszültsé­get okoz. hogy például az óvoda­vezető fizetése magasabb, mint a polgármesteré. Az elmúlt öt évben egyébként csak a polgár- mesterek bére csökkent, polgár- mesteri életpályamodellról nem hallani. A TÖOSZ-elnök hozzátette: an­nál is inkább az állami norma­tívában kéne forrást biztosítani a telepúlésvezetók béremelésé­re, mert az önkormányzatok net­tó befizetői a központi költség- vetésnek. Schmidt úgy számol: évi 650 milliárd forintnyi állami támogatás érkezik a helyható­ságokhoz, ugyanakkor 2,5 ezer milliárdos kiadásaikból 1,8 ezer milliárd a működtetés, aminek a fele, azaz 8-900 milliárd forint tb és áfa formájában visszaván­dorol az allamnak. F. I. rek bére, s ezzel együtt költség- térítésük is.- Ezért már a mostani javas­latnak is örülök - mondta Varga András, Várda első embere. - Szerintem mi ki tudjuk gazdál­kodni a bértöbbletet, köszönhe­tően a nyár végén beindult bio­erőmű által fizetett iparűzési adónak. Amúgy szerintem má­sutt is érdemes áldozni rá, ha jól dolgozik a polgármester, hi­szen egy jó vezető a pályázatok­kal ennek az összegnek a több­szörösét is meg tudja szerezni a településének, vagyis több jön a réven, mint amennyi elmegy a vámon. Kövér István viszont úgy vél­te, ez az út nem minden telepü­lésen járható, hiszen részmegol­dást jelent.- Amúgy sem volt nyolc éve polgármesteri béremelés - je­gyezte meg s erről is be­szélni kellene. Van most egy javaslat, de ezt véleményezni kellene, tárgyalni róla a TÖ- OSZ-ban, nem egyből elfogad­ni, csak mert néhány ember­nek megfelel. Vas András Rendeznék a tiszteletdíjat is A kistelepüléseken lazul az ösz- szeférhetetlenség. A törvényja­vaslat a társadalmi megbízatá­sú polgármesterek tiszteletdí­ját is rendezné: jelenleg ötven százalékát kapják egy főállású faluvezető bérének, ezt szintén harminc százalékkal emelhet­né meg a képviselő-testület. A módosítás rendelkezne a há­romezer fősnél kisebb telepü­lések vezetőinek összeférhetet­lenségéről is. A javaslat szerint az 1500 fő alatti települések­nél a polgármester közfoglal­koztatással kapcsolatos szer­vezési feladatokat is elláthat­na, ezzel ugyanis hatékonyab­bá válna a közfoglalkoztatás, ezt a munkát azonban anyagi­lag is el kell ismerni. Háromezresnél nagyobb tele­pülésen viszont tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és nevelőszülői tevé­kenység mellett más munkavi­szonyt nem létesíthet a polgár- mester, aki gazdasági társa­ság személyesen közreműködő tagja sem lehet. Hét szakmában több mint félszáz szakember tett vizsgát, s vehette át az okmányt Igazi rangot jelent már a mesterlevél HAJMÁS Hét szakmában 51 új mes­ter kapott mesterlevelet csütörtö­kön, miután részt vettek a Somo­gyi Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett képzéseken. Az autószerelők, az autóelekt­ronikai műszerészek, a cukrá­szok, a gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat szerelőkön kívül ke­reskedők, pincérek, villanyszere­lők vehették át a tanúsítványt. Szeptembertől a szakképző is­kolai tanulókat foglalkoztató gya­korlati képzőhelyeken gyakorta1- ti oktatóként kizárólag olyan sze­mély vehet részt, aki felsőfokú végzettséggel vagy mestervizs­gával rendelkezik, illetve vállal­ja, hogy egy éven belül eleget tesz a kötelezettségnek, tájékoztatott a SKIK. Az intézkedést üdvözlik a gazdasági élet szereplői, hiszen a jövő szakembereinek tudása mú­lik azon, hogy milyen felkészült­ségű oktatók irányításával sajá­títják el a választott szakma alap­jait. Azt mondják: nem csupán a tanulóknak, de a képzőknek is hasznos a mestervizsga letétele. Mely presztízst, szakmai rangot jelent. A SKIK elkötelezett híve a mi­nőségi szakemberképzésnek. E célt szolgálja a mesterképzés, il­letve a vizsgák megszerzése, s tá­mogatása is. Varga József, a Somo­gyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szakmai elkötelezettség fontosságát emelte ki, s elismeré­sét fejezte ki, hogy a szakembe­rek munka és család mellett érték el a teljesítményt. Horváth Károly, az autószerelő- és az autóelektro­nikai műszerész mestervizsga bi­zottság elnöke azt mondta: reme­kül felkészültek a vizsgázók. Új­donság volt, hogy a leendő mes­tereknek egy legalább 40 oldalas dolgozatot kellett írniuk, ahol a szakirodalom felkutatását, alkal­mazását is értékelték.- Fontos, hogy lépést tartsunk a gasztronómia fejlődésével - hang­súlyozta Véghné Borku Hajnalka cukrász mester, aki a Trüffel tor­ta, a különleges édes teasütemé­nyen kívül sakk nugát bonbont és egy 25 centi magas karamell alko­tást készített. - Ez a képzés is se­gítheti a szakmai fejlődést. H. M. Elméletben és gyakorlatban Is remekül felkészültek a mesterek Nem szűnhet meg az Ady gimnázium Nagyatádon! ► Folytatás az 1. oldalról NAGYATÁD - Ellentmondásos infor­mációk jutottak el hozzám az is­kola gimnáziumi képzésének jö­vőjéről - felelte megkeresésünk­re Ormai István. - Az intézményt is irányító Kaposvári Szakkép­zési Centrum főigazgatója, Csiba Ágota a héten úgy tájékoztatott, hogy a 2016-2017-es tanévben két gimnáziumi osztály indításá­ra kap lehetőséget az intézmény. A polgármester hozzátette, a sajtóból viszont arról értesültek, hogy az NGM fenntartásába ke­rült 32 vegyes típusú középiskolá­ban a jövőben meg akarják szün­tetni a gimnáziumi képzést.- Ez elfogadhatatlan lenne! - jelentette ki a nagyatádi városve­zető. - Eleve elhibázottnak tartot­tuk, hogy a középiskola a minisz­tériumhoz került, mert az osz­tályok és a tanulók nagyobb ré­sze gimnáziumi képzésben vesz részt, vagyis ez a profil a megha­tározó. Ezt már az év elején, még a döntés előtt jeleztük, s mindkét illetékes minisztériumnak több­ször is eljuttattuk álláspontun­kat: hosszú távon ragaszkodunk a hagyományos gimnáziumi kép­zéshez. Az aláírásgyűjtéssel ezt a városlakók is megerősítették, hi­szen több mint háromezer szignó gyűlt össze támogatásként. A döntéshozók­nak véglegesen le kellene zárniuk az időről időre felme­rülő kérdést, a bi­zonytalanságot Ormai István szerint a város­ban és térségében valós igény van a gimnáziumi képzésre, ezért a döntéshozóknak véglege­sen le kellene zárniuk az időről időre felmerülő kérdést, a bizony­talanságot, s hosszú távra rögzíte­niük kell: garanciát adnak, hogy Nagyatádon megmaradnak a gi- mis osztályok.- Melyek, úgy vélem, eredmé­nyesen működtethetőek - jegyez­te meg -, csak vissza kell tenni az iskolát az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumához, vagyis a Klik- hez. De meggyőződésem, meg­marad a gimnáziumi képzés a városban, s ezért mindent meg is teszünk. A Kaposvári Szakképzési Cent­rum főigazgatója nem tud olyan szándékról, mely kivezetné a gi- mis osztályokat az Adyból.- Való igaz, nyár elején felröp­pentek ilyen hírek - mondta Csi­ba Ágota -, ám akkor még nem hozzánk tartozott az intézmény. (A szakképzési centrumok csak az Adyval kapcsolatos hírek után alakultak meg - a szerző.) Sem­mi sem indokolja, hogy megszűn­jenek a gimnáziumi osztályok, hiszen járási székhelyről van szó, ahol ilyen típusú képzés nincs más iskolában, igény is van rá, s az oktatás színvonala is megfele­lő. Csiba Ágota megerősítette: a következő tanévre két osztálynyi gimnazista beiskolázására kap­tak lehetőséget, s mindent el is követnek, hogy sikerüljön telje­sen feltölteni a keretszámot.- Erről az Iskola igazgatóját és a polgármester is tájékoztattam - tette hozzá -, olyan dokumentu­mot pedig nem ismerek, mely a nagyatádi gimnáziumi osztályok kivezetéséről szólna. Vas A. * Á I 4 / f 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom