Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám
4 A HÉT TEMAJA 2015. ÁPRILIS 19., VASÁRNAP ja: amit ma a közélet produkál, az a választók „totális hülyének nézése”, és ez nem csak a mostani kormány kritikája. Rendszerbontó kezdeményezésük célja, hogy a politika színvonalán változtassanak. Tisztában vannak vele, hogy a politikai pártok közreműködése nélkül nehéz lenne 200 ezer aláírást összegyűjteni, de nem tartják lehetetlennek. Azt is tudják ugyanakkor, hogy pártkampányok nélkül irreális elképzelés, hogy négymillió embert mozgósítsanak. Ezért számolnak azzal, hogy minden népszavazási kezdeményezésükhöz szükség van a politika támogatására, de szerintük a civilek aktív részvétele árnyalhatná a képet, velük hitelesebben tudják bevinni a köztudatba a népszavazás témáját. Lattmannék úgy kalkulálnak, hogy jövőre megtarthatják az első referendumot. Kevés kérdés, sok ellentét A politológusok szerint azonban ez egy szép, de naiv elképzelés. A népszavazásoknál ugyanis pontosan úgy működnek a választópolgárok, mint a parlamenti voksolásnál. Vagyis, ha a politikai pártok világos és eltérő álláspontra helyezkednek, az növeli a részvételt. Minél racionálisabb, kulturáltabb egy kampány, és minél kevesebb az ideológia, annál inkább elsikkad a kérdés. A szavazókat a referendumok esetében is közvetlenül befolyásolják a kampányban elhangzottak. Arról nem is beszélve, hogy a hazánkban eddig lezajlott sikeres népszavazások esetében komoly politikai hoza- déka lett az eredményeknek. Juhász Attila politológus, a Po- litical Capital elemzője szerint például a tűi sok kérdés sem jó, maximum 2-3 témát kellene találni, amit következetesen, naponta lehet képviselni, amelyeket könnyen ért és magáévá tesz a szavazó. A 2008-as szavazás is azért lehetett sikeres, mert az akkori kormányzat elutasítottsága nagy volt, s az ügy, amelyről szavazhatott a nép, sokakat érintett hátrányosan. Az elsöprő siker vélhetően hozzájárult az akkori MSZP-SZDSZ kormány- koalíció felbomlásához is, nem véletlen tehát az aggodalom a politikai pártok részéről, hogy egy jól tálalt ügy esetén a népakarat újra kormányváltó hangulatot teremthet. A jelenlegi szabályok mellett ma szinte lehetetlen eljuttatni egy kérdést a népszavazásig. Ennek ellenére a kezdeményezési kedv nő. A rendszerbontó civilek újabb kilenc kérdést nyújtottak be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. VR-összeállítás Virágzik a népszavazási kedv Magyarországon. Míg tavaly összesen 14 kérelmet nyújtottak be, idén három hónap alatt már 46 kérdés gyűlt össze. Tavaly azonban egynek sem sikerült túljutnia az első szűrőn. A Nemzeti Választási Iroda általában formai okok miatt utasította el a beadványokat, vagy mert a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeket sértették volna, illetve a költségvetést érintették a kérdések. Népszavazni ugyanis - legalábbis Magyarországon -, nem lehet bármiről. A költség- vetéssel, az adókkal, illetékekkel, vámokkal, a kormányprogrammal kapcsolatban, Paks ügye megmozgatta a közvéleményt, ám nem lesz szavazás: nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről az alaptörvény szerint nem dönthet a nép a parlament feloszlatásáról, vagy a közkegyelem gyakorlásáról nincs népvoksolás. Igaz, 2008-ban volt rá példa, hogy az Alkotmánybíróság annak ellenére átengedett egy kezdeményezést, hogy az költségvetési kérdéseket érintett (vizitdíj, kórházi napidíj). De ez nem meglepő, hiszen az eddig kezdeményezett szavazások és a rendszer szabályozása is szoros kapcsolatban áll az aktuális politika érdekeivel. Agyonbonyolítva A vasárnapról szóló referendumot Lázár János szerint is bukná a Fidesz Jellemző, hogy minden regnáló hatalom igyekszik elkerülni a szavazást Ha ma minden törvényes feltétel teljesül, nyolc-tíz hónap a legrövidebb idő, amíg kiírásra kerül egy referendum. Ráadásul a folyamatot akadályozni is lehet. Mivel a választási iroda egy tárgykörben egyszerre csak egy kérdéssel foglalkozhat, bármeddig lehet „kamu”, vagy rosszul feltett kérdésekkel hátráltatni egy folyamatot. Vagyis egy ma aktuális kérdésről legjobb esetben egy év múlva lehetne elmenni az urnákig. A szabályok nem voltak mindig ilyen bonyolultak és szigorúak. A rendszerváltás idején, 1989-ben például még százezer aláírás elég volt egy szavazás kiírásához, szemben a mai 200 ezerrel. Ráadásul akkor nem korlátozták sem a szignók ösz- szegyűjtésének idejét, sem a szavazásra bocsátható kérdéseket. A sikerhez a választók felének részvétele, és közülük legalább minden másodiknak az azonos véleménye kellett. A rendszer előbb 1998-ban szigorodott: ekkortól érvényes a 120 napos időkorlát az aláírások gyűjtésére, és szűkítették a referendumon feltehető kérdések körét is. Eltörölték viszont az érvényességi küszöböt, az eredményességhez elég volt, ha a szavazók fele, de legalább az összes választó negyede azonos választ adott. 2011-ben a polgári kormány visszahozta az érvényességi és eredményességi küszöböt. Azóta kell 200 ezer előzetes aláírás, és a választók legalább felének’ - vagyis négymillió embernek - a részvétele az eredményességhez. A sikerhez a voksolók negyedének, vagyis nagyjából egymillió szavazónak az egyöntetű akarata szükséges. Tóth Zoltán választási szakértő szerint kezdeményezni és sikerre vinni is nehezebb ma egy népszavazást, mint korábban. „A 2013-as népszavazási törvény egyértelmű célja, hogy ne lehessen népszavazást tartani, kivéve, ha azt a Fidesz akarja - véli a szakértő. - A döntő fordulat az érvényességi küszöb vissza- emelése a korábbi 50 százalékos részvételre, amit eddig kizárólag az 1989-es »négyigenes« népszavazás tudott teljesíteni.” Egyszer csak sikerül Eddig tizenkilencből három kérdésüket hagyták jóvá, ezért újabb kilenc kérdésben szeretnének népszavazást az idei március 15-ei ellenzéki demonstráció szervezői. Az akkor „rendszerbontó népszavazást” hirdető civilek kezdeményezésének második köre többek között a termőföldekről, a gyermekéhezésről, a természeti kincsek védelméről, az emberhez méltó életről szól, de érinti az utóbbi idők történéseit is, köztük a brókerbotrányt és az offshore cégek ügyét. Lattmann Tamás nemzetközi jogász, aki részt vesz a kérdések kidolgozásában, azt mondreferendum Politikai pártok nélkül aligha lehet ma sikeres Magyarországon egy referendum. Ha viszont egy kérdés eljut a szavazóurnákig, annak nagy valószínűséggel politikai következménye is lesz. CSAK DÍSZ A NÉPSZAVAZÁS? Van, ahol gyakran szavaz a nép, máshol pedig sosem teheti meg ezt rR nciaországban nagy hagyománya van a népszavazásnak. A polgári köztársaság megszületése óta tartanak hasonlókat, az első népszavazáson, 1793 júliusában például a köztársasági alkotmányt hagyták jóvá a polgárok. Azóta 24 alkalommal került sor ilyenre, ebből 11-szer az alkotmány változásairól kérdezték a polgárokat. A németek tartományi szinten szabályozzák a népszavazásokat, amelynek intézménye az 1919-es weimari alkotmányig nyúlik vissza. A weimari köztársaság másfél évtizede alatt két népszavazást is tartottak, de később, az NSZK 1949-es megalakulás után, szövetségi szinten egyáltalán nem alkalmazták a népszavazás eszközét. A német Szabaddemokrata Párt (FDP) 2006-ban kezdeményezte, hogy szövetségi szinten is kapjanak nagyobb szerepet a népi kezdeményezések, de végül nem fogadták el a javaslatot. Jelenleg (svájci minta alapján) az ún. népvétó bevezetését tervezik, amely a Bundestag által már elfogadott törvényeket is semmissé tehetné. Tartományi és kisebb köz- igazgatási szinteken azonban gyakran előfordul népszavazás, leginkább Bajorországban és Berlinben, de a többi tartományban is volt már referendum. Olaszországban alig van példa népszavazásra, amelynek egyébként kétféle formáját ismerik. Az alkotmányozó népszavazás az alkotmányról dönthet, voksolást a képviselők kétharmada, vagy 500 ezer aláíró kezdeményezhet. A törvényhozó népszavazás a már létező törvények megerősítésére, illetve teljes vagy részleges eltörlésére irányul, és szintén félmillió aláírással lehet kezdeményezni. Alkotmányozó népszavazásra a világháború óta egyszer, 2001-ben került sor. Törvényhozóból 14 volt, összesen 49 ügyben hívták urnákhoz a polgárokat. Svájcban a népszavazás a politikai rendszer szerves része, szinte havonta voksolnak valamiről. Szövetségi szinten 1848 és 2006 között 543 népszavazás volt. Ezeken á parlament által hozott bármilyen törvényt felülbírálhatnak, ami arra készteti a politikai erőket, hogy a reformokat közösen, mindenki által elfogadható kompromisszumokkal dolgozzák ki. Népszavazások Magyarországon Dátum Tartalom Voksolók Részvételi száma (fő) arány (%) Kimenetel 1989.11.26. Négyigenes népszavazás* 4 526 244 n. a. eredményes 1990.07.29. Közvetlen elnökválasztás 1087 968 14 eredménytelen 1997.11.16. NATO-tagság 3 969144 49 eredményes 2003.04.12. EU-tagság 3668 719 46,52 eredményes 2004.12.05. Honosítás, kórházi privatizáció 3 017 739 37,49 eredménytelen 2008.03.09. Oktatás, egészségügyi díjak 4 061015 50,4 eredményes *a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről
