Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-21 / 195. szám
2015. AUGUSZTUS 21., PÉNTEK ► Folytatás az 1. oldalról A barcsiak kálváriáját látva több politikus is felemelte hangját. Sajtóközleményében Karva- lics Ottó a barcsi lakosok nevében azt kérte, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal engedje el erre az időszakra a vízdíjakat.- Válaszukban tegyék egyértelművé, hogy milyen jogszabályi háttér alapján van lehetőség a vízdíjelengedés meghozatalára - kérte Barcs első embere. Ander Balázs, a Jobbik ország- gyűlési képviselője múlt héten a DRV Zrt. vezérigazgatójának címezte levelét. Annak fényében, hogy egy felnőtt ember napi ivóvízigénye minimum 2-3 liter, valamint a legolcsóbb ásványvíz literje is mintegy 50 forintba kerül - tette fel a kérdést -, tervezik-e fogyasztó személyenként, a korlátozás időtartamára vonatkozóan, napi legalább 100 forintjával, későbbi számlajóváírás formájában kompenzálni az érintett lakosságot? A DRV. Zrt. akkor megígérte a politikusnak, hogy ha valakinek ezen korlátozás, illetve szükségvízellátás miatt igazolhatóan kára keletkezett, azt megtéríti. Továbbá tudatja, hogy a rendkívüli helyzet kapcsán adható kompenzáció vizsgálata továbbra is folyamatban van. Hozzáteszi: figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos víziköz- mű-szolgáltatás indokolt költségeit, valamint a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, ideértve különösen a vízbázisvédelem indokolt költségeit. - Ez a miniszteri díjmegállapításra vonatkozik, a korábban megalkotott és jelenlég törvényben rögzített díjak kiszámításának alapját az egyes települési önkormányzatok eltérő szempontok alapján határozták meg - írja lapunknak adott válaszlevelében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. - A számla összege a 2013. július 1-jét követő időszakban nem haladhatja meg az ugyanazon év január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján- számított összeg 90 százalékát. A barcsi vízben talált Clostri- dium baktériumok okát egyelőre még nem találta meg a szolgáltató. A vizsgálatok jelenleg is folyamatban vannak, a szennyeződést valószínűsíthetően az illegális közüzemi hálózatra rá- táplálásból származik. A végleges megoldást a jelenleg folyó vizminőség-javító program befejezése jelentheti. Jeki Gabriella Ki állapítja meg a vízdíjat? A nemzeti fejlesztési miniszter állapítja meg rendeletben a jelenleg hatályos törvények alapján a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját. Ebben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatát is figyelembe veszik. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a miniszter még nem hirdette ki a víziközmú-szolgáltatás díjait, így a 2011-es - még az önkormányzatok által meghatározott- díjakat fagyasztották be, illetve csökkentették a rezsicsökkentéssel egy időben.- A szolgáltatók nem saját hatáskörben döntenek az árak mértékéről, hanem a kijelölt ár- szabályozó hatóság (jelen esetben a nemzeti fejlesztési miniszter) központilag rögzíti azokat írta megkeresésünkre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kommunikációs osztálya. - A rögzített díjszabások mindaddig érvényben maradnak, amíg a hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben új díjakat nem állapít meg. Megjegyzik ugyanakkor: „Barcs esetében nem a Hivatal állapította mega víziköz- mű-szolgáltatási díjakat, azokat korábban az önkormányzat, mint az akkor hatályos jogszabályok alapján az árhatósági jogkör gyakorlója. A jogszabályi változások következtében 2012. január 1-jét követően - az átmeneti díjak kivételével - a Hivatal javaslata alapján a nemzeti fejlesztési miniszter rendelkezik díjmegállapítási jogkörrel.” MEGYEI István hagyatéka Czene Attila attila.czene@mediaworks.hu E gykor Karúdon hajnalonként gyakran ébredtem arra, hogy nagymamám a kenyérnek való tésztát gyúrja egy jókora teknőben. Megesett, hogy elmentem vele a pékhez, aki kisütötte - most is emlékszem az illatára. Mielőtt a papa megszegte volna, keresztet karcolt bele a késsel. Bármi rosszat tettem, szigorúan csak akkor néztek rám, ha nem ettem meg, amit a kenyérből szeltem, vagy kértem. A kenyérnek mondott valamit (bár ebben azért vannak különbségek a pékségek között) már évtizedek óta szinte mindenki készen veszi. Amiben benne az „igazi anyag”, az a legtöbbek számára megfizethetetlenül drága, bár a búzát száz hektáron - összeadva a munkaórákat - évenként mindössze hat nap alatt elő lehet állítani egy közepesen gépesített gazdaságban. A szegények a legolcsóbbat veszik, ami másnapra már összeesik, így is kenyérre költenek minden száz forintjukból tizenegyet. Arra lehet a zsiradéknak nevezett valamit kenni, hogy a legkevesebb pénzből megpróbáljanak jóllakni. Augusztus 20. emiatt szerintem nem lehet a kenyér ünnepe. Emlékezzünk inkább István királyunkra, akit 1083- ban ezen a napon avatták szentté. István önérdekből és a modernizálás szükségességét látva megszegte a magyar törzseknél addig szokásos öröklési hagyományt, mely szerint apja, Géza fejedelem halála után a család legidősebb férfitagjának (Koppánynak) kellett volna az új vezérnek lenni. István azonban a nyugati országok mintájára az uralkodás jogát az első szülöttség címén magának tartotta meg. (A 10. századi Európában a lengyeleknél, a cseheknél és a dánoknál is az történt - azoknak a népeknek van ma nemzetállamuk, melyek akkor a pogánysággal szemben a keresztény kultúrát választották.) Van Szent Jobb körmenet, Szent István nap, ismét róla van elnevezve a legmagasabb kitüntetés. De hová veszett mára, amit kigondoltál, amerre elindultál, István? A szent király intelmeket írt Imre hercegnek. Köztük ezt is: „... az egy nyelvű és egy szo- kású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.” Persze nem könnyű ezt megcselekedni, mint ahogyan az éhezést sem könnyű megszüntetni. De törekedni mégis kellene rá, ha Szent Istvánt és hagyatékát valóban becsben tartjuk. Amiben benne van az anyag, az a töbségnek megfizethetetlen Szabad az út a szalonnasütésnek SOMOGY Az országosan július harmadikán elrendelt tűzgyújtási tilalmat szerdán oldotta fel a Földművelésügyi Minisztérium, Bács-Kiskunban nem gyúlhat- nak örömtüzek, ott megmaradt a tilalom. Feloldották a július 3-án, az erdőkre és fásításokra, valamint az erdők és fásítások kétszáz méteres körzetére elrendelt tűzgyújtási tilalmat - tájékoztatott a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A tűzgyújtási tilalommal nem érintett erdőkben tüzet gyújtani a továbbiakban is csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyeken, szélcsendes időszakban szabad, úgy, hogy az a környezetre ne jelentsen veszélyt. Sz.T. Agyúszó, toborzó, dobpergés; lóra pattant a polgármester is Hatvágásos igali huszárroham IGAL Ágyúszó, toborzó, lovasroham - nagy érdeklődés kísérte a IV. Katonai Hagyományőrző Találkozót Igáiban. A Nemzetközi Huszártalálkozónak idén először adott helyet a somogyi fürdőváros, amelyet lovas katonák és gyaloghuszárok szálltak meg egy napra. Magyarok, s külföl- 'di katonák saját zászlajukkal együtt alkották a díszmenetet, a huszárok közt még néhány gyermek is korhű ruházatot öltött. A kissé borongós idő ellenére a hagyományteremtő szándékkal megrendezett program jó hangulatban telt, délelőtt az I. világháborús emlékműnél helyeztek el koszorút a Fő téren, majd zenei kísérettel díszmenet indult a Fesztivál parkba. A huszárokat a városban tartózkodó turisták is nagy örömmel fogadták, aki tehette fényképezőgéppel kísérte a menetet. Igái polgármestere, Obbás Gyula huszárként, lóháton irányította Huszárok masíroztak Igáiban Kossuth-nóta is elhangzott a közönség örömére. Ezt követően a mentősök által is biztosított helyszínen a katonák csatajelenetekkel tisztelegtek a múlt- és a közönség előtt, majd a kenyérszentelés mellett két ágyút is láthatott a közönség. Gy. Zs. Ágyúszó, dobpergés, roham a hagyományos huszártalálkozón hagyományőrző társait, a városi közlekedést pedig rendőrök igazgatták. A főpróbát követő délutáni műsor három órakor kezdődött a Himnusz meghallgatásával egybekötött köszöntőkkel, amit a Fesztivál parkban a huszár egyesületek lovas bemutatói követtek. A külföldi, többek közt a horvát bje- lovári huszárok igazgatásában tolmács segédkezett. A Somogyi Huszárok katonai toborzókat játszottak el, felelevenítették a híres hatvágást, karddal vívtak, majd néhány Túl sok a baleset: veszélyes a kerülőút ► Folytatás az 1. oldalról MARCALI - Gyors megoldás szükséges - így kezdte szerdai sajtó- tájékoztatóját Móring József Attila, a térség országgyűlési képviselője a 68:as érintet szakaszánál. Emlékeztetett arra, hogy az út tervezéskor Marcali vezetése is több fórumon jelezte, hogy a tervek szerint megépülő útszakasz balesetveszélyes. Az út elkészültével minden olyan megbeszélésen, ahol a kivitelező és a tervező, valamint a közlekedési hatóság is részt vett, elhangzott, hogy célszerű lenne egy körforgalom kialakítása, de közben azt kiemelt beruházássá minősítették, majd 2014 decemberében átadták. Mint ahogyan lapunk mindegyik estről beszámolt, az eddig eltelt időszakban a szakaszon hat súlyos - küztük halálos kimenetelű - baleset történt. Móring József Attila reményét fejezte ki, hogy a Magyar Közút Somogy megyei Igazgatósága nem vár az írásban is foganatosított plasztik jelek felfestésével az éves burkolatjel festési idejéig, hanem a többszöri felkérésnek megfelelően mielőbb elvégzi azt, továbbá a „Balesetveszélyes csomópont” figyelem felhívó jelzőtáblák is a helyükre kerülnek a már emberi életet is követelő útszakaszon.” A sajtótájékoztatón Horváth László közlekedési szakjogász elmondta: körforgalom kialakítása lett volna helyes. Ugyancsak körforgalom megépítését szorgalmazza Sütő László Marcali polgármestere is. Az önkormányzat többször jelzett hibákat, hi- ártyosságokat. Helyszíni szemlét kezdeményezett a Magyar Közút munkatársaival közösen. Az északi kihajtónál stoptáblára cserélték az elsőbbségadás kötelező táblát, a 60 km-es sebesség- korlátozást további két táblával erősítik meg. k Ivóvíz,i ’ ;u&v.i ►
