Somogyi Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-21 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 22. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2015. JÚNIUS 21., VASÁRNAP 23-an fulladtak vízbe Csak a múlt hétvégén hárman fulladtak tavakba - Debrecen­nél, Zalában, valamint Pest me­gyében, Bugyi községnél, ahol három fiatal gumimatraccal bo­rult a vízbe. Ketten ki tudtak úszni, de egy 17 éves fiú végleg elmerült. A Balaton idén még nem szedett áldozatot, de a Du­nában 17-en fulladtak meg, s he­ten haltak fürdőzők elől egyéb­ként elzárt vizekben. Három hét alatt kirívóan magas ez a szám, és jól mutatja azt is, hogy az élő­vizek még azok számára is hor­doznak veszélyt, akik jó úszók. Ám a vakációra kiszabadult gye­rekek nagy része nem, vagy ép­pen csak tud úszni. „A nyílt víz nemcsak úszás­tudást követel - állítja Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyar- országi Szakszolgálatának ve­zetője. - A kulcsszó a stabil tudás. A természetes vizeknél számítani kell a hirtelen mé­lyülésre, áramlatokra, idegen tárgyakra, hőmérséklet-kü­Akit strandeszközzel sodor el a parttól messzebbre a szél vagy a víz, nagyobb biztonság­ban van, ha továbbra is beleka­paszkodik a matracába, szörf­deszkájába, és megvárja a se­gítséget, mert nem biztos, hogy úszva partra ér. A folyók pedig azért veszélyesebbek, mert ál­talában hirtelen mélyülnek, elég egy megcsúszás, máris el­kapja a sodrás a gyereket, de a felnőttet is, akiknek ilyenkor az élete függhet attól, van-e raj­tuk mentőmellény. A kerti medencékkel is óva­tosnak kell lenni: néhány nap­ja két kisgyermek úgy fulladt meg, hogy a kerti pancsolóba estek. Egyiküket, egy kétéves kislányt sikerült a mentők­nek újraéleszteniük, de szin­tén kétéves társa életét vesz­tette. Hiába 20-40 centiméter a pancsolók vízmélysége, egy elcsúszás, váratlan vízbeesés során, amikor a kisgyermek feje is víz alá kerül, pillanatok alatt bekövetkezhet a fulladá- sos halál. lönbségekre. Akkor lesz biz­tonságban a gyerek, ha a szü­lő erre folyamatosan, minden nyaraláson figyelmezteti.” A szakember szerint a vízi balesetek nagy része megelőz­hető lenne a szabályok betar­tásával és józan paraszti ész­szel. „A természetes vizek mel­lett akkor garantálhatja a szü­lő, vagy kísérő a gyermekek védelmét, ha pontosan felmé­ri, milyen a vízbiztonságuk, és megismeri a helyi meder­viszonyokat. Nagy baj, hogy a kisgyermekekre ritkán adnak mentőmellényt, pedig már az autóból kiszállva kellene, ha egy kikötő vagy mély víz kö­zelébe érnek. Pár éve egy öt­éves kisfiú fulladt a Balaton­ba, mert egy elvileg jól ismert kikötőben a szülők pár percre nem figyeltek a kicsire, aki be­leesett a vízbe.” Veszély az utakon Még el sem kezdődött a nyári szünet, máris az egész orszá­got megrázó baleset történt Ba- latonfüreden. Két kislányt gá­zolt el egy autó, a testvérek kö­zül a kisebbik súlyos koponya­sérüléseket szenvedett, és meg­halt. Korábban egy 12 éves kis­lány is életveszélyes sérülések­kel került kórházba Kaposvá­ron, amikor egyik forgalmas úton akart áthajtani. Őt életve­szélyes sérülésekkel ápolják. A gyermeksérüléssel járó balesetek száma a szünidőben jócskán emelkedik, az összes baleset harmada, a halálos bal­esetek fele a vakáció 2,5 hónap­ja alatt történik - ezt támasztja alá az Országos Balesetvédelmi Bizottság (ÓBB) elemzése is. A leginkább veszélyeztetett kor­osztály a 10-14 éveseké. Méreg az ételből A nyár az ételmérgezések, étel­fertőzések időszaka is. Az első kánikulai hétvége meg is hozta az első bajt: tizennyolc ötödikes diák járt pórul, közülük hét kór­házba is került élelmiszer ere­detű megbetegedés tüneteivel a múlt héten egy seregélyesi erdei iskolában. Ételfertőzés esetén élő bakté­riumokat - szalmonella, Stap- hylococcus, patogén coli törzsek- tartalmaz az étel, a betegség annak elfogyasztását követően hosszabb-rövidebb lappangási idő után alakul ki. Ételmérgezés esetén nem élő baktériumok, ha­nem az általuk termelt toxinok (mérgek) okozzák a betegséget. Ha az élelmiszerek színe, sza­ga, állaga megvál­tozik, vagy eltér a megszokottól- például ha a hús kel­lemetlen szagú, a felvágott felüle­te nyál­kás, ta­padás, a tej megsa- vanyodott, a kenyér pené­szes vagy az álla­ga nyúlós, a zöld­ség- és gyümölcs- félék penészfolto­sak, rothadásnak indultak -, az egészségre ártalmasak lehet­nek, így nem szabad fogyaszta­ni belőlük. A megelőzéshez tar­tozik az alapos kézmosás, a meg­felelő hőkezelés, a takarítás és az élelmiszerek körültekintő táro­lása. Nagy melegben húsz perc alatt megromolhat az étel, ez ételfertőzést okozhat, ami kis­gyerekek és idős emberek eseté­ben életveszélyes is lehet! Álnok vérszívók Kellemetlenek, ráadásul komoly fertőzést is okozhatnak a szú­nyogok, amelyekből idén ismét rengeteg van, főként a vizes Hazánkban jellemzően má­justól szeptemberig döngicsél- nek a szúnyogok, amelyek álta­lában 1-6 hétig élnek. Nem csu­pán hiedelem, tény: a szúnyogok egyes embereket szívesebben csípnek, mint másokat. Legin­kább a kilélegzett levegőben lé­vő szén-dioxid vonzza őket, emi­att a gyorsabb anyagcseréjű, tes: tesebb embereket és a várandós kismamákat jobban kedvelik, továbbá azokat, akiknek ma­gasabb a testhőmérsékletük. A szúnyogok a látásuk alapján is válogatnak: állítólag nagyobb eséllyel veszik észre a fekete, a sötétkék és a piros ruhát viselő­ket. Csípésük által többféle sú­lyos betegséget is terjesztenek, például a bőr- és a szívférgessé- get, ezért fontos védekezni el­lenük. A darázs- és méhszúrás is lehet ve­szélyes, főként azoknál, akik al­lergiá­sak rá. Náluk egyetlen szúrás is heves reak­ciókat válthat ki. A többszörös egyidejű szú­rás pedig sokk­hoz vezethet­nek, amely súlyos, a vérkerin­gés összeomlásához vezető al­lergiás reakciót okozhat, amely halálos lehet. Aki tudja, hogy allergiás rá, vagy szokatlanul erős tünete­ket produkál, azonnal fogyasz- szon kalciumot, allergia elle­ni készítményt, és siessen or­voshoz. A méhek mérge savas, ilyenkor gyenge lúgos anyag­gal, szódabikarbónával, ammó­niával lehet semlegesíteni a csí­pés helyét. A darázs lúgos mér- gű, ezt gyenge savval, citromlé­vel, ecettel lehet borogatni. Nem érdemes kockáztatni, § ha szagos, menjen a kukába A kerékpáros gyermekbal­esetek 40 százaléka is a június­tól augusztusig tartó időszakra esik, 93-94 százalékuk ráadá­sul lakott területen belül. Lakott területen kívül mégis veszélye­sebb a biciklizés, a halálos bal­esetek kétharmada ott történik. A legvédtelenebbek a 10-14 éve­sek, a statisztikák szerint a bal­estek 80 százalékában érintet­tek. A gyermekek legtöbbször gépjármű utasaként sérülnek meg, ez a szám, az elmúlt évek­ben 10 százalékkal nőtt. A bal­esetek során meghalt gyerme­kek 60 százaléka védelem nél­kül utazott a kocsiban, a 0-5 éveseknél ennél is rosszabb az arány, csak minden hetedik (!) gyermek ült biztosított ülésben. A gyerekek oktatásával ko­moly eredményeket lehet elér­ni a közlekedési balesetek visz- szaszorításában. Az ÓBB verse­nyekkel, vetélkedőkkel igyek­szik a helyes közlekedésre ne­velni, a 2008 óta működő isko­larendőr programmal együtt nemzetközi viszonylatban is je­lentős eredményeket értek el a balesetek visszaszorításában. 2001 óta 36 százalékkal csök­kent a. közúti közlekedésben megsérült gyermekek száma, a halálos tragédiák száma pedig 68 százalékkal esett vissza. Féljünk a napfénytől! A folyamatos figyelmeztetések ellenére sokan nem veszik ko­molyan a mértéktelen napozás veszélyeit. Bár a napfénynek va­lóban jó hatása van a szervezet­re, fokozza a vérkeringést, a vö- rösvértestek számát, erősíti az immunrendszert, hozzájárul a D-vitamin-szükséglet fedezésé­hez, nem szabad elfeledkezni a káros hatásairól sem. A körülte­kintés és a bőrvédelem fontos, de aki okosan napozik, tovább élhet. Mindannyiunk felelőssége, hogy megóvjuk ¥ li a gyerekeket * „A nap sugarai közül, az UVA és az UVB sugarak is veszélye­sek - mondja Battyáni Zita egye­temi docens, osztályvezető fő­orvos. - Az UVA sugárzás mé­lyebbre jut, így elsősorban ez fe­lelős a bőr öregedéséért, a rostok károsodásáért. A melanoma ki­alakulásban is ez az elsődleges ok a genetikai tényezők mellett. Az UVB az egyéb bőrdaganato­kért felel, mégpedig úgy, hogy a bőr legalsó rétegében, a sejtmag­ba jutva, a genetikai anyagot és a kötőszöveti rostokat is károsít­ja. Ha tehát fényvédőt veszünk, érdemes megnézni, hogy a krém mindkettő ellen védjen.” Bőrünk védőréteg, azonban ha nagy erővel, hosszú ideig éri erős sugárzás, kimerül az az en­zim, amely a káros elváltozáso­kat megakadályozza. „Gyerekek esetében még a leégésnél is ha­marabb okozhat gondot a hőter­helés - hívja fel a figyelmet dr. Barta Krisztina háziorvos. - Ve­lük 9-10 óra előtt, illetve 4 óra után javasolt a nagy melegben a szabadban tartózkodni. A kri­tikus időszakot célszerű inkább hűsöléssel tölteni. A hőérzet mi­att becsapós lehet a tengerparti árnyék, ahogy a bevizezett haj és fej sem jelent megoldást.” A szemet is óvni kell a nap va­kító hatása miatt. Az UV-véde- lem szempontjából nincs jelen­tősége a lencse színének, annál nagyobb az UV-szűrőnek. Ám e réteg kialakítása olcsó, vagyis nem kell a legdrágább szemüve­get megvásárolni ahhoz, hogy szűrje is a sugarakat, vi­szont ajánlott biztos hely­ről beszerezni a nap­szemüveget. /^íMHülíOSOű R°££0lO fe Goa 1,2 millió gyerek számára kez­dődött el a héten a vakáció. Ám a nyári szórakozások ve­szélyeket is hordozhatnak, alig telt el két hét az igazi nyárból, máris több halálos gyermek- ? baleset volt. Az utakon és a vi­zeinkben is történt tragédia. VR-összeállítás P Veszá|l|Hj| teli a Bal

Next

/
Oldalképek
Tartalom