Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám

5 2015. MÁRCIUS 22., VASÁRNAP SZTORI Különleges állatfajok hazai paradicsomai ritkaságok Az állatkertjeinkbe az utóbbi években a régióban nem látható, turistacsalogató lakók költöztek AZ ORANGUTÁNOK 1900-BAN MÉG 300 A HAZÁNK TÖBB ÁLLATKERTJÉBEN IS EZREN ÉLTEK A VADONBAN, ÁM SZÁMUK LÁTHATÓ AFRIKAI ELEFÁNT NAPONTA 1971-RE KEVESEBB MINT 4500-RA CSŐK- ÖSSZESEN MINTEGY 225 KILOGRAMM­KÉNT. MA KÖRÜLBELÜL 25 EZREN ÉLHET- NYI TÁPLÁLÉKOT ÉS EGYSZERRE AKÁR NEK SZUMÁTRÁN ÉS BORNEÓN. 136 LITER VIZET IS ELFOGYASZT. az Ausztráliában ŐSHONOS, MÁR NÁLUNK IS LÁT­HATÓ KOALA NEM IS FŐKÉNT A KENGURU, HANEM A SZINTÉN RITKA, DE BUDAPES­TEN MEGTEKINTHETŐ VOMBAT ROKONA. A KIZÁRÓLAG ETIÓPIA ÉS ERITREA MAGASFÖLDI FÜVES SZAVANNÁIN ÉLŐ DZSELÁDAPÁVIÁNOKAT1835-BEN FEDEZ­TÉK FEL. A VESZPRÉMI TENYÉSZCSAPAT JELENLEG KILENC FŐT SZÁMLÁL. A ROZSOMAKOT TORKOSBORZ NÉVEN IS EMLEGETIK, MIUTÁN ELÉGGÉ NAGY AZ ÉTVÁGYA. A KISEBB ÁLLATOKAT ZSÁKMÁ­NYOLÓ RAGADOZÓ RÁADÁSUL ÉLELME EGY RÉSZÉT GYAKRAN ELÁSVA TÁROLJA. Koalákkal Európa csupán kilenc állatkertjében ta­lálkozhatunk, köztük már Budapesten is. Most várják az első Magyarországon fogant afrikaielefánt-bébi érkezését Nyíregyházán. Itt született meg az első ma­gyarországi borneói oran­gután, sőt, itt él Európa legidősebb sziamangja is. A hazai állatkertekben sok igazán különleges lakóval találkozhatunk, összeál­lításunkban bemutatunk néhányat közülük. Kerekes Linda Hazánkban eddig még sosem voltak koalák Sem Magyarországon, sem más, az egykori vasfüggöny­től keletre eső európai ország állatkertjében nem tartottak még koalát. Egészen mosta­náig. Az ausztrál élővilág e különleges, állatkertekben csak nagyon ritkán látható fa­jának két képviselője ugyanis márciustól a Fővárosi Állat- és Növénykert lakója. Hanga Zoltán szóvivő elárulta, hogy Európa ezernél is több állat­kertje közül - ha a budapestit is beleszámoljuk - mindössze kilencben látható ez az állat­faj. Nem is csoda hát, hogy Nur-Nuru-Bin és Vombara ér­kezését nagy várakozás előz­te meg.- Az előkészületek már 2009-ben megkezdődtek, az utolsó két évben pedig már in­tenzív volt a felkészülés. Min­denekelőtt a megfelelő férő­helyről, a koalák gondozására kijelölt állatkerti munkatár­sak továbbképzéséről is kel­lett gondoskodnunk, az egyik legnagyobb kihívást azonban a koalák takarmányának biz­tosítása jelentette - sorolta Hanga Zoltán, majd hozzátet­te: a friss eukaliptuszlomb he­tente kétszer, repülővel érke­zik egy dél-angliai ültetvény­ről, és a tárolására egy külön hűtőkamrát is kialakítottak. Nur-Nuru-Bin egyébként 2012 júniusában, Belgiumban, Vobara pedig 2012 januárjá­ban, a németországi Duisburg- ban látta meg a napvilágot. Mindketten hímek, és igen­csak fiatalok. A hím koalák kö­rülbelül háromévesen válnak ivaréretté, kifejlett méretüket pedig négyévesen érik el. Ruti az első itt született borneói orangután Az orangután a világ egyik leginkább veszélyeztetett állat­faja, a vadászat és az illegális állatkereskedelem mellett az élőhelyét is pusztulás fenyege­ti. A faj megmentéséért világ­szerte küzdenek az állatkertek, így nem csoda, hogy a Nyíregy­házi Állatparkban igazi aján­dék volt Ruti érkezése. Révészné Petró Zsuzsa osz­tályvezető elmondta: a 2013. március 15-én világra jött kö­lyök az első állatkertben szüle­tett borneói orangután hazánk­ban, aki kitűnően érzi magát a hétfős nyíregyházi orangután­csapatban. A kétéves állatra szülei, a 27 éves Sabatini és a 26 éves Guru mellett Európa legidő­sebb sziamang hölgye, Finita is ügyel. Érdekesség: bár a gibbon­félék családjának legnagyobb testű és leghangosabb tagjának számító sziamangok átlagosan 25 évet élnek, a Szabolcsban élő Finita már több mint fél évszáza­dos, egészen pontosan 51 éves. Ennek ellenére az ország leg­idősebb és legfiatalabb főemlőse elválaszthatatlanok, ráadásul a gondozók szerint Finita Ruti ér­kezése óta szinte megfiatalodott. Már várják az első itthon fogant afrikai elefántot Huszonkét hónap vemhes- ség után, a tavasz második felére várja a 14 éves Kwanza és párja, a 22 éves Jack szerel­mük gyümölcsét, az első Ma­gyarországon fogant afrikai- elefánt-bébit. Az állatpark dolgozói még 2013-ban izgatottan várták, hogy a tenyészprogram ke­retében, Nagy-Britanniából érkezett bika és a Nyíregyhá­zán élő afrikai elefánt hölgy vajon egymásba szeret-e. Az első találkozáskor azonban ki­derült: Kwanzát és lacket az ég is egymásnak teremtette, a nőstény - meglátva a hímet -, szinte azonnal jelezte, hogy készen áll a párzásra. Néhány hónappal később az alapos állatorvosi vizsgálatok is bizo­nyították, hogy bizony úton az ormányos család legfiatalabb tagja. Bár igaz, hogy a 2007- ben Nyíregyházán született és azóta egy francia állatkertben élő Jumanee volt az első „ma­gyar” afrikai elefánt, ám - a tavasszal érkező aprósággal el­lentétben - az ormányos nem itthon, hanem egy izraeli állat­kertben fogant. Veszprémben él az egyetlen dezseládapávián-csapat Mi az? Hatalmas szemfogai ellenére leginkább füvet, mag­vakat és zöldségeket fogyaszt, rendkívüli a kommunikációja, háremben él, és Magyarorszá­gon elsőként a Veszprémi Ál­latkertben született? Ez bizony a dzseládapávián, amelynek hazánkbeli egyetlen, veszpré­mi tenyészcsapata jelenleg ki­lenc egyedet számlál. Amadeus 2009 januárjában érkezett két arájával, Gwla- dys-szel és Günnivel, valamint három kölykével, ám azóta még három aprósággal bővült a különleges páviáncsapat. De miért is olyan különlegesek? Török László ügyvezető igaz­gató szerint nem csak egye­dülálló táplálkozásuk és kiné­zetük miatt...- Náluk a nőstények a valódi vezetők, ők döntenek a vezető hím személyéről is. Emellett a dzseládáknak a majmok kö­zött is kiemelkedően fejlett a kommunikációs képessé­gük, a kutatók eddig 27 kü­lönböző hangot tudtak megkü­lönböztetni, ráadásul ezeknek a páviánoknak a mimikája is elég kifejező. Csak Szegeden él nálunk rozsomák, avagy torkosborz Bár Európában is él és az északi országokban is jól is­mert, sőt hírhedt ragadozó, Magyarországon viszonylag ismeretlennek számít a rozso­mák, így állatkertben is csak a Szegedi Vadasparkban látható egy pár - mondja Endrédi La­jos gyűjteményi részlegvezető. Narvikék négy éve, vagyis az­óta ismerik egymást, amióta a fiatal, akkor egyéves Navarra- na Stockholmból a Tisza-parti városba költözött. Találkozásuk első pillanatá­tól kezdve igen kedvelik egy­mást, a tágas kifutóban vígan kergetőznek és birkóznak az­óta is. Aki látja a vidám párt, nem is gondolná, hogy a fákra és sziklákra is könnyen mászó rozsomák játékossága és lele­ményessége mellett rendkívül harcias is. A zömök testalkatú menyétféle ugyanis télen ké­pes úgy elejteni például egy szarvast, hogy annak hátára ugrik, belekapaszkodik, majd átharapja a torkát. A vadászat­ban segítik a karmai, valamint a lábujjai közt feszülő bőrhár­tya is, amely megakadályozza, hogy lába a hóba süppedjen. Egy hatások alatt álló vásárló MEGYEK a plá- zában,éppen i elhaladnék rados virág az egyik stand mel­lett, ahol kozmetikumokat árulnak, amikor elém ugrik egy mosolygós fiatalember, és a kezembe nyom valami színes mütyürkét. Kiderül, hogy szappan, finom illattal. „Ajándék!” - kiáltja a fickó vidáman az arcomba, majd: „mindjárt adok hozzá egy szalvétát, hogy ne ragadjon.” Türelmesen várok, de a srác azután sem enged tovább, hogy becsomagolta a szappan­kát. „Gyere, mutatok valamit” - mondja, és a standhoz invi­tál. Kéri, adjam oda a kezemet- bekeni egy kenceficével, szétdörzsöli, és... Uramatyám! A kézfejemről rongyokban foszlik le az elhalt hámréteg, íme, a hámlasztó. Haszná­lata után a bőr úgy issza be a krémet, mint a szivacs, és olyan lesz, mint a babapopsi. Nem csalás, nem ámítás, ezt is megmutatják. Igen, már ketten vannak, a pult mögött ugyanis egy bájos, a fiúhoz hasonlóan barátságos lány áll. KÉRDEZIK, milyen arckrémet használok. Mondom a márkát- az bizony tele van kőolaj- származékkal, tudom meg. Fúj! - undorodom magamban. Hangosan azért megkérde­zem, miért olyan nagy baj az. HÁT AZÉRT, mert az efféle ken­cefice öregíti a bőrt, és rákot okoz. Bumm! Elhangzott a rettegett szó, a mumus. „Hát a tiétekben nincs kőolajszár­mazék?” - kérdezősködöm tovább. Nincs, az ő dolgaikhoz nem kell ilyen tartósítószer, így a válasz, e célra ők veszély­telen, az egészségre ártalmat­lan ásványokat használnak. nem mondom, a pénztárcám­hoz képest szép kis ára van a hámlasztónak, de promóciós ajándékként kapok hozzá még két drága terméket. így már egészen más. Otthon kipróbá­lom őket - tényleg szuper jók. De nem is akarom én a minő­séget vitatni, sőt, egyáltalán nem akarok vitatni semmit. CSAK HŰLEOEZEM, milyen zse­niális ez a direkt marketing. Először egy apró ajándékkal megállítanak, mert ha meg­álltál, könnyebben odamész a pulthoz. Ha pedig már ott vagy, lehet neked mutogatni a termékeket, kipróbálni raj­tad, közölni, hogy a például a hámlasztóval megspórolod a kozmetikust, ami ugye nem utolsó szempont. És bevetik a módszert, amelyet a tévében, rádióban, újságban, plakáto­kon tilt a reklámtörvény: az ellenreklámot. Ráadásul a va­caknak ítélt termék nevét nem ők, hanem te hoztad szóba. ELTÖPRENGTEM. Vajon miért van erre szükség? Nem elég, hogy valami jó, és kész? Min­denáron valamihez képest kell jónak lennie? Aztán rájöttem, a fenti cég marketingeseinek igazuk van. Tökéletesen isme­rik a pszichét, azaz a lélektani hatásra építenek. Az emberek ugyanis a bőség zavarában többnyire nem tudnak vá­lasztani, a zömük legalábbis képtelen rá „csak úgy”. Kell valami, aminek az ellenében választhatunk, amihez a vá­lasztott tárgyat hasonlíthat­juk. Vagy éppen a személyt, lásd a politikát. A kormány- váltás nem azért szokott be­következni, mert a szavazók jobbnak találják az ellenzé­ket, hanem mert a hatalmon lévőket akarják elküldeni melegebb éghajlatra. De a há­zasságban is így van. Tudjuk, hogy a társunk nem egy föld­re szállt angyal (ki lenne az, ml sem vagyunk azok), de ha jól működik a kapcsolat, nem fogjuk felrúgni csak azért, mert akad a másiknál szebb, okosabb, gazdagabb. szóval a kereskedelemben ugyanez az ábra. Adva van egy cég, amely közvetlen érté­kesítéssel, ergo a reklámkölt­séget megtakarítva adja el a termékeit, ezért felfegyverkez­nek a pszichére finom presszi- ót gyakorló marketing minden eszközével. Most már csak könnyen hatások alá kerülő, úgynevezett impulzusvásár­lók kellenek. A személyemben találtak is egyet. És még csak nem is bánom. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom