Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 33. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2015. SZEPTEMBER 6., VASARNAP A hétköznapok és az internet hatottak legtöbbet az új szabályokra. Rosszabb a helyesírásunk, mert kevesebb ellenőrzött, helyes szöveget látunk. BARÁTSÁGOS ÚJ SZABÁLYOK Harmincegy év után újra szabályozták a helyesírást: tizenkét évig dolgoztak rajta, és nem csak nyelvészek. Azt mondják, ez az internetkorszak szabályzata, nyolcezer új szót tartalmaz, rugalmasabb és egyszerűbb lett. A diákok két évet kapnak, hogy beletanuljanak. A 2017-es érettségin kérik először számon az új szabályokat. Fábos Erika MAGYARORSZÁG Könnyebben használható, rugalmasabb, só't megengedő' szabályokat hoztak létre a helyesírás szabályai 12. kiadásában. A cél ugyanis az volt, hogy jobban alkalmazkodjanak a köznyelvi beszédhez és íráshoz. „Alapvető változásból nagyon kevés van, inkább csak okosabb, könnyen követhető új szabályozásra törekedtünk, amelyek főként a nyelvfejlődés eredményei a legutóbb, 1984- ben, tehát 31 éve megjelent szabályzat óta - mondta Prószéky Gábor, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának elnöke. - Úgy tudnám ezt érthetően körülírni, mint a parkokban az ösvények. Igyekeztünk azokat az útvonalakat figyelembe venni, amelyeket az emberek hosszú ideje szeretettel használnak, de azért figyeltünk, hogy az értékesebb fákat, virágokat - tehát a helyesírásunk szép hagyományait - védjük és megőrizzük.” Tizenkét év: így készül a helyesírás Keszler Borbála, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság korábbi elnöke azt mondta: a mostani, 12. kiadás előzményeként 2003-ban döntöttek az új kiadás elkészítéséről. A több mint egy évtizedes tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy azok az elvek, amelyek régóta irányítják az akadémiai helyesírást, szilárd alapjai írásrendszerünknek, ezért nem a megváltoztatásukra van szükség, hanem a következetes alkalmazásukra a szókincs és a nyelvfejlődés újabb jelenségeinek leírásában. A szőkébb szakmai körben megvitatott kérdések után 2008-ban széles körű konzultáció kezdődött. A munkaanyagot megkapta az MTA Nyelvtudományi Intézete, egyetemi és főiskolai tanszékek, 30 gyakorló- iskola és gimnázium, valamint 9 magyar munkaközösség is. A javaslatok és vélemények feldolgozása után 2010-ben vitatták meg a javított változatot, hogy megkezdődhessen a szótár kidolgozása, amely három évig tartott. Nyolcezer új szó került a jegyzékbe Prószéky Gábor azt mondta: ezután az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának tagjai megkapták az előkészített szótári anyagot, és egyenként döntöttek minden szó sorsáról, írásmódjáról és arról, hogy maradjon-e vagy sem. Végül nyolcezer új szó került a jegyzékbe. Régi adósságuk volt a szótár összeállítóinak a határon túli magyar földrajzi nevek, intézmények, valamint a jellegzetes határon túli magyar szavak felvétele. A szerkesztők ügyeltek arra is, hogy a helyesírás egységét szem előtt tartva figyelembe vegyék a szakmai helyesírások írásmódját. Ennek érdekében egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. „A legtöbb vitát és fejtörést a szaknyelvhez kapcsolódó kifejezések okozták - mondta Prószéky Gábor. - Sokszor ugyanis nincs magyarázat egy-egy alakra, vagy az indoklás kifejtése túlmutat egy helyesírási szabályzaton. Ilyen például a fekete rigó és a sárgarigó eltérő írásmódja. Hiszen a sárgarigó nem rigó, hanem egy másik madárfaj, tehát ebben az ecetben egy kivételről van szó, amit a biológiai rendszertani besorolás indokol.” Miközben új szavak, kifejezések kerültek a szótárba, több régi, elavult alak - például agárkutya, átíró könyvelés, bilgeri, csillagláb - kimaradt belőle. Van, amit egyszerűen meg kell tanulni Prószéky Gábor azt mondta: a helyesírás tartalmaz olyan kivételeket, hagyományokat és olyan szabályokat is, amelyek semmiféle nyelvi logikát nem követnek. Ezeket tanulni kell, másként nem lehet elsajátítani. Évtizedekkel ezelőtt könnyű volt azt mondani, olvasson többet, aki fejleszteni akarja a helyesírását, hiszen főleg helyes írásképpel, jól megfogalmazott, stilizált szöveggel találkozott, ha kézbe vett egy könyvet. Ma már statisztikák bizonyítják, hogy egyre inkább az interneten olvasunk, ahol többségében nem ellenőrzött szövegekkel találkozunk, nem biztos hogy helyesen látjuk leírva azt, amit olvasunk, és ahogy ez a beszélt nyelvre, a szókincsünkre hatással van, bizony a helyesírást is befolyásolja. „Régebben a könyvekben, újságokban általában helye-' sen írt szöveget olvastunk, ma viszont kevesebb a kontroll és kétféle írásbeliség létezik. Az egyik a még mindig erősen lektorált szöveg, a könyvekben, újságokban olvasható, a másik a beszélt nyelvet követi, az a fajta magánközlés, ami az internetnek köszönhetően közkinccsé vált. Nem biztos, hogy a gyerekek tudják, egy-egy szöveg melyik kategóriába tartozik. A pedagógusok feladata az is, hogy ebben a megkülönböztetésben segítsék a diákokat.” Új szabályok, de csak 2017-ben Idő kell, hogy a pedagógusok is képet kapjanak a változásokról, és ezeket az oktatásba is beépítsék. Az idei tankönyveket már nem dolgozzák át az új helyesírási szabályok alapján, az újonnan megjelenők viszont már annak megfelelően készülnek majd. Az érettségi vizsgadolgozatokban a 2016/2017-es tanév tavaszi vizsgaidőszakáig a 11. és a 12. kiadás szerinti helyesírást is el kell fogadni. „Én magam úgy gondolkodom, hogy a helyesírási szabályzat nem szankcionálásra való - •mondta Prószéky Gábor. - Ami fontos, hogy a diákok sajátítsák el a norma lényegét, de véleményem szerint az is nehezebben megy, ha ezt a kivételekkel vagy az igen ritkán használt szabályok mérésével próbálják elérni. Ezek inkább helyesírási versenyekre és arra valók, hogy felhívják rájuk a figyelmet. Valami olyasmi a logikám, hogy földrajzból is fontos és illik tudni az európai országok fővárosát, de bocsánatos, ha egy diák nem tudja felsorolni az afrikai Csád szomszédos országait.” A szabályok és az írásbeliség 1832-ben jelent meg az első helyesírási szabályzat, a Magyar Tudós Társaság felügyelete alatt készült Magyar helyesírás' és szóragasztás' főbb szabályai címen. Ekkor már nagy szükség volt a gazdag kifejezőkészségű és immár gazdag irodalmat is felmutató magyar nyelv írásának egységesítésére, mert egyszerre több, csupán a szokásjog által szentesített kánon volt érvényben. Az 1832- es első kiadást tíz további követte. Ezek nagyrészt köthetők valami olyan történelmi, társadalmi vagy politikai változáshoz, amely lényegesen hatott a magyar nyelvre is. A legutolsó, tizenegyedik, 1984-ben jelent meg. A mostani, tizenkettedik új szabályzatot az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság gondozza, és azt tartják róla, hogy az internetkorszak hatására született meg. A következő nem harminc év múlva jön „Egészen biztos vagyok abban, hogy a digitalizáció korában már nem kell újabb harminc év egy következő szabályzathoz - mondta Prószéky Gábor. - Eddig meg kellett várnunk a változásokkal azt, hogy elég sok legyen belőlük egy új kiadáshoz. Ez még abból a világból való, amikor a könyvkiadás határozta meg a megjelenést. Pár év múlva az interneten működő szabályzatok jelzik majd, ha új fordulat kerül a gyűjtésbe. Lehet, hogy időnként papírnyomatok is készülnek majd, de nem kell harminc évet várni, ez az élő rendszer lehetővé teszi, hogy a bizottság az új jelenségeket vagy a hibáit jelezni és kezelni tudja.” A mostani új szabályok is elérhetőek lesznek az interneten. A nyomtatott kiadvány mellett szeptember végéig okostelefonos applikációk is készülnek, a helyesiras.mta.hu tanácsadó oldal pedig már az új kiadás szavait és szabályait is tartalmazza. Ezek a leggyakrabban használt változások a szabályokban, tehát erre figyeljen, ha ezután is helyesen akar írni • Toldalékolásnál a tulajdonneveket nem kell egyszerűsíteni: Bernadettel > Bernadett-tel. • A képzőszerű utótag kategóriájába sorolt elemeket (például -féle, -fajta, -szerű) szabályos utótagoknak tartjuk, és az ilyeneket tartalmazó alakulatokat össze tett szavaknak tekintjük, tehát: észszerű, gipszszerű,viaszszerű. * • A szó kiejtésének megváltozása miatt az írása is megváltozott: árboc > árboc, bedekker > bédekker, biennale > biennálé, bura > búra, immúnis > immunis, reverzibilis > reverzibilis, rühvel > rühvel vagy rühhel, sámánizmus > sámánizmus, sarlatanizmus > sarlatánizmus, satanizmus > sátánizmus • A szaknyelvben másként írják a szót: első fokú ítélet > elsőfokú ítélet, fekete doboz > feketedoboz (például repülőgépen), házinyúl > házi nyúl, pa- raolimpia > paralimpia, szabad vers > szabadvers, vegyes úszás > vegyesúszás (sportág) • A szó írása ellentmond a (korábban már rögzített) szabályoknak (például: élethalálharc > élet-halál harc, napéjegyenlőség > nap-éj egyenlőség, örökkön-örökké > örökkön örökké, sete-suta > setesuta, szaltó mortále > salto mortale) • Jelentésváltozás indokolja az egy- beírást: fekete doboz > feketedoboz a repülőgépen. • Az ingadozó kiejtésű h végű szavak -val, -vei rágós alakjait kétféleképpen is lehet írni: méh- vel > méhvel vagy méhhel. • Az elseje, elsején alakok számjegyes írásakor nem kötelező a j-t kiírni: május 1-jén > május 1-jén vagy május 1-én. • Ha nem teljes intézménynevet használunk, akkor is lehet nagybetűvel, például az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság esetében lehet úgy írni, hogy a bizottság véleménye szerint vagy úgy, hogy a Bizottság véleménye szerint. De lehet mindent nagybetűvel, ha intézményekről, bizottságokról vagy rendezvényekről van szó. • Ha az idegen írásmód szerint írt közszó végén hangérték nélküli (úgynevezett néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írás- rendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor az összetételi utótagot mindig kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz, például: couchette-rendelés, lime-likőr, ragtime-koncert. • Sok idegen nyelvből átvett szónál a magyaros vagy az idegen és a magyaros írásmód is elfogadható: metropolis > metropolisz, e-mail > e-mail vagy írnél, spray > spray vagy spré vagy szpré.
