Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-26 / 226. szám

2015. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD y Négyezerből egyet A7. osztrák- magyar viszony már most sokkal jobb. mint péntek reggel 8 órakor volt -■ mondta Orbán Viktor Werner Faymann osztrák kancellárnak Bécsben Kemény szavakkal készült a békülésre Orbán Viktor minisz­terelnök Werner Faymann oszt­rák kancellárral. A bécsi meg­beszélések legfontosabb üze­nete: Magyarország inkább lezárja a horvát határt, mint hogy ellenőrzés nélkül áten­gedje Ausztriába a menekülte­ket. Szlovénia határára kerítés nem, csak mobil eszközök ke­rülnek. Trencséni Dávid david.trencseni@mediaworks.hu BÉ£S „Miközben Magyarország védte az EU határait és igye­kezett betartani a schengeni egyezményt, valamint a dubli­ni rendeletet, aközben baráti tü­zet kaptunk a hátunkba Auszt­riától” - értelmezte az elmúlt he­tek verbális adok-kapokját Or­bán Viktor miniszterelnök, mi­után Bécsben megbeszéléseket folytatott Reinhold Mitterlehner alkancellárral és Werner Fay­mann kancellárral. A magyar kormányfő finoman viszonozta is a „baráti tüzet”, amikor meg­jegyezte: „Készen állunk arra, hogy innentől nem emlékszünk arra, hogy lenáciztak bennün­ket, ami mégiscsak abszurd egy osztrák politikustól.” Majd siet­ve megjegyezte: „...az osztrák­magyar viszony már most sok­kal jobb, mint péntek reggel 8 órakor volt.” A tegnapi megbeszélés egyik legfontosabb pontja Faymann e heti, az uniós csúcson tett meg­jegyzése, miszerint ha Magyar- ország csak a kerítéssel tudja megállítani a menekülteket, ak­kor inkább engedje tovább őket. Erre vetette fel Orbán, hogy ez esetben egy ellenőrzött közleke­dési csatornán keresztül juttat­ják el a magyar hatóságok a me­nekülteket az osztrák határig. Ezt a lehetőséget a tegnapi tár­gyaláson a kancellár nem támo­gatta. Ausztria irányába „nincs korridorhelyzet” - mondta Or­bán, mivel „korridort nem lehet úgy szervezni, hogy a végén lé­vő ország azt nem fogadja el”. Ezért az a feladat, hogy a szerb határon működő, a hozzá fűzött reményeket beváltott határren­dészeti rendszer jöjjön létre Ma­gyarország és Horvátország kö­zött is a határátlépés európai formáinak biztosítása érdeké­ben - mondta a miniszterelnök, kiemelve, hogy ezt, ha „nem is teljes szívvel”, de Ausztria is tu­domásul veszi. A magyar-hor­vát zöldhatár tervezett lezárása előtt a magyar kormányfő fel­keresi a visegrádi együttmű­ködés (V4) tagállamait, a ma­gyar kormánytagok pedig Hor­vátországba látogat­nak, hogy a sikeres akcióhoz szükséges támogatást megsze­rezzék. Indoklásul Orbán Viktor hoz­zátette: nem elég csak a sajtón keresztül elmon­dani a világnak, mit miért tesz Magyarország. A kormányfő hozzátette: a ha­tárzár létesítése „nem szeretet kérdése”, Magyarország „nem Orbán: Baráti tüzet kaptunk a hátunkba Ausztriától. Hová tűntek a koptok? Nem vettek letelepedési kötvényt Balog Zoltán, az emberi erőforrá­sok minisztere nemrég egy fran­cia kongresszuson kijelentette, hogy Magyarország 2014-ben ezer egyiptomi keresztényt (kop­tat) fogadott be, mivel e családo­kat vallási hovatartozásuk miatt üldözték az arab államban. A mi­niszter akkor lapunknak azt nyi­latkozta: a helyi vallási vezetők kezeskedtek a családokért, akik­nek a befogadása és magyar ál­lampolgárrá tétele törvényesen és átláthatóan történt. A bejelen­tés óta egyre zavarosabb az ügy, hisz még a magyar kopt közös­ség sem találkozott a befogadot­takkal. Szabó Tímea PM-es kép­viselő kérdezett rá a koptok sor­sára. Semjén Zsolt válaszában egyetlen szót sem szólt róluk, any- nyi kiderült: tavaly összesen 182- en kaptak magyar állampolgársá­got - az előző évben 55-en -, va­lamint 109-en kaptak tartózko­dási engedélyt. A PM az adatok­ból arra következtetett, hogy való­jában letelepedési államkötvényt vásároltak az egyiptomi csalá­dok, akik azóta már el is hagyták - Nyugat-Európa felé - Magyar- országot. Ezt a parlament gazda­sági bizottsága tegnap cáfolta: koptok egyáltalán nem vásárol­tak szerintük kötvényt, és egyipto­miak is csupán tucatnyian. szeretne határzárat létrehoz­ni a horvát határra, barátkoz­ni és együttműködni szeret­nénk”, de a helyzet ezt nem te­szi lehetővé. Elmondta, hogy a szerdai EU-csúcson minden európai ve­zetőt megkérdezett, köztük Donald Tus­kot, az Európai Ta­nács, Jean-Claude Junckert, az Euró­pai Bizottság és Martin Schul- zot, az Európai Parlament elnö­két, akik nem tudtak neki jobb tanácsot adni. „Nem tudok jobb megoldást, mint ami a szerb ha­táron van” - mondta Orbán. Közölte ugyanakkor, hogy a magyar kormány Szlovénia és Magyarország közé nem akar kerítést építeni. Azt mondta: a magyar-szlovén határon most terepmunka zajlik, hogy „kita­karítsák” a határsávot, alkal­massá téve ezzel mobil eszkö­zök elhelyezésére. Mivel Szlo­vénia tagja a schengeni öve­zetnek, arra a határszakasz­ra semmi olyat nem szabad fel­építeni, amit nem lehet „eltaka­rítani” egy napon belül, illet­ve amihez Szlovénia nem járul hozzá - közölte. Pintér Sándor adott tegnap tá­jékoztatást a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BAH) nyári munkájáról. Idén júliusban 31287, augusztusban pedig 47 094 menedékjog iránti ké­relmet regisztráltak. Ebből júliusban 7, augusztusban 11 esetben állapították meg a ké­relem elfogadhatatlanságát, 121, illetve 24 esetben a ké­relem nyilvánvaló megalapo­zatlanságát. A BAH júliusban 6051, augusztusban 4370 el­járást megszüntető döntést ho­zott, zömmel amiatt, hogy az érintettek időközben ismeret­len helyre távoztak, vagyis el­hagyták Magyarországot. A hi­vatal júliusban 7, augusztusban 9 esetben ismerte el menekült­ként a kérelmezőt, oltalmazot- ti státust pedig júliusban 25, au­gusztusban 35 menekült kapott. Összesen két hónapnyi, 78 381 darab menekültkére­lemből a Bevándorlási és Állam­polgársági Hivatal 16-ot bírált el pozitívan. Az is kiderült: bár ta­vasszal a kormánypárti politiku­sok még több tízezer, Ausztriá­ból és Németországból visszato- loncolt menekültre számítottak, a nyári hónapok alatt összesen 254 migránst küldtek vissza Ma­gyarországra, mint első - uniós - regisztrációs országba. Mennyi az annyi? Idén Magyarországon keresztül a déli államokból, elsősorban Szerbiából és immár Horvátor­szágból kiindulva több mint 250 ezer menekült és migráns lé­pett be az unió területére, majd távozott nyugati államok felé. A kormányzati tisztségvise­lők többször jelezték, hogy az „ostromnak" is nevezett folya­mat mennyire leterheli a ma­gyar menekültügyi rendszert, 4500 forintba kerül a büdzsé­nek egyetlen menekült egynapi ellátása. A belügyminiszter par­lamenti beszámolójából ponto­san kiderült tegnap, hány mene­kültet látott el a magyar intéz­ményrendszer. Az összes befo­gadó állomás teljes kapacitása - ideiglenes sátrakkal és konté­nerszállásokkal együtt - 3221 fő. Ezt júniusban 4292 mene­kült vette igénybe, júliusban 4015, augusztusban 2235 fő, egész nyáron 10 542. Többen is fenyegették Magyarországot *3, azzal, hogy eleshet az uniós támogatástol, ha falakat emel a menekültek ellen RV Brüsszel támogatási pénzt nem vonhat el Magyarországtól, de alaposan megnehezítheti az életünket Corína Cretu, az Európai Bizott­ság regionális politikáért fele lős biztosa volt az, aki a legutóbb azzal fenyegette - áttételesen - Magyarországot, hogy az EU nem ad pénzügyi támogatáso­kat olyan tagországoknak, ame­lyek falakat építenek. Előtte oszt­rák, német és francia politikusok jelezték: aki nem veszi ki a részét az uniós szolidaritásból - nem hajlandó a kvóták szerinti elosz­tásban tehermentesíteni elsősor­ban Németországot -, az ne tart­sa a markát Brüsszelben pén­zért. Mindezt eddig a kvótasza­vazásra készülő Európai Tanács nyomásgyakorlásaként könyvel ték el csupán, ám most a Portfo­lió,hu arra kérdezett rá az Euró­pai Bizottságnál: realitássá vál­hat-e a támogatáselvonás, miu tán Budapest nem szavazta meg a kvótarendszert? A rövid válasz: nem lehet pénzelvonással bún tetni Magyarországot. Az Európai Bizottsággal kötött partnerségi megállapodás, illet­ve a jóváhagyott Operatív Prog­ramok nem adnak jogi alapot arra, hogy az Európai Strukturá­lis és Beruházási Alapok forrásait csökkentsék abban az esetben, ha egy tagállam visszautasítja az egyébként kötelező menekült- ügyi áthelyezési mechanizmust - mondta a lapnak egy brüsszeli in­formátor, Ez tehát egyértelműen azt jelenti, hogy a menekültügy kezelésében mutatott magyar (il­letve más tagállami) magatar­tást nem lehet az EU-támogatá­sokon „megtorolni", az ilyen jelle gü fenyegetéseknek tehát nincs jogi alapjuk. A héten egy konferencián a né­met pénzügyminiszter azt fesze­gette: a lisszaboni szerződésben van olyan jogi lehetőség (7. cik­kely szerint az adott tagállam szavazati jogának felfüggeszté­se), amely alapján - bonyolult jogi procedúrával - elvileg el le­het jutni a pénzügyi támogatá­sok felfüggesztéséhez. Ilyen eljá­rás azonban nem indult a Bizott­ság részéről. Az uniós folyamatokra rálátó for­rásunk arra hívta fel lapunk fi­gyelmét, hogy Brüsszel ennél bo­nyolultabban működik. A Ma gyarországgal szemben most egyértelműen érezhető nehezte­lés nem a konkrét támogatások megnyirbálásán keresztül lesz érezhető, de például Lázár János jövő keddi tárgyalásaira rányom­hatja a bélyegét. A Miniszterel­nökséget vezető miniszter ver­senyjogi ügyekben egyeztet majd Brüsszelben, egyebek mellett a Bizottság áltat felf üggesztett, do hányíparí cégeket érintő külön­adó és a központi dohányellá­tó bevezetése miatt induló köte lezettségszegési eljárással kap­csolatban. Lapunk segítője sze­rint Brüsszel kifejezheti kvóta­ügyi neheztelését úgy is, ha Lá­zár ügyeiben szőrszálhasogató módon ragaszkodik az egyes ren­delkezések betűjéhez, és semmi féle kompromisszumra nem haj­landó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom