Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-10 / 34. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. FEBRUÁR 10., KEDD Feltárultak a zongorakészítés rejtelmei a zeneiskolában Elpusztult, összedőlt értékek visszaminősítés Hét somogyi műemléktől vonták meg a védettséget bemutató A zongorakészítésről és hangolásról tartott bemutató-előadást hétfőn a kaposvári zeneiskolában Berekméri Zoltán zongorakészítő mester a kaposvári komplex zenei nevelés program keretében. Várfalvi-Fodor Éva a nagy magyar zongoraművészekről beszélt az érdeklődőknek, akik a billentyűstanszak hangversenyét is meghallgathatták. A zenebarátok a következő napok során több koncertre látogathatnak el, fellép többek között az intézményben a Virtuózok televíziós vetélkedő győztese, Boros Misi is, aki pécsi művészeti gimnázium tanulóival lép közösen színpadra. ■ A. V. Berekméri Zoltán Ismét megverték a börtönben Szita Bence gyilkosát ► Folytatás az 1. oldalról A férfit a különleges biztonsági körletben őrzik, ám a kötelező sétán találkozhat más rabokkal - ennek látta kárát a napokban. Nem ez volt az első eset, hogy társai megtámadták a brutális gyilkost: másfél éve zártájában rontottak rá többen is, akkor a bordája tört el, emellett napi rendszerességgel különféle megaláztatásokat is kitalálnak számára a börtönlakók. ■ A. V. Egészségről, a Biblia tanításairól beszéltek Barcson ELŐADÁS-SOROZAT Víz, napfény, pihenés - nemcsak nyarat idéző szavak, hanem az Új kezdet vetítettképes sorozat témakörei is. A barcsi művelődési központban nyolc héten át Malmos Annamária egészségnevelő és So- ós Józsefné pedagógus felváltva tartanak előadásokat, hogy segítsenek az egészségünk megőrzésében, illetve a testünk jobb „működésében”. Az ezzel egybekötött lelki programokat Petőh Imre, a Hetednapi Adventista Egyház lelkésze vezeti: a résztvevők megismerhetik a Biblia tanítását a jelekről (melyek Jézus visszajövetelére figyelmeztetnek), az ítéletről, a halálról, az igazságról is. ■ G. A. a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani, lehetővé kell tenni tanulmányozását, megtekintését, dokumentálását, törekedni kell a bemutatására. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, mely az építésügyi hatóság szerepét is betölti, elrendelheti a felújítást, helyreállítást, s a tulajdonos csak az örökség védelmi többletköltséget kapja meg az államtól. Rendkívül ritka, hogy egy-egy emlék elveszíti műemléki védelmi státuszát: csak akkor kerül erre sor, ha annyira károsodik, hogy a védelem már nem töltené be az eredeti célját, megsemmisül az épületben a védendő érték - a törlésnek csak a pusztulás, az építészeti értékek elvesztése lehet az indoka. A hét somogyi eset közül négyben a helyreállíthatatlan- ság, háromban a megsemmisülés vezetett a védett státusz visszavonásához. Akadt olyan épület is, melytől ugyan csak most vették el a minősítést, noha már évtizedekkel ezelőtt elpusztult: a szántódi révcsárda és a mellette található istálló szomszédságában hajdanán egy kocsiszín is állt, ám Vízvári Attila polgármester, aki a faluban született, nem is emlékezett az épületre, melyet 1958- ban nyilvánítottak védetté a másik kettővel együtt,- A hagyomány szerint a révészek laktak a csárdában, ott szálltak meg az átutazók is - mondta az istállóban a lovaikat kötötték meg. Mindkét épületet a mai napig használják, igaz, az istálló teteje egyszer leégett, de helyreállította a tulajdonos. A kocsiszínről semmi nem ugrik be, réges-ré- gen összedőlhetett. A mostani miniszteri rendelettel nem érte kár a falut, egy nem létező épülettől vonták meg a védettséget. ■ Vas A.- Nemcsak arról nem tudtam, hogy kikerült a védett műemlékek közül, arról sem, hogy az volt - állította Simonics Ervin polgármester. - A szőlőhegyi gerincen állt a harangláb, a kutya sem törődött vele Pestről, nem emlékszem rá, valaha járt volna itt valaki, hogy felmérje az állapotát. Egy ágasfán volt a harang, melyet úgy 15-20 éve loptak el, a láb pedig úgy öt esztendeje eldőlt. Szerinte talán jobban is jártak, hogy már nem védett a harangláb, hiszen a szigorú műemlékvédelmi előírások miatt nehézkes és drága lett volna a felújítása, melyről nem tettek le.- Most, hogy visszaminősítették, egyszerűbb dolgunk lesz tette hozzá az egyedüli gond a megóvása lesz. Olyan helyen áll, ahol kevesebb járnak, nincs szem előtt, észrevétlen meg lehet rongálni. Az előírások betartása valóban sok gondot okoz a műemlékek tulajdonosai számára, a jogszabály sokkal több kötelezettséget ír elő, mint jogosultságot. A főként építésügyi és használati korlátozásokat helyi adókedvezménnyel, pályázati forrásokkal tudják ellensúlyozni, ám ezek messze nincsenek arányban a műemlékre fordítandó többletköltségekkel. Ráadásul a műemlékeket értékükhöz, jellegükhöz, történelmi jelentőségükhöz méltóan, ► Folytatás az 1. oldalról Szentbalázson nem sokat kell keresnünk a fa haranglábat, mely 1984 óta állt műemléki védettség alatt: a méretes hóban könnyen rátalálunk a templom mellett, a megkopott faragás alapján valamikor az 1880-as években állíthatták.- Sokáig a templom mögött állt, aztán amikor a kilencvenes években renoválták a templomot, előrehozták a kőkereszt mellé - magyarázta Csu- torás Gábor polgármester, aki tőlünk tudta meg, hogy az elkorhadt, s harangját veszített műemlék már nem védett. - Folyamatosan romlott az állaga, soha egy forintot nem kapott rá a falu, hogy rendbe hozassa, s amióta polgármester vagyok, lassan két éve, nem is ellenőrizte senki a műemlékvé- delmisektől. Hozzátette: személyes presztízsveszteségként éli meg a változást, ugyanis anno Szentba- lázs történetéből írta szakdolgozatát, melyben a haranglábbal is foglalkozott.- Nagyon bízom benne, hogy nem fog teljesen elpusztulni, s megtaláljuk a módját, hogy megmentsük - reménykedett. - Ha lehetne valamilyen pályázaton pénzt szerezni, társadalmi munkában helyre tudnánk állítani. Szorosadon erre már nincs remény, a fa harangláb már teljesen elkorhadt, a műemlékvédel- mis indoklás szerint megsemmisült. Csutorás Gábor szentbalázsi polgármester még bizakodik, hogy rendbetehetik az évszázados haranglábat Védettséget elveszítő műemlékek Somogybán Település Műemlék Védetté nyilvánítás éve Védettség megszűnésének oka Balatonőszöd ház 1958 helyreáIIíthatatlan állapot Balatonszentgyörgy magtár 1958 helyreállíthatatlan állapot Nagycsepely lakóház és istálló 1988 helyreállíthatatlan állapot Somogyudvarhely közkút 1981 megsemmisült Szántód kocsiszín 1958 megsemmisült Szentbalázs fa harangláb 1984 helyreállíthatatlan állapot Szorosad harangláb 1958 megsemmisült FORRÁS: MAGYAR KÖZLÖNY Délen csak Balatonszemes venne kempinget felszámolás Furcsa volna a polgármesterek szerint, ha tízszeres áron kelnének el egyenként Nosztolgia-terv. A tóparti települések fantáziát látnának a kempingekben, ha lenne hozzá pénzük ► Folytatás az 1. oldalról A balatonszemesi polgármester azt is elmondta: - Sem 1990- ben, sem a Siotournak a nemzeti vagyon elherdálásával egyenértékű privatizációjakor nem volt lehetősége a tóparti önkormányzatoknak arra, hogy hozzájuthassanak a kempingekhez. Az SCD 2007-ben a Lidó területére négy-ötemeletes apartmanokat képzelt el, amiből persze semmi sem lett. Most szeretnénk végre élni a lehetőséggel, reméljük, hogy az állam is mellénk áll, mert hitelfelvétel másként aligha lehetséges. Ha a Sio- tour szétszedésekor megkapjuk a kempinget, az elmúlt években már szép bevételt termelt volna a községnek... Balatonszemesen egyébként működik egy másik kemping is, a Vadvirág Üdülőfalu, az Takács polgármester szerint egy másik cégbe lett „átmentve”, vagyis nincs a most a felszámoló által dobra vert egységek között, de az önkormányzatot háromezer forintos négyzetméteráron (no jó, az inflációval növelt ösz- szegért) az is érdekelné, esetleg egy befektetővel közösen... Az SCD, majd az ingatlanportfoliót megvásárló Turisztika Hungária - írta a Népszabadság - összesen 23 vízparti kempinggel rendelkezett, ezek közül 13-nak az értékesítését az egykori SCD-érdekeltségek felszámolásával megbízott Vecti- galis Zrt. végzi. A 13 kempingből eddig nyolc hivatalosan is elkelt. Új gazdája van a déli parton a siófoki és zamárdi kempingnek (ahogyan korábban megírtuk, a veszprémi Browama Kft. vette meg az Aranypartot és az Autóst), de érvényes vételi ajánlat érkezett a balatonberényire is a Zala Kempingek Kft-tőL Ez az egység évek óta nem működik, a kft.-nek azonban van helyi tapasztalata, mivel ez a cég működteti a nudistastrandot- és kempinget. Balatonberény- ben egyébként Sellő Horgászfalut képzelt el a 2007-ben száz- milliárdos fejlesztési programot beígérő SCD. A herényi önkormányzat is gondolkodott amúgy a kempingvásárláson, ám már a 160 milliós kikiáltási ár tudatában elvetette az ötletet. A déli parton ebben a csomagban még két egység vár vevőre, a balatonszemesi és a fonyódi. Míg a túlparti Füred igen, délen Zamárdi és Siófok sem kívánt kempinget vásárolni. Csákovics Gyula zamárdi polgármester arra emlékeztetett: az összes település módosította anno a rendezési tervét az SCD kedvéért, növelve a kempingek beépíthetőségét, ezáltal emelve az ingatlanok értékét is. Folyamatban van az a per, amit az állam indított a Siotour adásvétele kapcsán az SCD-vel szemben; két és félmilliárdot, valamint a kamatokat követelve a felszámolás alatt lévő cégtől. Többször idéztük már az ügyben Léhmann György siófoki ügyvédet, aki a Budapesti Igazságügyi Műszaki és Árszakértői Intézet, valamint a Balaton-parti ingatlanok értékelését hivatásszerűen végző Váti Kht. iránymutatásaira alapozva 68 milliárd forintot érőre taksálta csak a Siotour-vagyont, azaz számítása szerint a tényleges érték 4,6 százalékáért jutott az SCD a másfél millió négyzet- méternyi, nagyrészt vízparti ingatlanhoz... ■ Fónai Imre
