Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-10 / 84. szám
4 2015. ÁPRILIS 10., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Jogtalannak tartja a földhivatali bírságot a nyugdíjas A boldogság lehetőségét kínálja siófok vagy dubaj Konok Tamás: a művészet nem futballmeccs, hasznot se nagyon hoz zokszó Indokolatlanul bírságolja a földhivatal, azért, mert bejelentéseket tesz és mulasztásokra hívja fel a figyelmet, véli egy Nagyszakácsiban gazdálkodó idős férfi. A Nemesviden lakó gazda azt állítja: minden kötelezettségét teljesítette, befizette az összeget, ami a nyilvántartásához kell. Meglepetésként érte a bírság.- Nézegettem a földemen, hogyan kel a kukorica, amikor megjelent a földhivatal munkatársa, és megkérdezte, talán makkot vetettem-e? Kereste a facsemetéket, merthogy náluk fásított területként lett nyilvántartva a földem - mondta Péter Mátyás. Szerinte ha művelési ág változás történik, akkor köteles bejelentést tenni, ami több mint 6000 forint helyrajzi számonként. Korábban csak egy erdei tisztásra kért fásítást, mégis föld- bejelentési kötelezettség elmulasztása, és a művelési ág változása miatt kapta a büntetést. Először 54 ezer forintot, ezt a megyei földhivatal eltörölte, mégis maradt 22 ezer forint, amit be kellene fizetnie.- Ezt jogtalannak tartom, kértem, hogy sztornózzák a büntetést, de nem tették. Tudomásom szerint a megyei erdészettől korábban levelet írtak a földhivatalnak és az önkormányzatnak, hogy a területet fásításra javasolják. Ez csak egy javaslat, engedtessék meg, hogy a saját földemen azt termeljek, amit akarok - szögezte lek Az a gya- núm, mindez azért történt, mert túl sokat maceráltam a hatóságokat, hogy tárják fel és tisztítsák ki az elhanyagolt területeket, amelyek a falu határában vannak, de azok tulajdonosait nem büntették meg, engem viszont igen. Megkerestük a nagyszakácsi önkormányzatot, de nem érezték magukat kompetensnek az ügyben. Arról viszont tudnak, hogy a földtulajdonosoknak művelési kötelezettségük van, és arról is, hogy Péter Mátyást megbírságolta a marcali földhivatal. Ha nem fizetés esetén végrehajtják, akkor kerülnek ők a képbe. ■ K. G. A művészet a boldogság lehetősége; azért szép, mert nem parancsolat, csak egy felkínált lehetőség pár percnyi örömre. A művészet nem futballmeccs - mondja a lapunknak nyilatkozó Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész, a Nemzet Művésze. Fónai Imre- Érdektelen, hogy ki az a Konok Tamás. Festőművész vagyok, egyetemi tanár, az is lényegtelen, hogy ki milyen díjat kap - feleli, amikor azzal a Siófokon az utóbbi időben gyakran hallható kérdéssel szembesítjük: ki az a Konok Tamás? Ahogyan megírtuk, élénk Fa- cebook-vita alakult ki: civilek háza, vagy galéria legyen-e az egykori siófoki könyvtárépületből? Konok Tamás több ezer darabos gyűjteményére alapítva egy galéria kialakításáról még az előző városvezetés hozott döntést és kötött együttműködési megállapodást a Ko- nok-Hetey Alapítvánnyal. Egy Facebook-csoport nemrég kilátásba helyezte: akár tüntetést is szervez a képtár ellen.- Egy kis múzeumot megtöltene az a közel ötszáz műalkotást rejtő anyag, amire öt éve, amikor előszedtem, magam is rácsodálkoztam, akkor még Párizsban élve - így a Kossuth-díjas festő, akinek édesapja, idősebb Konok Tamás fotográfus-haditudósítóként kísérte Leica gépével a 2. magyar hadsereget 1942. decemberéig.- Egy művész folyton vesz, cserél, nálam is évtizedek alatt állt össze. Ezek az alkotások kiegészítik a magam és a feleségem életművét. Se utódom, se rokonom, a gyűjtemény, illetve a néhai szobrászművész feleségem iránti felelősségérzet vezetett abban, hogy még az ő életében egy alapítványt hozzunk létre, mely elmúlásunk után is kezeli az alkotásainkat és a többi művet. Siófoki barátom, Juhász László vetette föl, hogy a balaJuhász László: a galéria civilház is lehet, sok asztal köré sokan odaférnek galéria, vagy civilház? Miért a „vagy”, nem érti - mondta lapunknak Juhász László siófoki vállalkozó, mecénás, a Konok-Hetey Alapítvány kuratóriumi tagja. - Az egykori könyvtárépület egy blokkot alkot az új könyvtárral és a Kálmán Imre Kulturális Központtal, utóbbinak turisztikai feladatai is vannak; kézenfekvő volna az együttműködés - így Juhász. - Az évi három-négyezer látogatót garantálni lehetne a képtárban is, ha egyszer a hajdani siófoki kenyérgyárba, a 320 fok tárlatokra anno három-négy hónap alatt is be tudtunk csalogatni ennyi érdeklődőt. A Konok Tamás körüli „kapcsolati háló” Miamitól Sydney-ig tart a művészek által, Siófok ezt tovább szőhe- ti, a kiállítási-múzeumi élet pezsdítéséhez már nem kell anyagot gyűjteni, készen kapja a város. Jól dönteni a jövő miatt is kötelességünk. Csak az marad ugyanis fenn, ami nyomot hagy. A futballban is csak Albert, vagy Puskás gólja. Ha Siófok számára mindez érdektelen, akkor a kátyú is jó az úton, akkor nem érdemes nemzetközi színvonalra áhítozni. a vállalkozó úgy véli, a civilek háza és a képtár nem feltétlenül zárja ki egymást. - Egy képtárban talán nem lehet találkozni, beszélgetni, programokat lebonyolítani? Miért ne lehetne a galéria helyett civilházat követelő elégedetlenkedőknek megmutatni a művészetet? Sok asztal köré sokan odaférnek. Az se jó kérdés, hogy ki az a Konok Tamás és mi köze Siófokhoz? A művészet univerzális, ami helyhez kötött, az a kerti törpe az udvaromban. S nem jó kérdés, amikor Emerich Kálmánnak nagyobb a kultusza Bécsben vagy Münchenben, mint Kálmán Imrének a szülővárosában... toni fővárosban megüresedett a régi könyvtárépület. Két alkalommal is találkoztunk az előző polgármesterrel, átalakítási tervek is készültek, majd hosz- szú távú megállapodást kötöttünk. A polgármester-választás után érhető módon idő kellett a tájékozódásra, az új városvezetőnek nem is volt tudomása a köztünk létrejött szerződésről. Mivel az ingatlan más célú hasznosítása merült föl, szeretnénk tudni, az új városvezetés érvényesnek tekinti-e a megállapodást. A tavasszal ugyanis dönteni szeretnénk a gyűjtemény sorsáról. Konok Tamás azt állítja, ők nem vonulnak föl, ha esetleg fölbontják a szerződést, de sajnálnák, hiszen elsősorban a város lenne szegényebb. Arra a kérdésre, meglepte-e, hogy még tüntetést is kilátásba helyeztek a képtár ellen, azt feleli: - Nem. A kultúra iránti irgalmatlan ellenállás világjelenség. A rossz ízlés, a rossz konyha nemzetközi, akár a rossz öltözködés. Nem csak a budapesti, az olaszországi metrón se Petrarcát, Dantét olvasnak. Párizsban sincsen másként. A művészet nem futballmeccs, sokkal kevesebb ember lesz boldog tőle. De arra is nemmel felel a művész, hogy tódulna-e a turistahad egy siófoki galériába. - Százezrekre senki se számítson. Jól tudom: Siófok egy kéthónapos nyaralóhely, ahová nem a kiállítások miatt jönnek az emberek. Egy beporosodott múzeum senkit sem vonz, mást is létre kellene itt hozni. Kulturális rendezvények, házikoncertek, előadások terét, ahol jót lehet beszélgetni, ahol egy jó kávét is inni lehet és ahol a gyerekeknek is akad program. Rövid idő alatt nem fog beindulni, de lassan híre mehet. Idő kell ahhoz, hogy a kultúra iránt érdeklődők el tudják helyezni időben és térben. Amit mi kínálunk, az inkább csak egy lehetősége egy új intézménynek, mely új irányba fordíthatja Siófok kulturális életét. Érdekessé kell tenni, amihez kell például egy jó kurátor, ami nekünk van. Mert koncepció nélkül se megy, Csárdáskirálynő és Beethoven egyszerre nem szerencsés, mint ahogyan a babfőzelék és a torta sem jó egy tányéron. Konok Tamás szerint egy ilyen intézmény, ha jól működik, szellemi műhely. - Egy helynek akár egyetlen ember is adhat nevet, a Mozart-kugel például milliárdokat fial Salzburgnak, miközben csak kevesen tudják, Mozart mozdonyvezető volt-e, vagy más. A kultúra azonban ma nem tömegeknek szól, az a futball. Hasznot se nagyon hoz; de ahogyan Flaubert, a jeles francia író mondta, a művészet a boldogság lehetősége. Fölkínálás; aki akar, az él vele. Kevesek boldogsága, de mi marad meg egy korból? Az építészet, a képzőművészet, az irodalom, ami fél órányi örömöt okoz, de ezért érdemes élni, hát mi másért? Ha Siófoknak nem kell, meglehet, Duhajba adják a gyűjteményt, természetesen oda már pénzért, jegyzi meg végül a festőművész. A siófoki városházától azt az információt kaptuk: pályázati lehetőség híján egyelőre nincs napirenden a galériakérdés. Minden áldott nap tudják, hogy milyen célért kelnek fél sikeres fiatalok Céltudatosan építik jövőjüket, nem félnek a befektetett munkától, összegez egy friss felmérés ► Folytatás az 1. oldalról Drávecz Márton és felesége, Boglárka hét éve boldog pár és sikeres vállalkozó. Azt vallják: meg kell tanulni élni a lehetőségekkel, miközben rengeteg befektetett munka és áldozat kell ahhoz, hogy talpon tudj maradni. Úgy élj, hogy a vállalkozásod is a gyereked. A fiatal párt egy kisfiúval és kislánnyal is megáldotta az élet. A harmonikus családi idill mellett több éve üzemeltetik a SEFAG tulajdonában álló Alexandra Vadászházat a Csokonyavisontához közeli Ale- xandrapusztán, a természet szívében.- Már a középiskolában céltudatosan a vendéglátás irányába mozdultam, azóta minden lehetséges, ehhez kapcsolódó iskolát elvégeztem - mondja Márton, aki folyamatosan feltérképezi a képességeit és lehetőségeit. - A vállalkozásunknál gyorsan történtek az események, eleinte a rinyatamási kastélynál voltam üzletvezető, aztán a vadászház megépülése után kiszerveztek üzemeltető vállalkozónak. Mindig megvoltak az életükben a kitűzött célok: iskola, új pozíció, család, gyerek, illetve ezek újra és újra.- Szeretjük a vendégeket fogadni, kiszolgálni, finomságokkal meglepni őket, újdonságokkal előrukkolni, és így ez nem feltétlenül „csak” munka - mondja Bogi, aki a legtöbbször a gyerekeket is kiviszi Alexandra- pusztára, hogy minél több időt töltsön együtt a család. - Iszonyat sokat dolgozunk, mondhatom, mindketten csörtető emberek vagyunk és nem tudunk egyszerűen egy helyben ülni. Szerintük radikális célokat kell kitűzni, mert ha „elvagy a magad a világában, akkor nem érzed és nem értékeled a mindennapos problémákat, amik megoldásra várnak”. És bár a sikerhez szerencse is kell, azért csak erre, ők nem alapoznának. A Balaton déli partján Göb- lyös Zoltán és Koczó Dóra hu- szonegynéhány évesen az első sikeres téli szezont ünnepük a siófoki RoyalMediterran Apart- mannházban. A most jubiláló szálláshely 2014. április 15-én nyitott és pluszos évet zárt. Sőt, május végére találunk csak szabad időpontot a foglalási naptárjában.- Sok fiatal nem mer vállalkozni, inkább 30 éves koráig az egyetemen marad - mutat a fő gondra Zoltán, aki párjával együtt, korábban pénzügyi tanácsadóként dolgozott. - Kell egy gondolkodásmód, szellem, amit nem tanítanak az iskolában. Folyamatosan továbbképezzük magunkat, figyeljük az utazási trendeket, és tanuljuk a vendéggel a minél hatékonyabb kommunikációt. Hozzáteszi: minden reggel tudják, hogy miért kelnek fel, mert nagy célokat kell kitűzni a siker érdekében.- Amikor elkezdtünk ingatlanokat nézegetni és lehetőségeket keresni tudtuk, hogy mit szeretnénk: olyan szállást, ahová szívesen térnek vissza, ami télen-nyá- ron nyitva van - mondja az idegenforgalmi szakmenedzser Dóra, akinek a születésnapján írták alá egykor a szerződést. - Lassan egy éve Siófokon vagyunk és imádjuk a várost, a környéket. Anno, autónk sem volt, biciküvel jártunk bevásárolni a reggelihez valókat. Ma megállíthatatlanok vagyunk! A fiatal vállalkozók állandóan terveznek: bővítések, fejlesztések, színvonal emelés jár a fejükben. Csak annyit tanácsolnak bátortalan társaiknak: merjenek vállalkozni, de ne feledkezzenek meg az önképzés fontosságáról sem. ■ Jeki Gabriella
