Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám
SZTORI 5 Magyar siker a kisbolygókutatásban csillagászat Egy műszaki hiba miatt kellett új kutatási területet találni a Kepler-űrtávcsőnek Magyar kutatók a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az eredmények hozzásegíthetnek a Naprendszer keletkezésének megértéséhez is. A kutatás érdekessége, hogy a vizsgálathoz a méregdrága készülék meghibásodása vezetett, amely az űrtörmelékként lebegő kisbolygók irányába fordította a távcsövet. Aztán a magyarok felvetették, hogy az adott helyzetben érdemes lenne a mások számára zavaró kisebb égitesteket vizsgálni. Braunmüller Lajos Egyedülálló adatsort nyertek magyar kutatók a Kepler-űrtávcsővel, amely a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál majd, és finomítja a jövő exobolygó-ke- reső küldetéseit. „A Nap körül keringő Keplernek az volt a feladata, hogy bolygókat keressen a Naprendszeren kívüli távoli űrben. Ebben a munkában nagyon sikeresnek bizonyult, mert a korábbiaknál jóval pontosabb fénymérésre volt képes” - mondta el lapunknak a kutatás vezető csillagász, Szabó Róbert. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa a Vasárnap Reggelnek kifejtette: a közismert Hubble-űrtáv- csővel szemben a Kepler nem éles, nagyfelbontású képeket ad a világegyetemről, hanem inkább arra jó, hogy a különböző pontokból érkező fényt pontosan megmérje, és jelezze a fényerősség változásait is. Mivel a rendszer nagyon kismértékű fényváltozást is képes kimutatni, ezért már az is észlelhető, ha egy távoli, aprónak tűnő csillag előtt elhalad egy még apróbb bolygó.” A csillagász szerint ezért a Kepler rendkívül sok, a távoli űrben lévő bolygót fedezett fel, és ennek révén vált kimutat- hatóvá, hogy a csillagok döntő többségének vannak bolygói, amelyek közül néhány akár az életre is alkalmas lehet. „Ezt korábban senki nem tudta biztosan megmondani, A Nap kőiül keringő Keplernek .1* volt a feladata, hogy bolygokat ke lessen a távoli űrben Meghibaso dott. de a magyar csillagászok 01 szerepet falaitok neki jóllehet, ez olyan kérdés, amelyen az emberiség évezredek óta tűnődik” - érzékeltette a kutatások filozófiai jelentőségét Szabó Róbert. Amikor a méregdrága készülék meghibásodott, jött az ötlet, hogy ne a távoli űr bolygóit, hanem a mi Naprendszerünk kisbolygóit, törmelékét vizsgálják. Ez a lebegő törmelék, ez a sok kisebb-na- gyobb szikla nagyon zavaró tud lenni a képek értelmezésében, egészen addig, amíg a magyarok ki nem találták, hogy vizsgálják éppen ezeket. Szabó Róbert és kollégái az MTA Csillagászati és Föld- tudományi Kutatóközpontban ugyanis éppen arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. „Ami másnak zavaró tényező, nekünk fontos asztrofizikai jel” - összegezte Sárneczky Krisztián, a kisbolygókutatás egyik hazai szakértője. A szakember már a következő, hasonló vizsgálatot tervezi. A magyar kutatók által nyert egyedülálló adatsorral a kisbolygók forgási periódusának statisztikai vizsgálatát tervezik, ami a kis égitestek, így a Naprendszer születéséről és fejlődéséről fog fontos információt szolgáltatni'. További terveik között szerepel egy másik úttörő vizsgálat: a távolabbi, Neptunuszon túli kis égitestek hasonló megfigyelése, amire a magyar kutatócsoport már szintén elfogadott távcső- idő-pályázattal rendelkezik. „A Kepler előkelő helyet foglal el intézetünk profiljában is: az új lehetőségek megmozgatták az exobolygókkal, a pulzáló változócsillagokkal, de a fiatal csillagokkal, csillagkeletkezéssel és extragalaktikus objektumokkal foglalkozó kollégák fantáziáját is, ami számos magyar vezetésű elfogadott programot eredményezett” - mondta el Szabó Róbert. Mostani eredményük jelentőségét mutatja, hogy az eddig megjelent több mint ezer Kepler-cikk közül az övék az első, amely kisbolygókkal foglalkozik. Az emberiség szeme, amely már nem irányítható tartósan egy pontra, de mégis fontos adatokat küld A Kmt*-Ö*T4kvesé a Discove- ry-program keretében épített, mintegy egytonnás megfigyelő eszköz, amely exobolygók után kutatott. Jelentősége abban állt, hogy képes volt folyamatosan egy irányba „nézni”, ezért hiába keringett a Nap körül, segítségével hosszú ideig lehetett a távoli űr egy adott területét behatóan vizsgálni. Csakhogy ez a fixáló rendszer nemrégiben elromlott, ezért a távcső most már Jobbára a Nap- . rendszer felé néz, „tekintete” Nagyon fontos adatokat gyűjtöttek az űrtávcső segítségével a kutatók pedig nem irányítható tartósan egy pontra. A KGPLEK feladata alapvetően nem változott, csak már nem lehet két-három hónapnál tovább egy adott területre nézni vele, gyakorta nem is a külső űr felé fordul. Az űrtávcső a Nap körül kering, messzesége miatt a javítása nem lehetséges, mivel azonban 600 millió dollárba került, ezért nem hagyhatták veszni, így új feladatokat kellett találni a szerkezetnek. Magyarok az űrkutatásban BÁR GYAKRAN azt gondoljuk, hogy az űrkutatás csak az amerikaiak vagy az oroszok privilégiuma, olyan kisebb országok is sikerrel vehetnek részt az ilyen programokban, mint Magyar- ország. Az első magyar fejlesztésű űreszköz, egy mikrometeo- rit-csapda 1970-ben jutott el a világűrbe. 1980-ban azlnter- kozmosz program keretében szállt fel az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, aki tudományos kutatásokat végzett a szovjet Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Kiemelkedő nemzetközi program eredményeként 1984-ben indult útjára a Vega-1 és Vega-2 űrszonda, mindkettő fedélzetén magyar műszerekkel. 2012-BEN indult útjára a Masat-1, az első teljesen magyar építésű műhold. Az egykilós kocka formájú, úgynevezett pi- koműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették ki. Bár a Masatot csupán háromhavi üzemidőre tervezték, jól bírta az űrbéli körülményeket, hiszen 23 hónap működés után idén januárban semmisült meg a Föld légkörébe zuhanva. TAVALY a Rosetta űrszonda landolt a Csurjumov-Geraszimen- ko-üstökösön, amely tudományos és mérnöki szenzációnak számított. Az Európai Űrügynökség (ESA) által véghezvitt programban hazánk is részt vett, az űrszonda műszerei közül két kulcsfontosságú alkatrészt is részben magyarok fejlesztettek. József Attila és Bartók A 28492 ES és a 39971-es sorszámú kisbolygó 2003 óta viseli a Marik, illetve a József nevet, előbbit Marik Miklós csillagászról, utóbbit József Attiláról nevezték el. A két égitestet Sárneczky Krisztián, a mostani kisbolygókutatás résztvevője fedezte fel Kiss Lászlóval 1998-ban - akkor még egyetemistaként. Hozzávetőlegesen ötven katalogizált kisbolygó van, amelyet Magyarországon, magyar csillagász fedezett fel, de létezik még egy tucat, amelynek magyar nevet adtak a külföldi csillagászok. Van Duna, Tisza, Dráva nevű kisbolygó, és hasonló égitest viseli Kodály Zoltán és Bartók Béla nevét is. Állásban lenni vagy nem lenni Jé BARÁTNŐM, Z. állást keres. Nem most radós virág kezdte - régi motoros a szakmában. Igen, az állás- keresés a 2008-as válság óta szinte már külön szakmának számít, talán ezt is díjazni kellene tehát valamilyen módon. Mert e tevékenység egyrészt hosszadalmas, másrészt megvan a maga csínja-bínja, rengeteg időt vesz el, plusz lassan olyan stresszel jár, hogy a leghajtósabb munkahely elbújhat mellette. & TINÁT megszállottan böngészi az álláshirdetéseket, és ahová lehet, beadja a jelentkezését. CV-t ír, mellébiggyeszti az úgynevezett motivációs levelet (amely utóbbi jó, ha a megpályázott álláshoz illő erényeket hangoztat, és lehetőleg testre szabott, tehát kitűnik a többiek hasonló levelei közül), aztán lesi a választ. Ha behívják, izgul, hogy a beszélgetés jól sikerüljön, mert akkor helyet kap a második fordulóban is, ahol egyébként ugyancsak csúcsformában kell lenni. NÉHÁNY hete elragadtatva újságolta: megy elbeszélgetésre. Évek óta (!) először. Ez csak jelent valamit - vélekedett. Kiderült csakhamar, hogy a hirdető cég HR-esét régóta ismerem, egy időben együtt dolgoztunk, jóban is voltunk. Ezúttal én sem kételkedtem, biztosra vettem, hogy Z. most sikerrel jár. Valóban úgy tűnt, hiszen a második fordulóra szintén beinvitálták. Egy magyar szöveget kellett lefordítani angolra, és mivel Z. a közelmúltban szerezte meg a felsőfokút, az egészet kirázta a kisujjából. Repesve hívott fel: ez a forduló még jobban sikerült, mint az előző. Ütöt- te-vágta a témát, legelsőnek lett kész a feladattal. Már a zsebében érezte a vágyott állást. A8TÁN NÉHÁNY nap múlva értesítették: sajnos az állást másvalakivel töltötték be, de azért ne csüggedjen, bla-bla-bla. IvTtMMtpamntN elcsüggedt - hol itt az igazság? Szerinte ő volt a legjobb, a legalkalmasabb. Dolgozott a sajtóban, folyékonyan tud angolul, talpraesett, kiváló a probléma- megoldó képessége, ráadásul jól néz ki: csinosan öltözködik, ápolt, a fogai-körmei rendben vannak (állítólag az ilyesmit alaposan megszemlélik egy állásinterjún). És ez esetben közvetett módon még ismeretsége is volt, általam. Vajon ki lehet az a csodalény, aki túltett rajta? VAGY, ami még rosszabb: mégis mit ronthatott el? VttMUTALNI PRÓBÁLTAM. Közszájon forog, hogy az állások jó része már azelőtt elkel, hogy meghirdették volna őket. Szóval talán valamiféle csókosnak jutott a lehetőség. Z. szerint azonban máshol van a kutya elásva. Tavaly ősszel töltötte be ugyanis a negyvenötöt - miért választanák őt, ha akad húsz évvel fiatalabb is a kínálatban? Az persze rejtély, hogy sajtóanyagok angolra fordításához egy iroda magányában miért kell huszonévesnek lenni. Mint ahogy az is titok, miért nem látják be a honi munkaadók, amit külföldi társaik már régóta: egy negyven körüli nővel adott esetben jobban járnak, mint egy fiatal fruskával. Ereje teljében van, sőt, mivel érett ember, aki megjárt néhány munkahelyet, rendelkezik tapasztalattal, plusz nem fog két éven belül lelécelni, hogy gyereket szüljön. Z. fia és lánya már felnőtt, nem kell pesztrálnia őket, ha betegek, vagy ha iskolai szünet van. I. MEGINT jelentkezett egy álláshirdetésre. Kísérleti jelleggel ezúttal tíz évvel fiata- labbnak mondja magát, hátha ez bejön. Szerencsére valóban le is tagadhat annyit, vagy többet is, ha úgy tartja kedve. A baráti körből valaki azt tanácsolta: a nemét ugyancsak változtassa meg. Elképzelem, ahogy Z. az elbeszélgetésre öltönyt húz és bajuszt ragaszt. Vicces volna, ha így sikerülne. 2015. FEBRUÁR 8., VASÁRNAP
