Somogyi Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2015. JÚNIUS 14., VASÁRNAP Többen vannak a menekültek, mint eddig. Többségük az év elején Koszovóból érkezett, de már Afganisztánból, Szíriából, Irakból és Pakisztánból is jönnek. Menekülés a menekültektől Rekordokat dönt a menekültek száma: idén már tízszer annyian kértek menedéket, mint tavaly egész évben. Közben dúl a plakátháború, csúcson az idegen- ellenesség és a kormány szigorítana az eljárásokon annak érdekében, hogy megakadályozza: tömegekről kelljen gondoskodnia. Oe valójában tényleg annyira súlyos a helyzet, amekkora az indulatokból következtethető? A fontosabb kérdésekre kerestünk választ. Ezrével küldik vissza őket hozzánk? A/ uniós szabályozás szerint a menekülteket és a bevándorlókat abban az országban kell ellátni, amelynek határát átlépve az El terük' téré érkeztek. Akit tehát itt menetlék kérőként rémiszt ráltak, az hiába ment tovább Vus/triáha vagy Németor száglta, ott már nem jogo snlt menedékjogot szerezni, kivikig. í zt ugyanis a gya korlatban felülírhatja az a dublini rendek!, amely sze rint a bevándoroló családokat nem lehet szétszakítani, tehát az eljárást ott kel! le folytatni, ahol a rokonok él nek, Magyarország tovább ra is tranzitország, amelyet alátámaszt az is, hogy a me neküllügyi hatóság a kérelmek nagyobb hányadában eljárási megszüntető vég zést hoz ízért, mert a menedék kérő időközben ismeret len helyre távozott. Sót, az sem ritka, hogy a már védelemben része sült személy az iritegráci ós támogatás ellenére is el hagvja az országot, tavaly mintegy 30 ezer menedék kérő hagyta el Magyarországot és ment Nyugatra, még mielőtt döntés szü letett volna a kérelmük röl. tavaly 1609 esetben kezdeményezett barma dik uniós ország visszato lőne olást, de csak 707 ern bért tudlak visszaküldeni, és két éve is hasonló volt az arány, valamint a létszám is. Idén eddig 78ó esetben kezdeményezték és 400 ember került vissza hoz zánk, vagyis időaránvo san <sak kit sível többen, mint tavaly. \ koszovóiak esetében a legtöbb tagállam azt a módszert alkalmazta, hogy egyenesen Koszovó ha küldte a menekülteket. NEM Fábos Erika Valóban elveszik a munkánkat? NFM x íavaly a ki IVSalVI adott rnnnka vállalási papírok alapján kevesebb, mint li ezer kitl földi kapott engedélyt Ma gwÍrországon. Közülük négyezren uniós országból érkeztek, 1Ó72 nem szom s/édos európai országból, 1143 m szomszédos ország fiól és 2VÓ0 en nem európai országból, közülük a légtől) ben kínaiak. A nálunk le telepeik) külföldiek egyéb ként a magyar lakosságnál nagyobb arányban vé geznek munkát és fizetnek átlót, magasabban is kvali fikáitok. Magyarországon most is t sak 140 ezer lefele pertett külföldi állampolgár él, ók a teljes lakosság 1,4 százalékát teszik ki. Nagy részük határon túli, ma gvar anvanvelvú magvar. Tényleg lényegesen többen érkeznek hozzánk, mint a korábbi esztendőkben? A Bevándorlá- IVIEli si és Állampolgársági Hivatal idén 54 700 menedékjog iránti kérelmet regisztrált, és becslések szerint az év végére ez a szám elérheti a százezret. A tavalyi év azonos időszakában 4505 kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz. A határrendészet több mint 52 ezer illegális határátlépést regisztrált, tavaly egész évben 43 ezret, de 2010-ben még csak 2370- en voltak egész évben. Az év elején jellemzően Koszovóból érkezett a legtöbb menedékkérő, az utóbbi hónapokban megváltozott ez a tendencia, és a menedékjogot kérők többsége Afganisztánból, Szíriából, Irakból és Pakisztánból érkezik. A hazánkban tapasztalható növekedés hátterében nemcsak a fenyegető arab világbeli konfliktusok és a Dél-Európában romló életfeltételek állnak, hanem az is, hogy a schengeni övezet, Ausztria és Németország a legkönnyebben Magyarországon keresztül érhető el. Terroristák is vannak közöttük? klCM \ feltevést a ja NEM nuári Charlie itelglo merénylet váltotta ki. fontos azonban tudni, hogy a gyilkos Kouachí fi vérek nem bevándorlók vol tak, hanem egykori hmári dorlók leszármazottai, akik már iram ia állampolgár ként születtek és nevelkedtek. V merénylet után több szakértő is figyelmeztc tett arra, hogy nem szabad egyenlőség jelel tenni a he vándorlók és a ter roristák, IItetve az iszlám és a terrorizmus közé. Egyes hírek szerint az Isz lám Állam úgy juttat uniós országokba terroristákat, hogy menekülteknek ál rázzák magukat, igaz, ez zel kapcsolatos bizonyt lék vagy konkrét intormá r ín eddig nem merült fel. V szabályozás nem teszi le h<-tővé, hogy a rriigrártsokat automatikusan vizsgálja a terrorelhárítás. Hajdú iá nos, a í EK parancsnoka azt mondta: „Nem tudunk min déri migráns mellett ott áll ni,de mindent megteszünk, amit a jogszabályok tnegen gedriek. (...) Ha egy merte kiüt veszélyes, nem enged jiik tovább. Ha később de rül ki, hogy terrorcselek rnényi akar elkövetni, meg találjuk." Egész Európát ellepik az „idegenek”? IftpM Az ENSZ ada- IVI ClV tai szerint Európában 1990-ben 50, most 72 millió migráns él, és a bevándorlók száma évente nagyjából egymillió emberrel nő, ami nincs egészen 2 százalékos növekedés, és ez megegyezik a többi kontinensen tapasztal hatóval. A növekedés ugyanakkor 2000 és 2010 között volt eddig a legnagyobb. Igaz ugyanakkor az is, hogy az egymilliós adat Európa esetében abból adódik, hogy évente nagyjából 3 millió bevándorló érkezik Európába, miközben 2 millióan elvándorolnak innen. Ez az oka annak, hogy nemcsak hazánkban, Ausztriában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban is dolgoznak a bevándorlásra vonatkozó szabályok szigorításán, Nagy-Bri- tannia még az uniós állampolgárok esetében is erre készül. Árnyalja a képet az is, hogy egy 201 l es tanulmány szerint manapság a fejlődő országok egymás közti migrációja jelentősebb, mint a fejlett világba való bevándorlás. Menekült vagy gazdasági bevándorló? A menekültek IVIEPI fele 24 órát tartózkodik nálunk és átlagosan 72 óránál több időt is csak húsz százalékuk tölt Magyarországon. A genfi konvenció és az európai uniós norma pontosan meghatározza azokat a kritériumokat, hogy ki ismerhető el menekültként. Jeney Orsolya, az Amnesty Imternati- onal magyarországi igazgatója szerint a gazdasági menekült nem létező jogi kategória. Menekültekről akkor beszélünk, ha valaki faji, vallási, nemzeti hovatartozása, politikai nézete vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása miatt megalapozottan tart az üldöztetéstől. Mindenkinek alapvető emberi joga menedéket kérni, persze meg kell vizsgálni, hogy megalapozott-e a félelme. Ugyanakkor a nálunk menekültkérelmet beadók 77 százaléka koszovói albán - rájuk lehet azt mondani, hogy nem az életüket mentették azzal, hogy elhagyták hazájukat, de ők inkább Németországba, Ausztriába igyekeznek munkáért. Sokba kerülhet nekünk az ellátás? MÉM 1 kV meneküli IVEilVI egy napi ellálá sa 4300 forintba kerül a Be vándorlási és Állampolgár sági Hivatalnak. A menedék kérők a befő gadó intézményekben el Iá lásban részesülnek, havon la tisztasági csomagol kap nak, továbbá napi három szőri étkezést, egészség ügyi ellátást síi)., és a rná sodik hónaptól szabad fel használást) költőpénzt ad nak nekik. Kiskorú esetében ezen túlmenően biz tosítják az oktatáshoz való hozzáférési. A tavalyi esztendőlien a hivatal menedék kérők re, menekültekre fordított ki adása mintegy 2,6 milliárd forint volt. I gyam sak la valy ugyanakkor az uniótól összesen csaknem 4,9 midi árd forintot kapott Magyar ország határőrizeti felada tok, menekültügyi feladatok ellátásár a és az ezzel kapr so latos feladatokat ellálóinléz. mények fejlesztésére. Sokan maradnak nálunk közülük? MÉM A menedékjo 11 CIVI gi eljárásoknak csak 24 százalékát tudják lefolytatni nálunk. Míg In répában átlagosan minden harmadik menekült kap valamilyen védelmet, ná lünk rsítk minden 12. pró hál kozó. Tavaly 31 I4ó an kérlek inenekiiltstátust, közülük 139 en kaplak 10 évre szó ló ineneküllstálust, 90 en 5 évre szóló oltalmazotti slá tust, 3 an egyéves beloga dolli státust. A magyar le lelepedési gyakorlat is szí góró. A nemzeti letelcpe dési engedély iránti kérel ind legalább 3 év jogsze réí és megszakítás nélküli magyarországi tar lózkorlás után lehel előterjeszteni, (.sak azok maradhatnak itt, akik nem terhelik a szór iá lis ellátórendszert, van pén zíik, bizonyítottan van hol lakniuk és van egészségit!/ losításuk. Betartják az itteni törvényeket? Iftgim 2013 júliusáIUEN tói létezik Magyarországon a menekült- ügyi őrizet. Ezt akkor lehet elrendelni, ha a menedékkérő veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, vagy nem hajlandó együttműködni a menekültügyi hatósággal. Az őrizet 72 órára rendelhető el, amelyet a bíróság 60 nappal, majd két alkalommal újabb 60 nappal meghosszabbíthat, de hat hónapnál tovább nem tarthat. Ezt az intézkedést a magyar hatóságok alkalmazzák is. Tavaly a 42 777 migráns közül 4829 ember került menekültügyi őrizetbe. Idegen ellenesek a magyarok? A Tárki má- ■ VIElV jusban publikált felmérése szerint minden korábbinál erősebb Magyarországon az idegenel- lenesség. A válaszadók 46 százaléka nevezhető idegen- ellenesnek és csak 9 százalék barátságos. A többiek, 45 százalék, nem utasít el eleve mindenkit, de az arabokat 94 százalékúk nem szereti, és 70 százalék feletti a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasított- sága is. Ausztriában és Németországban is növekedett az idegenellenesség.
