Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2015. FEBRUÁR 8., VASÁRNAP traffipaxok 160 új sebességmérő figyeli nemsokára az autósokat. Cél a balesetek számának csökkentése. A rosszul megválasztott sebesség okozza a legtöbb karambolt és a legtöbb halált az utakon. A GYORSHAJTÁS NEMZETI SPORT A magyar autósok többsége rendszeresen túllépi a megengedett sebességet, a szabályokat betartókat pedig megveti. Nem csoda, ha csökkenő mértékben is, de még mindig a gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet. A legnagyobb visszatartó erő a felelősségre vonás, ezért az év végéig jön 300 új sebességmérő, olyan, amilyen eddig még nem volt. Fábos Erika Tavaly Magyarországon tizenötezer közlekedési baleset történt, hatszázan haltak meg az utakon. A sérüléses balesetek legnagyobb részét még mindig a gyorshajtás okozza. Ezt szeretnék a szakemberek tovább csökkenteni azzal, hogy új sebességmérő rendszert állít fel a rendőrség. Első körben a régi műszereket cserélik le azzal a 160 új traffipax- szal, amelyeket már tesztelnek minden megyében. Az év végén pedig a telepített berendezések következnek, 130 helyszínen szerelnek fel ilyeneket. Jámbor István, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője azt mondta: ezek a Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok többet tudnak, mint a korábbi sebességmérők. Az új traffipaxok- kal ugyanis több szabálysértés feltárására lesz lehetőség. Mérlegelésre azonban nem, a rögzített adatokat automatikusan továbbítja a rendszer és az üzembentartót megbüntetik. Nem csak akkor, ha gyorsan ment. Észleli a tilos jelzésen áthaladókat, a záróvonalon átlépőket, a buszsávban indokolatlanul haladókat, ha valaki telefonál, vagy nincs bekötve a kocsijában. Egy, a háttérben kiépített kapcsolódó informatikai rendszernek köszönhetően azt is egyből jelzi, ha egy autót kivontak a forgalomból, nincs érvényes műszakija vagy biztosítása. Ezek az eszközök képesek a forgalomszámlálásra, vagyis ha valahol dugót észlelnek, az megjelenhet majd a navigációs eszközökön és a rendszám alapján azt is felismerik, ha egy autó lopott. Mindez egyébként egyedülálló Európában, a berendezéseket egy hazai cég fejlesztette ki a magyar rendőröknek, a speciális kéréseik alapján. Szeretnek gyorsan hajtani Holló Péter professzor, az MTA doktora, a Közlekedéstudományi Intézet kutatója azt mondja: az abszolút gyorshajtás - a hiedel- mekkel-ellentétben - nem igazi balesetiok. Az igazi baleseti ok az, amikor az autósok nem körültekintően választják meg a sebességet. Ugyanakkor az úgynevezett relatív és az abszolút gyorshajtás között mégis van bizonyos összefüggés. „Azt tapasztaljuk, hogy az előírt sebességhatárnál az autósok többsége mindig kicsivel többel hajt, szinte népbetegség a gyorshajtás - mondta Holló Péter. - Érdemes kipróbálni, mi történik, ha betartjuk a sebességhatárt. Szinte mindenki megelőz minket, sőt, egyesek majdnem „sértésnek” veszik, ha valaki megpróbálja betartani a sebességkorlátozást.” Kőrös András vezetéstechnikai szakértő pedig azt mondja: a személyi sérüléssel végződő balesetek legnagyobb részét a rosszul megválasztott sebesség okozza. Ez közúton relatív, hiszen a látási és útviszonyoktól is függ, mennyivel lehetne menni. Nagy sebességnél sokkal kiszolgáltatottabb a jármű a vezető technikai tudásának. 100 km/óra felett egy pici kormánymozdulat is elég ahhoz, hogy a rutintalanabb vezető elveszítse uralmát a járműve felett. Ilyenkor ráadásul meg is ijedhet a vészhelyzetben és további olyan mozdulatokat tehet, amelyeket már lehetetlen korrigálni.” A rutin is segíthetne Gyorshajtás miatt az autópályán legtöbbször a szalagkorlátnak ütközik az autós. De az is hasonlóan veszélyes, ha valaki nem tart megfelelő távolságot az úton, hiszen nagy sebességnél nehezebb megállni, és ami 30-40 km/óránál csak egy koccanás, 100 fölött már ki is billentheti a járművet az egyensúlyából, felborulhat, vagy elhagyhatja az utat. Kőrös András azt mondta: minden helyzetre fel lehet készülni, sokféle technikát meg lehet tanulni, de a fizika törvényszerűségeit legyőzni lehetetlen. Vagyis csak egy módon vigyázhat magára, aki nem elég rutinos: ha lassan megy az autójával. Olyan lassan, hogy adott körülmények között biztonságban érezhesse magát. De ez nem szerencse kérdése kellene, hogy legyen. Ausztriában és Szlovéniában például kötelező olyan tanpályákon, speciális körülmények között vezetni a jogosítvány megszerzéséhez, mint a mogyoródi. Ilyenből nálunk három van, Ausztriában pedig húsz. A svédek a legszigorúbbak Holló Péter azt mondta, a környező országok közül nem egyben szakaszellenőrzéssel sikerült csökkenteni a gyorshajtók és ezzel a balesetek arányát. Ezzel a megoldással egy útszakaszra sok mérőberendezést tesznek egymás után, és ki tudják számolni az adott szakaszon az átlagsebességet. így tehát nem a pillanatnyi sebességtúllépésért büntetnek, hanem azért, ha valaki tartósan és jelentősen túllépi a megengedett sebességet. Ezt a módszert Hollandiában és Franciaországban vezették be először, de ugyanezt alkalmazzák Ausztriában és Olaszországban is.- Svédországban a legjobb a közlekedésbiztonság - mondta Holló Péter. - Ott a legszigorúbb is: 70-nél többel csak olyan országutakon lehet hajtani, ahol fizikailag el vannak választva egymástól az ellenkező irányú sávok. Hollandiában és az Egyesült Királyságban is kimagaslóan jó a baleseti helyzet.- Van egy szigorú törvényszerűség, a „power model”, amely Göran Nilsson svéd kutató nevéhez fűződik - mondta Holló Péter. - Eszerint az átlagsebesség változásának negyedik hatványával változik a meghaltak száma. Azaz ha 10 százalékkal nő az átlagsebesség, törvényszerű, hogy 50 százalékkal többen vesztik életüket közúti baleset következtében. Nem csupán a balesetek száma nő, hanem a kimenetelük is súlyosbodik.” Amikor 1993-ban lakott területen 60- ról 50 km/órára csökkentették a sebességhatárt, egy év alatt 30 százalékkal csökkent a halálesetek száma hazánkban. Amikor 2001-ben 10 kilométer/órával megemelték a limitet lakott területen kívül, kétszázzal többen haltak meg a rákövetkező évben, mint egy évvel korábban. Jámbor István azt mondta, 2008 óta balesetből és halálesetből is kevesebb van. A halálos balesetek száma felére csökkent, a karamboloké pedig húsz százalékkal lett kevesebb az elmúlt hat év alatt. A tettenérés esélye A forgalom nagysága is alapvetően befolyásolja a balesetek gyakoriságát és a szakemberek szerint a közlekedésben Is a tettenérés valószínűsége képes érdemben leginkább befolyásolni a szabályok betartását. Ezt Jámbor István is megerősíti. Azt mopdta: 2008 óta, amikor bevezették az objektív felelősséget, sokkal sza- bálykövetőbbek lettek a sofőrök.- Amióta nagyobb a valószínűsége, hogy következménye lesz a gyorshajtásnak, fegyelmezettebbek lettek az autósok. Néhány éve még a személyi sérüléses balesetek 40 százaléka gyorshajtásból adódott, ma 28 százalék ez az arány. De a kiszabott bírságokon is meglátszik az előrelépés. 2008-ban az átlag bírság 38 ezer forint volt, ma pedig 32 ezer forint, vagyis alig lépi túl a kiszabható minimumot. Ez azt jelenti, hogy kevesebb a sérüléses baleset és kisebb mértékben lépik túl a megengedett sebességet is, mindkettő abból adódik, hogy jobban betartják a határokat. Év végére 365 sáv Jelenleg 4 helyen működik fix sebességmérő az országban. Az év végén már ennek a harminc- szorosa lesz majd. Összesen 365 forgalmi sávot tudnak ellenőrizni több mint 130 helyszínen.- A berendezések legnagyobb részt főutakra kerülnek - mondta Jámbor István. - Ez eddig nem volt gyakorlat hazánkban. Autópályán csak nyolc helyszínre kerül telepített sebességmérő. Természetesen, ahogy a pályák esetében, úgy a főutakon is tábla figyelmeztet majd az állandó ellenőrzésre. Hosszú távon az lenne a cél, hogy 15-20 kilométerenként legyenek traffipaxok az autópályákon és a főutakon. Sebességmérők A SEBESSÉGMÉRŐ készülékek (traffipax) alapvetően három típusba sorolhatóak. A két legelterjedtebb a radaros és a lézeres sebességmérés, míg az „egyéb” ; kategóriájú, táblákba, közlekedési lámpákba épített mérőműszerekből kevesebb van hazánkban. RADAROS SEBESSÉGMÉRÉS. 15 éve még csak ilyenek voltak az utakon, ma már kisebb az arányuk, de még akad belőlük is szép számmal. A RADAR (Rádió Detection And Ranging) készülék az elektromágneses hullámok visszaverésével érzékeli a közeledő vagy távolodó jármű sebességét. A gyorshajtásról fénykép készül, általában 50-60 méteres távolságból. LÉZERES SEBESSÉGMÉRÉS. A köz- nyelvben lézeres, valójában LI- DAR, (Light Detection And Ranging) eszközök, a fényen alapuló távolságmérés elvével működnek, a gépjármű távolságváltozásából állapítják meg a sebességet. Sokkal pontosabbak, mint a radaros mérések, másodpercenként akár 200-szor is mérnek, így pontosan meghatározzák a mozgó jármű átlagsebességét. Lézeres mérések során videofelvétel készül, igya mérés pillanatától kezdődően a felvételen végigkövethető a mozgó gépjármű sebessége. EGYÉB SEBESSÉGMÉRÉS. Általában közlekedési táblákba épített készülékek az autópályán, amelyek segítségével azt figyelik, a két pont közötti távot mennyi idő alatt teszi meg a jármű, ha a megengedettsebességgel való haladásnál gyorsabban, jön a büntetés. Olyan sebességmérő táblával is találkozhatunk, főként lakott területen belül, iskolák környékén, amelyek csak tájékoztatnak a gyorshajtásról, de nem készítenek felvételt. A külföldiek is fizetnek NEM CSAK a hazai autósok, a külföldi sofőrök is jobban teszik, ha figyelnek a szabályokra. Tavaly októbertől ugyanis a külföldi gyorshajtókat is meg tudják bírságolni. Eddig erre nem volt lehetőség, ahogy az autópálya-matricát is hiába ellenőrizték náluk. Egy uniós egyezmény oldotta meg a helyzetet, amellyel a külföldi nyilvántartások adataihoz is hozzáférnek a magyar rendőrök. Ez - ha behajtani is sikerül - jelentős bevétel lehet. Kiszámolták, a szabályozatlanság miatt csak az elmúlt évben hatmilli- árd forintnyi bírság nem folyt be a költségvetésbe. Ameddig van műszer, addig mindig lesznek ellenműszerek is ha van mérőműszer, van ellenszer is természetesen. Ezek közül az előrejelzők legálisak, de nem mindig pontosak, a blokkolók pontosak, de már nem legálisak. Az okostelefon-alkalma- zások hatékonysága egyre jobb. RADAROETEKTOR. A traffipax radarjeleit érzékeli és jelzi, hogy a sofőr időben lelassíthasson a megfelelő sebességre, elkerülve a bírságot. Mivel a radaros traf- fipaxból jövő jeleket nem lehet blokkolni, valóban csak jelzés, de így is hatásos védelmet nyújthat. Túl nagy sebességnél azonban nem elég az idő a lassításra. LÉZERDETEKTOR. Ezek a lézeres (LIDAR) berendezéseket jelzik, melyek nagy távolságból mérnek, így sokszor már csak azt jelzi, hogy bemérték, ám a bizonyításhoz szükséges videofelvételhez közelebb kell érnie az autónak, így ez is működhet. A nagy sebesség itt is rontja a hatékonyságot. LÉZERBLOKKOLÓ. Nemcsak jelzik, de meg is akadályozzák a mérést. Ez ma már tiltott egy 2012. szeptemberi szabályozás alapján. De nem magát a készüléket tiltották be, parkolószenzorként, lézerjelzőként továbbra is használható, ám a blokkolást időkorlát beállításával ki kell iktatni, ami jól alkalmazva elég jó kiskapu. TELEFONOS ALKALMAZÁSOK. Egyre több olyan okostelefon-alkal- mazás készül, amelyek szintén előre jelzik a mérések helyszínét, ám nem a berendezéseket érzékelik, hanem a rendőrség által rendszeresen megadott mérési helyszíneket és időpontokat gyűjtik össze és teszik egy térképre. Sok alkalmazás arra is lehetőséget ad, hogy maguk a felhasználók is feltöltsenek egy-egy traffi- paxhelyszínt. Ismertebbek: Traffi Hunter, EgérÚt, Wazze. A sebességtúllépések érvényben lévő büntetési tételei 65—75fcm/h 30e Ft 75-85 45e Ft 85-95 60e Ft 95-105 90e Ft 105-115 130e Ft 115-125 200e Ft 125- 300e Ft 105-120 30e Ft 120-135 45e Ft 135-150 60e Ft 150-165 90e Ft 165-180 130e Ft 180-195 200e Ft 195- 300e Ft 150-165 30e Ft 165-180 45e Ft 180-195 60e Ft 195-210 90e Ft 210-225 130e Ft 225-240 200e Ft 240- 300e Ft
