Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-13 / 266. szám

2015. NOVEMBER 13., PÉNTEK ► Folytatás az 1. oldalról BALATON Vasútfejlesztés, zsilip- és Sió-meder-korszerűsítés, má­sodik komp - 300 milliárd fo­rint jut a balatoni fejlesztések­re a 2020-ig tartó uniós támoga­tási ciklusban. A friss kormány- döntés nyomán ezt csütörtökön jelentették be Balatonfüreden. - Amikor a miniszterelnök 2014 márciusában Siófokon találko­zott a régió turisztikai vállal­kozásaival, akkor már hasonló nagyságrendű „óhajt” pedzeget­tünk - emlékeztetett Witzmann Mihály országgyűlési képvise­lő (Fidesz-KDNP). - Eddig azon­ban ez a 300 milliárdos keret csak remény lehetett, mostantól azonban a Magyar Közlönyben is napvilágot látott valóság. Fontos látni Witzmann sze­rint, hogy mi a különbség az elő­ző és a most indult uniós támo­gatási ciklus között a szemlélet tekintetében. A képviselő arról beszélt: egyrészt 2007 és 2013 között csak 230 milliárd forin­tot használhattak föl a régió ön- kormányzatai, vállalkozásai és civil szervezetei, másrészt ak­kor „szigetszerű” fejlesztések valósultak meg, mert nem egy­séges egészként tekintettek a Balatonra. Most azonban a köz- igazgatási határokon felülemel­kedve döntöttek, döntenek a fej­lesztésekről. Míg a dél-balatoni vasútfej­lesztés első, 32 kilométeres, 30 milliárd forintba került szaka­szának átadóját a tervek szerint a jövő héten tartják, 44 milliárd forintból folyatódhat a beruhá­zás a 2014-20-as balatoni prog­ram keretében Balatonszent györgyig. Tizenkétmilliárd fo­rintból megtörténik a siófoki ha­józó- és a vízeresztő zsilip kor­szerűsítése, a Sió-csatorna me­derrehabilitációjával együtt. A fideszes parlamenti képvise­lő lapunk- kérdésére elmondta: folyik a tervezés, az egyezte­tés, egyelőre még három elkép­zelés él, de ő a harmadik variá­ciót tartja a legmegfelelőbbnek. - Ez tenné ugyanis lehetővé, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. ki­költöztethesse műszaki telepét az úgynevezett hajózási sziget­ről, mely ezáltal felszabadulna, és a hasznosítása további óriási lehetőségeket teremtene a város turizmusa számára - így Witz­mann Mihály. A tervek szerint egyébként maga a zsilip is kissé délebbre költözne. iut a 300 milliárdból kikö­tőfejlesztésekre, elektromos autóbuszpark beszerzésére (a három legnagyobb városban, Siófokon, Balatonfüreden és Keszthelyen járhatnak majd ilyen buszok), szennyvízcsator­názásra (például Bálványoson, Pusztaszemesen és Kerekiben, ezen települések kiszorultak a most zajló dél-balatoni szenny­vízprogramból), s települési összekötő utakra is, megvaló­sulhat tehát a Fonyód-Csiszta- puszta és a Somogyvár-Vitya- puszta-Kisbárapáti összekötte­tés. A 300 milliárd részeként, de hazai forrásból szánnak 2-2 milliárd forintot a Bahart hajó­parkfejlesztésére, valamint a Fonyód-Badacsony közötti má­sodik komp megvalósítására. Fónai Imre Szerződni kell 2017 júniusáig A 300 milliárd forint csak le hetóség. amivel élni is kell tud­ni - hangzott el Balatonfüre­den. E források akkor jutnak tel­jes egészében valóban a balato­ni régióra, ha az érintettek 2017. június 30-ig „lehivják" ezeket a pénzeket. Ez annyit jelent, hogy addigra szerződni kell min­den projektcél megvalósítására. A pénz 2017 júniusa után sem vész el, de akkortól már meg kell küzdeni érte más térségek pályázóival, pályázataival is. Térkép a cukorbetegeknek: segít eligazodni betegségükben Elismerés: rászorulókért dolgoznak egész éven át KAPOSVÁR Elismerések a szociá­lis munka napján: ünnepséget rendeztek csütörtök délután a városháza dísztermében.- Évről évre azért hívjuk ide önöket, hogy köszönetét mond­junk - hangsúlyozta Oláh La- josné alpolgármester. - Köszö­netét a hivatástudatért, az ál­dozatkészségért, a szakmai alázatért. Azt a feladatot, amit önök is végeznek, csak olyan emberek képesek ellátni, akik szívvel-lélekkel teszik a dolgu­kat, s akik szeretik embertár­saikat. Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere is méltatta a szoci­ális területen dolgozók elhiva­tottságát, s elismerő oklevele­ket adott át a kiemelkedő telje­sítményt nyújtó dolgozóknak. Lukács Árpádné, a Szigetvári utcai idősek klubjának munka­társa, Bogdánná Kalányos Ka­talin, a családsegítő központ dolgozója és Hidegné Csikós Lí­via, a Liget idősek otthonának ápolási vezetője részesült elis­merésben. Harsányi Miklós ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR November 14. a Diabé­tesz Világnapja: ehhez kapcsolód­va avatták fel ünnepélyes keretek között az igényesen kialakított oktatótermet, amely a belgyógyá­szati tömb alagsorában találha­tó. A fejlesztés pályázati forrásból és az intézményi önerő felhasz­nálásával valósult meg, s szem­látomást nagy érdeklődés övez­te a programot: közel 70 beteg és egészségügyi dolgozó vett részt a rendezvényen.- Pontos számot nem lehet mon­dani, de a lakosság 4-6 százalékát érintheti a cukorbetegség - mond­ta Dezső Enikő osztályvezető fő­orvos. - Más becslések szerint ez akár a tíz százalékot is elérheti, de fontos tudni: nagyon sok a fel nem ismert cukorbetegség. A helytelen életmód következ­ményeként nő a Il-es típusú cu­korbetegek száma, ugyanakkor az I-es típusnál is hasonló ten­dencia figyelhető meg. Szakembe­rek azt mondják: az oktatóterem­ben tovább bővíthetik ismeretei­ket a cukorbetegek, mely bizton­ságérzetet nyújt számukra. S a se­gítségre szoruló páciensek tisztá­ban lehetnek azzal is: problémá­jukkal van kihez fordulni, bármi­lyen kérdésükre választ kapnak.- Jó érzés, hogy üyen szép kö­rülmények között zajlik a foglal­kozás - mondta Prokopné Hege­dűs Valéria, aki 12 éve cukorbe­teg. - Nemcsak a középkorúakat vagy az idősebbeket érinti ez a be­tegség, hanem egyre több fiatalt is. Súlyos szövődményei lehet a betegségnek, a szemet, a vesét is megtámadhatja, s épp ezért rend­kívül lényeges, hogy az érintettek tudják, mit kell tenniük, s müyen tanácsokat kell betartaniuk. Ferkáné Pellérdi Zsuzsanna, a Magyar Cukorbetegek Kapos­vári Egyesületének elnöke hang­súlyozta: a kórház új oktatóter­me olyan fejlesztés, amely a be­tegek javát szolgálja, s ugyan­akkor a megelőzésben, a problé­mák kezelésében is kiemelt sze­repet tölt be. Harsányi Miklós Történelmi Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu A bejelentésből az, hogy „történelmi”, a kommunikáció ré­sze, ami szintén nagyon fontos, elvégre nem elég vala­miről dönteni, azt el is kell adni, manapság meg, ami­kor „ügyes” kommunikációval gyakran a semmit is sikerül va­laminek láttatni, becsüljük meg, amikor éppen nem lufikat ere­get a propaganda. Előlegezzük meg a bizalmat, hogy a csütörtö­ki balatonfüredi bejelentés nem holmi lufieregetés: végre való­ban megcímkézett fejlesztési pénzeket szánnak a balatoni ré­giónak, közel 300 milliárd forintot 2020-ig. Az ördög ugye a részletekben és végigböngészve a listát, ta­lálni néhány figyelemre méltó elképzelést. Mert fontos ugyan az elektromos hajó és busz is, akár csak az, hogy végre kör­be lehet majd vonatozni a magyar tengert, merőben új iránya azonban a fejlesztési elkép­zeléseknek a „balatoni vál­lalkozások versenyképessé­gének javítására” szánt 6,2 milliárd forint. Ezek szerint mégis csak elhallott az ille­tékesekig a balatoni vendég­várók szava, miszerint ne­kik az Adriával és más eu­rópai üdülőrégiókkal kellet­ne) állni a versenyt sok tekin­tetben. A balatoni foglalkoz­tatás javítására elkülönített 4,7 milliárdot is csak üdvözölni le­het. A gazdasággal kapcsolatos célokra 25 milliárdot szánnak a majd’ 300-ból, ennél csak valamivel több, 26,7 milliárdos a turisztikai fejlesztések kerete. Az arányokat viszonylag jól lőt­ték be, egyik a másik nélkül aligha létezhet. És lesz második komp is, ami többek szerint felesleges, mel­lette mégis több érv szól tán, főleg, ha a személyforgalmat is kiváltó gyorskompokat szerez be hozzá a hajózási társaság. S egyszer majd, valamelyik fejlesztési ciklusba csak-csak bele­fér majd az ehhez kapcsolódó Sopron-Balatonederics gyorsút kiépítése is, a nyugati határtól a Balaton partjáig. Új irány a balator ni vállalkozások versenyképessé­gének javítására szánt 6,2 milliárd forint Kártérítés a tarra vágott erdőért NAGYATÁD A környezetvédelmi előirányzatnak kell megfizet­nie 7,7 millió forint nem vagyo­ni kárt egy böhönyei férfinak, aki 2011 tavaszán több mint 1200 köbméter mézgás égert és akácfát vágott ki engedély nél­kül egy iharosberényi erdőből. A férfit az idén januárban jog­erősen négy és fél év börtönre ítélte a Pécsi ítélőtábla folytató­lagos sikkasztásért és környe­zetkárosításért. A vádlott cége nevében kötött szerződést a sér­tettel vállalkozással mely alap­ján szakmai segítséget ígért vá­gási, telepítési üzemtervek ké­szítésében, az erdőtisztításával kapcsolatos feladatok szerve­zésében, valamint közreműkö­dést az erdészeti hatóság előt­ti eljárásokban. A böhönyei fér­fi 2008 és 2011 között a számá­ra kezelésre átadott, ám a sér­tettnél haszonbérletben lévő iharosberényi erdőrészletekből 41,5 millió forintnyi fát termelt ki hatósági engedély nélkül, emellett még nem vágásértett akác és mézgás égerfát vágatott ki hatósági engedély nélkül tar­vágással. A vádlott egy magán- személlyel is szerződött erdő- gazdálkodásra, s a sértett erde­jéből 2010 őszén és telén nagy­jából egymillió forintnyi akácot vágott ki és adott el. Miután a megyei főügyészség szerint az égeres és akácos tar­vágásával az erdő, mint termé­szeti érték is károsodott, ezért a közjogi szakág nem vagyoni kár iránti keresetet adott be a böhönyei férfi ellen a nagyatádi bíróságra. A grémium nem jog­erős ítéletében 7,7 millió forint nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte az alperest. A. V. Van már Boglárnak alpolgármestere BALATONBOGLÁR Egy év után vég­re Balatonboglárnak is van al­polgármestere. Mészáros Mik­lós polgármester úgy tudja, hogy Somogybán már csak Bogláron nem sikerült alpol­gármestert választani a 2014. októberi önkormányzati vá­lasztások óta, erre a törvény­telen helyzetre a megyei kor­mányhivatal többször is felhív­ta a figyelmüket. A polgármes­ter által korábban alpolgármes­ternek jelölt személy a szavazá­sok során egy alkalommal sem kapta meg a többséget a kép­viselő-testületben. Most azon­ban egyhangúlag választottak meg egy másik jelöltet, Cse­re Andreát. - Érzékeltem ma­gam is a patthelyzetet, komp­romisszumra törekedve jelöl­tem Csere Andreát, aki negye­dik ciklusát tölti képviselőként és a nemrég alakult szőlőskis- laki részönkormányzat vezető­je - mondta lapunknak Mészá­ros Miklós balatonboglári pol­gármester (Fidesz-KDNP), aki egy üléssel korábban még meg­próbálkozott egy sajátos formá­cióval: két évre a saját, két év­re a többségben lévő „ellenzék” emberét jelölte alpolgármester­nek, de ez a variáció sem kapott többséget a voksolásnál. Mészá­ros szerint a végül elfogadott al­polgármester személye a kisla- ki településrész fontosságát is tovább erősítheti. F. I. EfQ%öXo]Bte Omm][jd 300 milliágpl^ a Balatonion íA (oMo&féeB Kórházi!' iter .

Next

/
Oldalképek
Tartalom