Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-09 / 7. szám
4 Szeretetcsomag: utólag nincs karácsony Varászlón ► Folytatás az 1. oldalról- A karácsonyi ünnepséget az önkormányzat rendezi minden évben a helyi nyugdíjasoknak és rászorulóknak. Számításaim szerint húsz-huszonkét nyugdíjas él a faluban. Volt, hogy ti- zenketten nem mentek el, tavaly négyen nem tudtunk részt venni az eseményen. Volt, aki nem érezte jól magát, a távol maradását orvosi papírokkal is tudná igazolni. Egy néni azért nem ment el, mert az unokája jött hozzá látogatóba éppen abban az időpontban. Én azért maradtam otthon, mert zavart a tömeg. Általában két-háromezer forint értékű, tartós élelmiszerekbó'l álló csomagot kapunk ajándékba. Erre sokaknak nagy szüksége van, nekem viszont nem, de én az igazságot nem akarom hagyni! - jelentette ki az idős férfi. - Merthogy a korábbi években mindig házhoz hozták a csomagját annak, aki nem tudott elmenni, idén azonban nem. A polgármester szerint, aki dacból nem jön el, annak nem jár az ajándék. - A testületünk határozott úgy, hogy minden évben támogatjuk az időseket és rászoruló családokat, ezért rendezzük meg a falu karácsonyát. Általában vásárlási utalványt, vagy tartós élelmiszereket adunk. Akiről tudjuk, hogy fekvőbeteg, annak később a falugondnok szállítja ki a csomagot - mondta Kuti Lászlóné. - Aki azonban dacból nem jön el, az nem kap semmit, a testülettel együtt döntöttünk így. A rendezvénnyel többen fáradoznak, műsort szerveznek, megvendégelik a résztvevőket. Az ő munkájukat nem tiszteli az, aki el tudna jönni, de nem teszi. A megmaradt csomagokat szétosztottuk a nagycsaládosok között. ■ K.G. MEGYEI KÖRKÉP 2015. JANUÁR 9., PÉNTEK Ötven fillérrel Is beérik a kúrtaxábol idegenforgalom Az észak-dél ellentét már a múlté a Balatonnál,, a régió a legfontosabb ► Folytatás az 1. oldalról j Hoffmann Henrik szerint a bala- | toni regionális szövetség hároméves fennállása alatt sok régi beidegződés lett a múlté, kevésbé jellemző ma már az észak-dél ellentét, egyre több turisztikai [ szereplő látja be: fontosak az | egyéni érdekek is, de a legfontosabb a balatoni régió fejlődése.- Kimondhatatlan nevű izének titulálta Orbán Viktor tavaly tavasz- szal Siófokon a TDM-et. Marad a név?- Balatoni Turizmus Szövetség, mi már így beszélünk magunkról - felelte Hoffmann Henrik, a Balatoni Regionális TDM Szövetség a napokban újraválasztott elnöke.- Visszhangosra sikeredett a belépőjük három éve, bejelentkeztek a turisztikai törvény megalkotásának a folyamatába, részt kértek a turizmusirányításból, amihez az önkormányzatok elől vitték volna a kúrtaxa-bevételük egy részét... A turizmustörvény végül máig sem készült el, tud valamit arról, hogy miért nem?- Nem, azt azonban tudom, hogy a szakma huszonöt éve ácsingózik rá, az irányítás kérdése és a források elosztása azóta szabályozatlan. A következő években megpróbáljuk elérni, hogy a politika is fontosnak érezze ezt. A turizmus persze nem csak a helyi és regionális j TDM-szervezeteket jelenti, ezek nem fedik le a szakmát, így más | szervezetekkel is egyeztetett, kiérlelt javaslatokat kell a politika asztalára tennünk, olyano- j kát, melyek a politika számára kockázatmentesek. Vagyis a leendő döntésekből nem következik az, hogy az egyik szereplő örül, a másik meg anyázik. ■ Ön szerint ki finanszírozza a turisztikai fejlesztéseket? Szavazzon hírportálunkon —■ ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazas eredmenyet holnapi számunkban közöljük Hoffmann Henrik: májusban is lesz Nyitott Balaton. A siófoki szakember lett ismét a szövetség elnöke- Három év után ma már jóval óvatosabbak...- Óvatosak vagyunk, illúziókban sem kergetjük magunkat, elégedettek leszünk, ha a mostani parlamenti ciklus végére lesz jó turizmustörvény, más kérdés, hogy ha felkérést kapnánk rá, rövid időn belül asztalra tennénk a kész javaslatainkat. Az például elvitathatatlan, hogy a turisztikából származó bevételeket a vendégvárók nagyobb hatékonysággal tudnák elosztani, mint az önkormányzatok. De nem feltétlenül kell csatát vívnunk a településekkel a kúrtaxa felosztásán. Más megoldások is létezhetnek. Ilyen lehet a valaha létezett turisztikai hozzájárulás visszahozatala, melynek a mértéke nem lenne nagyobb, mint egy éves egyesületi tagdíj, amit ha például Siófokon nem kétszázan, hanem közel ezren fizetnének, mindjárt könnyebben osztozkodnának rajta az ágazat szereplői. Egy másik lehetőség: ha az állam újra két forintot térítene vissza minden beszedett kúr- taxaforint után a jelenlegi egy forint ötven fillér helyett, s ezt az ötven fillérnyi többletet kapnák meg a turisztikai egyesületek, a vendégéjszaka-számtól függő mértékben. Persze csak azok, amelyek valóban „produkálnak” is számottevő vendég- éjszakát - meglehet, ehhez többeknek össze kellene fogni.- Na, ez lehet a buktató...- Nem biztos, a Balatoni Turizmus Szövetség három éve éppen azt példázza, hogy az összefogás révén sok régi beidegződés lassan a múlté lesz. Egyre többen jönnek rá, hogy semmi értelme a települések közötti, vagy az észak-dél ellentétnek. Á balatoni turizmus fellendítése válik egyre inkább közös céllé (a balatoni régió mintaprojektje is lehetne az új turizmus-irányítási modellnek, mint az egyetlen valóban természetes turisztikai régió), a programok is ebbe az irányba fejlődnek. Ennek a jegyében döntöttük el a tihanyi tisztújító közgyűlésen azt is, hogy folytatjuk a Balaton tavaszi és őszi szezonját felvillantó, tavaly sikerrel debütált akciókat; a Nyitott Balatont 2015- ben május 1-je és 11-e közé hirdetjük meg. Több hasonló rendezvényt is tervezünk, s azt várjuk, hogy előbb-utóbb az állam is mellénk álljon. Vagyis „már csak” paripa és fegyver kell, a harcosok készen állnak... ■ Fónai Imre Örökségünk: civilek a nemzetért a megyehéten felmérés Minden második fiatal, a somogyi 18-22 éves korosztály több mint a fele büszke a magyarságára Balczó András is előadást tartott Kaposváron Tóth Istvánná kutatásai eredményeiről beszélt Árokba szorította az autóst, azóta is keresik baleset December 20-án Mosdós és Nagyberki között előzésbe kezdett egy autós, és emiatt a szemből érkező Renault Clio, hogy elkerülje a balesetet, inkább letért az útról, és az árokba hajtott. A balesetet okozó autós segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. A rendőrség kéri mindazok jelentkezését, akik az esemény körülményeivel kapcsolatban információval rendelkeznek. ■ Verekedés tört ki egy kaposvári kocsmában bunyó Három szirénázó rendőrautó is érkezett Kaposváron egy Honvéd utcai kocsmához, ahol két férfi esett egymásnak csütörtökön délután. A vita végén összeverekedtek, még a vendéglátóhely kirakata is berepedt az összecsapás után. A verekedőket az egyenruhások megjelenése csillapította le. Begyűjtötték őket a rendőrök. Feltehetően garázdaság miatt indítanak majd büntetőeljárást a történtek miatt. ■K.G. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Ábel szavait idézve kezdte előadását Tóth Istvánná, a Kaposvári Egyetem oktatója a Közösségi örökségünk - Civilek a nemzetért konferencián csütörtökön a vármegyeházán. Az Éléstár Egyesület és a Somogy Megyei Civil Információs Centrum tanácskozása a hagyományoknak megfelelően az idén is igyekezett ráirányítani a figyelmet a civilek világára a megyehét programjai közt. A civilek közt elsőként a fiatalság magyarságtudatáról szólt, s mondott jó néhány megnyugtató gondolatot Tóth Istvánná, aki másfél évtizede végez kutatásokat különböző témákban s különböző korosztályok képviselőinek körében. - Vannak felméréseim a 8-13 éves korosztály és a pedagógiai kar hallgatóinak köréből hagyományosan - mondta az egyetemi oktató -, ám most először sikerült megszólaltatnom a 14-18 éves korosztályt is. Arról faggattam őket, mit jelent számukra az, hogy magyarnak lenni? Mikor és miért jó magyarnak lenni? Tóth Istvánná elmondása szerint találkozott nagyon frappáns megfogalmazásokkal a kicsik körében is, és méretes butaságokkal a nagykamaszok körében. - A legkisebbek szerint azért jó magyarnak lenni, mert magyarul beszélünk, s a mi nyelvünk különleges - ösz- szegezte felmérésének eredményeit. - Azt mondták, rögtön észrevehető, ha valaki nem anyanyelvként tanulja, mert az soha nem tud megfelelő kiejtéssel beszélni. Negatív példaként hozták föl Fekete Pákót, aki negyed százada él nálunk, és képtelen bármiféle normális kiejtést elsajátítani. Aztán a fiatalság szerint jó magyarnak lenni az irodalmunk, a gasztronómia, a természeti és épített örökségeink miatt is, de első helyen a sportot említették. Büszkék a sportsikereinkre, s feltették a kérdést: kinek van még Hosszú Katinkája, Gyúrta Danija, Cseh Lacija, s vízilab- dás fiai? Ezért hát azt mondom, igenis kell stadionokat építeni, hátha egyszer a magyar labdarúgás is eljut idáig. Tóth Istvánná tulajdonképpen megnyugtatónak nevezte a magyarságtudatról készített felmérésének adatait. - Amikor a felméréseket kezdtem, 15 évvel ezelőtt, a kiskamaszok 70 százaléka volt büszke a magyarságára, és majdnem - ugyanennyien a főiskolások kö- | rében. Azt hittem, most sokkal í rosszabb eredményt kapok. Ehhez képest a 8-13 évesek körében 65 százalék, igaz a 14-18 évesek közt csak 36 százalék, a 18-22 évesek esetében viszont 52 százalék nyilatkozott így. Ez azt jelenti, hogy úgy gondolják, igenis itt akarnak élni, családot alapítani, s ide tartozónak érzik magukat. ■ Márkus Kata
