Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-20 / 92. szám
7 2015. ÁPRILIS 20., HÉTFŐ GAZDASÁG - KÖZÉLET Károkozó is lehet az erős forint turizmus Tízmilliárdot veszíthetnek a hazai hotelek - Még nem olcsóbbak a külföldi utak Hét évig naponta hárommilliard forint uniós támogatás Ha tartósan erősödik a forint, akkor csökkenhet az idegenforgalom bevétele, és kisebb lehet az utasforgalmi egyenleg többlete 2015-ben. Eddig ugyanis az olcsóság volt Budapest fő vonzereje. A magyarok azonban így többet költenek a nagyobb jövedelmükből külföldön. Vég Márton * 700 Fél szemüket megint rajta tartják a forint euróval szembeni árfolyamán a szálloda- ipar szereplői és az utazási irodák is. A forint erősödése a beutazó turizmusnak hátrány, hiszen a külföldi vendégek 100 eurót elköltve most már nem 31 ezer, hanem kevesebb mint 30 ezer forintért vásárolhatnak turisztikai szolgáltatásokat. A kiutaztatással foglalkozó utazási irodáknak azonban jót tehet tartósan erősebb forint. A mintegy 1200 regisztrált iroda közül 700 foglalkozik külföldi utakkal. Általában a honlapokon vagy katalógusokban látható árakat 305 forintos euró árfolyamon kalkulálták. A Világ- gazdaság által megkérdezett utazási irodáknál azonban egyelőre nem lettek olcsóbbak a külföldi utak. Az irodák ugyanis szokás szerint már hónapokkal ezelőtt lekötötték euróbán a külföldi szállodai kapacitásokat és a mostanra elkönyvelt árelőnyt nem adják tovább az utasoknak. Maga az utazás és a szállás tehát még nem lett olcsóbb, de a kinttartózkodás alatti költések minimálisan (belépők, benzin, étel-ital) igen. Ez pedig jelentősen hathat a magyarok utazási kedvére. Bár április közepe van és általában nem jellemző a magyarokra, hogy ilyenkor előre lefoglalná az augusztusi utazását. A Szallas.hu adataiból az is kiderül, hogy az idén az elmúlt évekhez képest magasabb a nyári szálláshelyek foglaltsága. Továbbra is Horvátország a legnépszerűbb külföldi úti cél, a legkedveltebb városok Medulin, Vir és Zadar. Egyelőre ráadásul úgy tűnik, hogy a forint árfolyaDrágább beutazni, olcsóbb kiutazni. A forint erősödése a beutazóturizmusnak hátrány, a kiutaztatással foglalkozó irodáknak viszont jót tehet mától függetlenül van pénzük az embereknek a külföldi pihenésre. Például a holtszezonnak számító első három hónapban a külföldiek összesített átlagánál is nagyobb mértékben nőtt a magyarok által eltöltött vendégéjszakák száma Horvátországban, emellett a vendégszám is csaknem negyedével emelkedett. A Hor- vát Idegenforgalmi Közösség adatai szerint az első negyedévben majdnem 25 százalékkal több, közel 324 ezer külföldi kereste fel az adriai államot, ebből több mint 6 ezer volt a magyarországi turisták létszáma. A külföldi vendégéjszakák száma ugyanebben az időszakban több mint 840 ezer volt, amiből a magyarok ló ezer éjszakával részesedtek. Hasonlóan jónak tűnik a főszezonra szóló előrejelzés, ugyanis a magyarországi utazásszervezők közlése alapján eddig a tavalyit meghaladó volt az érdeklődés és a konkrét foglalás is a horvátországi utakra vonatkozóan. Ugyanakkor a kunával szemben gyakorlatilag nem erősödött a forint, így a tavalyi árakra lehet számítani. Csökken viszont a reptéri illeték, hiszen azokat mindig devizában állapítják meg, és a jegyvásárlásSzárnyalás Londontól Varsóig REMEK HÓNAPOT ZÁRTAK márciusban Európa repterei. A londoni repterek például 3-24 százalékos növekedést értek el. A He- athrow hatmillió utast regisztrált, a Gatwick ennek a felének is nagyon örülhetett, de a Stansted 1,7 millió utasa rekordnak számít márciusban. A Barcelona El Prat 2,9 millió utasa 7 százalékos növekedést jelent, de még így sem érték utol a madridi Barajas 3,7 milliós forgalmát. A varsói Chopin Air- port pedig már a hatodik hónapja folyamatosan rekorddal zárt, márciusban a 800 ezres határt is sikerült átlépniük. Az első negyedévben pedig 2,1 millió utas járt a lengyel légikikötőben, ez 8, 7 százalékos növekedés. kor napi áron kell átszámítani forintra. A budapesti reptéren már eddig sem volt gond a forgalommal: majdnem kétmillió utas érkezett és indult az első negyedévben. Ez minden idők legerősebb évkezdete Ferihegyen. Az első negyedévben 5,5 százalékkal növekedett a repülőgépmozgások, azaz a fel- és leszállások száma. A repülőtéri statisztikákból az is kiderül, hogy a charter forgalom kezd magára találni a tavalyi megtorpanás után és idén a nyaralójáratok forgalma 16,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A küldő városok statisztikáját a forgalom alapján most is London vezeti (négy repülőtérére ösz- szesen öt légitársaság repül Budapestről), Párizs stabilan átvette a második helyet, utána Brüsszel, Róma, Frankfurt, Isztambul, Milánó, Amszterdam, München és Moszkva a sorrend. A hazai szállodások viszont aggódhatnak: egy 100 euróért kiajánlott szobáért most a szálloda csak 29-30 ezer forintot kaphat, ha a vendég euróbán fizet. A szállodai szobák jelentős részét előre lekötött szerződések szerint értékesítik, így az erősödő forint miatt mindenképpen bevétel- csökkenésre számíthatnak a szállodák, ami a tízmilliárdos szintet is elérheti. A devizá- J bán felvett hitelek visszafi- j zetése ugyanakkor valamivel olcsóbb lesz a hoteleknek. A szobaárak kedvező alakulásár bán és a telítettségben jelentős szerepe volt a gyengülő forintnak, de összességében nem várható, hogy a valamivel drágább budapesti szobák miatt tömegesen gondolnák meg magukat a külföldi vendégek. A gyenge forintnak is köszönhetően tavaly rekorddal, 880 milliárd forintos többlettel zárt az utasforgalmi egyenleg. Nem spóroltak a magyarok, hiszen összesen 579 milliárd forintot költöttek külföldi utazásokra, míg 2013-ban 506 milliárd forintot. A külföldiek magyarországi költése azonban ennél jobban emelkedett: összesen 1460 milliárd forintot hagytak nálunk, ez 2013-ban 1268 milliárd forint volt. A tartósan | erősebb forint ellenére idén is biztos, hogy többlettel zár az egyenleg, de rekordra kisebb lett az esély. „Magyarország naponta mintegy 3 milliárd forint európai uniós támogatáshoz jut 2014- 2020 között, a cél ezen összeg minél hatékonyabb felhasználása” - mondta tegnap Siklóson az Európai Bizottság (EB) Magyar- országi Képviseletének vezetője Siklóson. Szűcs Tamás közölte, hogy Magyarország a korábbi, 2007-2013 közötti uniós költség- vetési ciklusban 63 ezer fejlesztést valósított meg 8200 milliárd forint támogatásból, s ehhez hasonló forrást kap a tavaly kezdődött hétéves Időszakban is. Arra emlékeztetett, hogy az ország szinte összes műemlékét, köztük a diósgyőri várat, az egri minaretet, a mohácsi emlékhelyet uniós forrásból állították helyre. A siklósi vár rekonstrukciójára 8 év alatt 2 milliárdot költöttek. Nagy Csaba, a Baranya Megyei Önkormányzat közgyűlésének fideszes elnöke elmondta, hogy 2007-2013 között, a dél-dunántúli operatív programok révén Baranya 136 milliárd, Somogy 77 milliárd, Tolna 42 milliárdoz jutott, több mint 1000 projekt finanszírozására nyílt lehetőség. a miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára tegnap azt kérte, az EB gondolja újra, hogy Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikus cégét, az Al- tus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t bízza-e meg a fejlesztés- politika magyarországi működésének ellenőrzésével. Csepreghy Nándor értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az EB egy politikailag függetlennek nem mondható politikus, milliárdos vagyonát megalapozó négyfős cégét bízta meg a feladattal, ahelyett, hogy azt például egy nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégre bízta volna. „az altus zrt.-nek az Európai Bizottságtól tavaly, egy konzorcium vezetőjeként elnyert tanácsadói megbízása az unió összes tagországára kiterjed, tárgya pedig a 2014-2020 közötti új programidőszak tervezési dokumentumainak elemzése”- közölte tegnap Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója, Gyurcsány felesége. A Jobbik szerint Gyurcsány- nak nem „zsíros brüsszeli megbízás, hanem börtönbüntetés járna”. ■ MW Növekedett a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon OKTATÁS Romlanak a kilátások a szakmunkásképzésben - Nagy problémát jelent az olvasási képesség hiánya is Magyarországon folyamatosan csökken az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma a KSH adatai szerint, de számos oktatási mutató romlott az elmúlt években. 1992-ben még a 15-74 évesek közel felének volt legfeljebb általános iskolai végzettsége, 2013-ban már csak 26 százalékuknak. Ezzel párhuzamosan a korai iskolaelhagyók aránya 2010-ig csökkent, utána viszont emelkedésnek indult. Elsősorban a szakmunkás- képzésből morzsolódnak le a diákok - mondta lapunknak Hermáim Zoltán, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Azoknak az aránya már elhanyagolható, akik az általános iskolát sem fejezik be, de a tankötelezettségi kor csökkentése miatt (18-ról 16 évre) egyre többen nem szerzik meg a középfokú végzettséget. Ez hosszú távon nem csak munkaerő-piaci, hanem szociális probléma is lesz. Az uniós folyamatokkal ellentétes a magyar tendencia a KSH szerint. 2000 és 2010 között 13,9 százalékról 10,5-re csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, azután viszont 2011-ben 11,2 százalék lett, majd tovább romlott, és 2013-ban elérte a 11,8 százalékot. Hermann szerint kedvező lenne a tankötelezettségi korhatár visszaemelése, bár önmagában nem garantálná, hogy minö Sok a funkcionális analfabéta denki megszerezze a középfokú végzettséget, hiszen ez csak évismétlés, évvesztés nélkül sikerültét 18 éves korra. A magasabb korhatár szükséges, de nem old meg mindent. A munkaerő-piaci esélyeket az általános készségek és a tanulási képesség elsajátítása javíthatná. Ha valaki gyenge általános készségek mellett ajá- tít el egy szakmát, akkor lehet, hogy el tud helyezkedni, de a szakmák változnak a technológiai fejlődés miatt, az irántuk mutatott kereslettel együtt. Nagy probléma az olvasási képesség hiánya is. Magyarországon az ezredfordulótól 2009-ig a rosszul olvasó tanulók aránya fokozatosan csökkent (23-ról 18 százalékra), ám a legutóbbi, 2012-es PISA-felmérés szerint a helyzet nagyot romlott. A szakmunkásképzésben részt vevő diákok jelentős részének gyenge az olvasási és szövegértési képessége, így nehéz elképzelni, hogy alkalmazkodni tudnának szakmájuk változásához. Ez a probléma az általános iskolára vezethető vissza - mondta a kutató. 2009-ről 2012-re 2 százalékponttal nőtt, és így majdnem 20 százalékra emelkedett a szövegértésből rosszul teljesítők aránya. Hazánkban a rosszul olvasók - leszakadók - aránya magasabb lett az OECD-orszá- gok átlagánál. A fiúk 27, a lányok 13 százaléka funkcionális analfabéta, ami nagymértékben rontja a munkapiaci esélyeiket. Magyarország az élethosz- szig tartó tanulásban sem áll jól. 2000-2002 között a 25-64 éves népességen belül 3 százalék körül alakult az oktatásban, képzésben részt vevők aránya, ez a 2003-as 1,5 százalékpontos ugrásszerű növekedés után 2005-ig évi 4 százalék körüli szinten állandósult. Ezt követően azonban 2011-ig folyamatosan csökkent, ekkor az érintett népességnek már csak 2,6 százaléka tanult vagy képezte magát. A részvételi arány 2013-ban elérte a 3 százalékot, de még így is nagyon alacsony, és messze elmarad az uniós átlagtól. ■ H. J.
