Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám

2015. OKTÓBER 18., VASÁRNAP MÚVÉSZBEJÁRÓ y „AZ UTOLSÓ C0WB.0Y MINDIG EGY INDIÁN” Thomas Bidegain szerint mindannyiunk feladata szembesülni HHIa valósággal. A filmjeiben ő mindig ’MyüU erre törekszik. Thomas Bidegain francia for­gatókönyvírót, filmrendezőt többek között a menekültkér­désről faggattuk, mivel hama­rosan két filmjét is bemutatják a hazai mozik, ezeknek a köz­ponti témája a multikulturaliz- mus kérdése. Csejk Miklós- A film ezt az utat járja be. Megmutatjuk, milyen egy ha­zugságból egy valóságba meg­érkezni.'- A valóság is sokféle lehet. Mi itt Európában például kicentizve mé­regetjük, hogy ki menekül a hábo­rú és ki a szegénység elől. A sze­génység elől való menekülés pe­dig nem elfogadható egyelőre.- Ez egy nagyon néhéz kér­dés. Szerintem sok háború zajlik egyszerre. Van, amelyiket fegy­verekkel vívják, van, amelyiket gazdasági eszközökkel. A film­ben különböző okokból mene­külnek a szereplők, akik aztán egy családot alkotnak. Különbö­ző irányból tartanak egyfelé.- Nem elég hangos az értelmi­ség, de elég hangos a politika je­len pillanatban a migrációs prob­léma tekintetében, és úgy tűnik, mintha nem egyfelé tartanának.- Az értelmiség Európában se­hol nem igazán hangos. Én film­készítőként be tudok mutatni egy személyes történetet, szóra­koztatva tudok tanítani. Aztán csak reménykedni tudok, hogy átment-e az üzenet. Talán abban Névjegy THOMAS BIDEGAIN (1970) Baszk származású francia for­gatókönyvíró, filmrendező, pro­ducer. A próféta (2009), a Rozsda és csont (2012) forgatókönyvíró­ja. Jacques Audiard filmrende­zővel dolgozik a legtöbbet. Leg­utóbbi közös filmjük, a Deephan - Egy menekült története el­nyerte a 2015-ös cannes-i fesz­tivál Arany Pálma Díját. Magyar- országon október 29-én kerül a mozikba. Első önálló rendezését Cowboyok címmel december 3-ától játsszák hazánkban.- Rá marad a párbaj, amely a western műfajában visszazök­kenti a kizökkent időt.- Ő az, aki igazából szembesül a való világgal. Mindannyiunk feladata ez lenne. Szembesülni a valósággal.- Maguk felforgatják a western filmműfaját.'Nem veszélyes ez?- Mi nagyon hiszünk a zsá- nerfilmekben. Használjuk az eszköztárát, és bizony változta­tunk is rajta egy keveset. A zsá- nerfilm demokratikus. Minden­kihez szól, mindenki érti. A kri­mi, a thriller, a western nem egy elitista dolog. Ezek a filmműfajok könnyen behívják az embereket a történetekbe. Viszont nekünk az volt nagyon izgalmas, hogy a zsánerfilm mögé egy csomó dol­got bepakoljunk. Ilyen volt a tár­sadalomkritika, a menekültkér­dés, a szegénység problémái. Hol vannak ma már igazi cow­boyok, akik párbajban intézik el az ügyeiket?- A filmben ábrázolt cow­boy közösség mi vagyunk. Egy cowboy társadalomban élünk, egy zárt társadalom­ban, ahol egyszer csak meg­jelenik egy idegen.- De a cowboyok a végén, leg­alábbis a valóságban, megölték az indiánokat.- Ez már a jövő kérdése, hogy mi lesz. Nálunk egy kisgyerek íjjal játszik és nyilakat farag a film végén. Szerintünk az utol­só cowboy mindig egy indián.- A 2015-ös cannes-i Arany Pál­ma díjas Deephan - Egy mene­kült története annyiban aktuá­lis Magyarországon, hogy nagy­számú menekült érkezett az or­szágba. A helyzetet elég nehe­zen kezelik a magyarok. Mit gon­dol erről?- Akkor járunk helyes úton, ha mindkét oldalt alaposan megnéz­zük. Ez a film egy menekült néző­pontjából mutat be egy menekü­lésre késztető élethelyzetet, a be­illeszkedés problémáit. Ez azért fontos, mert az európai ember hajlamos csak a saját nézőpontjá­ból figyelni az eseményeket. Mi most a másik oldalon jártunk.- Sok filmjében multikulturális problémákkal foglalkozik. Miért?- Magyarország most szem­besül azzal, hogy nincs egye­dül a világban, hanem része egy sokkal nagyobb egységnek. Ennek vannak pozitív és nega­tív hozadékai. Franciaország­ban mi már hamarabb szembe­sültünk ezzel. Egyszerűen mul­tikulturális lett a világ. Ez van.- Honnan tudja, hogy mit érez egy menekült?- Amikor elkezdünk egy fil­men dolgozni, először a tör­ténettel foglalkozunk. Aztán kibontjuk a karaktert. Keressük a kapcsolódási pon­tokat a valósággal mindig, de nem ab­ból indulunk ki. Persze szoktunk sokat olvasni meg interjúkat készíte­ni a témánkban.- Olyan családot mutat be a filmben, akik csa­ládnak hazudják magukat, hogy nagyobb eséllyel le­telepedhessenek, majd tényleg családdá válnak. a nézőpontváltásban tudok segí­teni, hogy ha meglátnak az em­berek egy menekültet, akkor ne egy problémát lássanak, hanem egy embert.- Míg a Deephan, vagyis a közös filmje Jacques Audiard-ral egy család születésének a története, addig a saját rendezése, a Cow­boyok egy család széteséséről szól. Mindkettő mögött a multi- kulturalizmus áll.- A Cowboyoknál két generá­cióról van szó. Az apa és a fiú is ugyanazt a kutatást végzi, de teljesen különböző előjellel. Az apa a lányát, a fiú a testvérét keresi. Míg az apa teljesen be­zárkózik a történetébe, és min­den szétesik körülötte, addig a fiú építkezik. Egy új családot épít fel maga körül, ráadásul egy menekült lánnyal. A film vége is erről szól, akármit csi­nált az életben a nővére, akkor is testvérek maradnak és szere­tik egymást.- De szakadékok választják el a testvéreket egymástól, amely­nek oka, hogy a lány muszlim lett és csadort hord.- Nem is tudnak beszélgetni, mert nagyon messze vannak va­lójában egymástól. Igen, talán még szakadékok is vannak kö­zöttük. És mégis van egy látha­tatlan kötelék köztük­- Miért akart westernt forgatni?- Az indiánok és a cowboyok története egy metafora. Arról szól, hogy állandóan ismétlőd­nek a történeteink. Az apa cow- boynak gondolja magát, a musz- limokat meg indiánnak nézi. Miközben az apa csak hiszi ma­gáról, hogy ő cowboy, a fiú való­jában azzá válik. HÍREK Meryl Streep most a zsűriben szerepel BERLIN Meryl Streep lesz a feb­ruári 66. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale zsűri­jének elnöke. A világhírű ame­rikai színésznő először vállal­ta, hogy filmfesztiválon zsűriz­zen. „Meryl Streep az egyik leg­kreatívabb és legsokoldalúbb színésznő, tehetsége iránti lel­kesedésünket 2012-ben Arany Medve-életműdíjjal fejeztük ki. Örülök, hogy visszatér Berlin­be, hogy művészi tapasztalatát a nemzetközi zsűri élén kama­toztassa’’ - fogalmazott Dieter Kosslick, a fesztivál igazgatója. Meryl Streep a „medvével” Októberben ötször Lord of the Dance BUDAPEST Októberben négy magyar városbanöt alkalom­mal láthatja a közönség a vi­lághírű Lord of the Dance fel­újított változatát, két magyar táncossal a főszerepben. Ok­tóber 20-án Veszprémben, 21-én Debrecenben, 22*-én és 23-án Budapesten, 24-én pe­dig Győrben mutatják be az 1996-os világhírű előadás ta­valy teljesen felújított válto­zatát. Embertani Múzeum újragondolva PÁRIZS Hat és fél évig tartó munkálatok után nyílik meg újra ezen a hétvégén az 1938- ban alapított párizsi Emberta­ni Múzeum (Musée de l’Hom- me), amelynek épületét telje­sen felújították, a tudományos koncepciót pedig újragondol­ták. Az Eiffel-toronnyal szem­ben, a Trocadéro téren találha­tó 2500 négyzetméter alapte­rületű épületben teljesen át­szervezett múzeum most arra világít rá, hogy jóllehet csak egyetlen emberi faj létezik, de azon belül az emberek nagyon sokfélék és különböznek. IVIjntegy 150 festmény, 30 szobor és 200 érem várja a látogatókat Újrarendezett Modern idők BUDAPEST Újrarendezték a Ma­gyar Nemzeti Galéria Modern idők - Magyar művészet a mil­lennium és a második világhá­ború között'című állandó kiál­lítását. Mintegy 150 festmény, 30 szobor, 200 érem és iparmű­vészeti tárgyak várják megújult tartalommal a látogatókat. A kor­szak legfontosabb alkotóit és tö­rekvéseit bemutató kiállítás a nagybányai művésztelep 1896- os megalapításától 1945-ig köve­ti nyomon a magyar modern' mű­vészet történetét. Újdonság, hogy az Iparművé­szeti Múzeum gyűjteményéből a tárlat anyagába kerültek iparmű­vészeti tárgyak. A kiállításon Or­bán Dezső Nagy akt című 1911­es festménye is látható lesz, ame­lyet a Magyar Nemzeti Bank vá­sárolt meg nemrég. Emellett ko­rabeli enteriőr fotók segítségével rekonstruálták a neves század- fordulós építész, Vágó József ál­tal tervezett Schiffer-villa belse­jét. Az egykori nagypolgári ott­hon hangulatát olyan neves mű­vészek képzőművészeti alkotá­sainak segítségével idézik meg, mint Rippl-Rónai József, Csók Ist­ván és Kernstok Károly. A kiállí­tás tíz nagy tematikai egységre tagozódik. A látogatókat az angol és magyar nyelvű feliratokon túl 50 műtárgy esetében bővebb in­formációt nyújtó ismertető tábla segíti az időszak művészetében való eligazodásban. MW MAGVAK NXMI1T1 OAUWA A Magyar Nemzeti Galéria mindig tartogat egy-egy meglepetést Négy magyar siker Németországban FRANKFURT Ma van az utolsó nap­ja a 67. Frankfurti Könyvvásár­nak, a világ legnagyobb könyv­szakmái találkozójának, ahol négy magyar könyvet is aján­lottak a világ kiadóinak figyel­mébe. A több mint fél évszáza­dos történetéhez képest példát­lan módon, rendkívüli bizton­sági intézkedések közepette zaj­lott a keddi megnyitó ünnepség. A rendezvény vendégszónoka, a folyamatos életveszélyben élő Salman Rushdie miatt volt erre szükség. Beszédében a brit-irá­ni író a véleményszabadság vé­delmére szólított fel. A vásáron több mint száz or­szágból nagyjából 7300 kiállító vett részt. A rendezők több mint 4000 eseményt, konferenciát, felolvasást, író-olvasó találkozót szerveztek. Az idei díszvendég Indonézia volt. A német fordításban is megjele­nő magyar szerzők műveit német irodalomkritikusok mutatták be a közönségnek. Az idei vásáron Tóth Krisztina Akváriuma, Kiss Noémi Rongyos ékszerdoboza mellett Dragomán György Mág­lya című regénye is nagy sikerrel szerepelt. Gárdos Péter 30 nyelv­re lefordított Hajnali láz című re­génye azért is a figyelem közép­pontjába került, mert a saját csa­ládjának történetét sikérkönywé kreáló filmrendező megrendez­te könyvét. A filmet csütörtökön mutatták be Bécsben. Cs. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom