Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám
2014. DECEMBER 7., VASÁRNAP SZTORI 5 „Merjünk esélyt adni másoknak!” segítség A 19 éves, orvosnak készülő Márkus Dávid újraélesztésre tanítja az embereket Alig lépte át a nagykorúság küszöbét, mégis több ezer embert tanított már meg újraéleszteni. Márkus Dávid gyerekkora óta tudja: életeket szeretne menteni és megtanítani bennünket arra, hogy merjünk segíteni és esélyt adni másoknak. Kerekes Linda- Orvos leszek! - jelentette ki 1999-ben a négyéves Márkus Dávid, aki az egyik hóna alatt [Ménkávai, másik kezében játék orvosi táskájával tipegett be a nagymamájához a szobába, hogy megvizsgálja őt. A kis Dávid most -már felnőtt, tavaly lett nagykorú, gondolatai és céljai azonban már jó pár éve igen „felnőttesek”: orvosira jár, önkéntes a mentő- szolgálatnál, emellett speciális mentéssel és eltűnt személyek keresésével is foglalkozik, és vezeti saját, elsősegély-oktató cégét. Mert szenvedélye a segítségnyújtás és az esélyadás. Nem igazán merünk segíteni a bajbajutotton Három éve, az akkor éppen 16 éves Dávid a legismertebb közösségi oldalon elindított egy oldalt azzal a céllal, hogy megtanítsa az embereket életet menteni. Mert szerinte fontos, hogy ha szakszerű segítség nincs is a közelben, mi- legyünk járókelők, kollégák, barátok vagy épp szülők - tudjuk, mit kell tennünk addig, amíg a mentők kiérkeznek a beteghez. Ebben ugyanis nem állunk túl jól: a magyar felnőtt lakosság alig 2, egészen pontosan 1,7 százaléka tud újraéleszteni, szemben például a németországi 97,3 százalékkal.- Ha valaki összeesik az utcán, általában félünk segítséget nyújtani. Főként azért, mert az újraélesztéssel, segítségnyújtással kapcsolatos információk igazán semmilyen fórumon nem tudnak eljutni hozzánk. Annyit lehet és lehetett hallani az újraélesztés tudományos oldaláról, amit a gyakorlatban nem feltétlenül tudunk használni - magyarázta Dávid, aki éppen ezen szeretne változtatni. A fiatalMárkus Dávid rendszeresen oktatja az életmentést és előadásokat is tart. Szenvedélye a segítségnyújtás és az esélyadás. ember azon dolgozik, hogy az emberek megértsék, miért fontos az, hogy tudjunk esélyt adni másoknak.- Szeretnék mindent megtenni azért, hogy olyan információink legyenek, amelyek segítségével átformálhatjuk a segítségnyújtással kapcsolatos gondolkodásmódunkat. Arra bátorítom az embereket, hogy ne féljenek segíteni, és tanuljanak meg esélyt adni egymásnak, hiszen az újraélesztéssel csak jót tehetünk - tette hozzá az orvostanhallgató. Mint mondta, Magyarországon naponta 70 ember szenved hirtelen szívhalált, és csupán 5 százalékuk éli túl. Ha azonban valaki megkezdi az újraélesztést, a túlélési esélyeik 75 százalékra emelkedhetnének. Most már tanítja is az életmentést Dávid a közösségi oldalon indult projektjét blogon is folytatta, majd ezek sikerességén felbuzdulva saját vállalkozást is indított. A fiatal orvostanhallgató kezdeményezése már sokak figyelmét felhívta a segítségnyújtásra: eddig ezreket tanított már meg újraéleszteni, és kampányaival félmillió emberhez jutott el. Csapatával most cégeknek tart elsősegély-oktatásokat, a munkájuk során befolyó összeg egy részét pedig mindig újabb és újabb segítségnyújtó akciókra fordítja.- Nemrégiben a Szent István téren szerveztünk egy flash- mobot: az összegyűlt csapat elvegyült a tömegben, és egy kürtszóra ötvenen estek ösz- sze, ötvenen pedig elkezdték az imitált újraélesztést. Az akcióval az újraélesztés fontosságára szerettük volna felhívni a figyelmet - mesélte a fiatal tehetségeket bemutató TEDxYouth@Budapest rendezvényein is előadó Dávid.- A probléma fontosságát egyébként szeréncsére egyre többen ismerik fel, aminek nagyon örülök. Úgy látom, hogy végre kezd tudatosodni az emberekben az, hogy nem tudhatják, mikor lesz szükségük mások segítségére. Gyakran megkeresnek ismeretlenek is, hogy elmondják, milyen jó, hogy (megmutattam, mit kell tenni vészhelyzetben, mert ennek köszönhetően életet tudtak menteni. A minap például Mit tegyünk, ha valaki összeesik az utcán? Márkus Dávid néhány lépésben összefoglalta a segítségnyújtás legfontosabb tudnivalóit. HA ESZMÉLETLENNEK tűnő Vagy összeesett beteget látunk, akkor (ha számunkra biztonságos) odamegyünk hozzá, rákiáltunk, és megrázzuk a vállát. HA NEM reagál, hátrahajtjuk a fejét, arca fölé hajolunk, és látjuk, halljuk, illetve érezzük, hogy van-e légzése. Ha 10 másodperc alatt nem észleltünk légzést (vagy csak horkolásszerű légzésmaradványt tapasztaltunk), akkor összekulcsoljuk a kezünket, és elkezdjük nyomni a mellkasát, folyamatosan, megállás nélkül ismételgetve a mentők kiérkezéséig. ÁM van még néhány dolog, amiről csak kevesen tudnak - magyarázta Dávid. - A beteg nem a borda eltörése miatt halhat meg, hanem azért, mert ettől félve nem kezdjük meg az újraélesztést. Ha nem tudunk, vagy nem akarunk befújást végezni, akkor nem is kötelező, ilyenkor csak folyamatosan nyomkodjuk a beteg mellkasát! Fontos tudni azt is, hogy a beteg nem nyeli le a nyelvét, az csak egy kicsit hátracsúszik, amit a fej hátrahajtá- sával megszüntethetünk - magyarázta Dávid, aki azt vallja: újraélesztéssel rosszat nem, csak jót tehetünk, és még a hibásan végzett újraélesztés is sokkal jobb a semminél. egy lány mesélte el, hogyan segített egy földön fekvő eszméletlen betegnek, és egyszer egy BKV-ellenőr is beszámolt arról, hogyan sikerült megmentenie egy utast - emlékezett vissza Dávid. Beteg gyermekeknek is segítene Dávid Dávid elismerte, ő olyan ember, aki céljai eléréséhez bátran vág bele teljesen ismeretlen dolgokba. Ám bármilyen gyorsan is jöjjön egy ötlet, a megvalósítás minden egyes lépését alaposan megtervezi, nem sajnálja az időt a tájékozódásra, és bátran kér segítséget mentoraitól is, akik otthonosan mozognak a Dávid számára eddig ismeretlen területeken is. Márkus Dávid sosem unatkozik, ahogyan most sem. Céljait mindig szem előtt tartja, jelenleg éppen azon töri a fejét, hogy minél hamarabb elhozhassa a Tengerentúlról a szuperhősöket a nagybeteg gyermekeknek.- Amerikában már divatos, hogy a daganatos gyermekek kemoterápiás infúziója szu- perhősös tartóból csöpög, így a kis betegek varázsszérumként tekintenek a gyógyszerre. Megláttam az interneten mellette a sok hozzászólást, miszerint a „magyar egészségügyben ilyen úgysem lesz”. Még aznap elkezdtem rajta a céges bevételből dolgozni, és terveim szerint hónapokon belül az akció meg is valósul. Kiszúrósdi rFf AZ EGYIK hét- köznap este mámSU ám vásárolni rados virág voltam az egyik nagy drogéria-áruházlánc üzletében. Amikor beálltam a sorba, a pénztárnál éppen egy középkorú nő fizetett. Azaz csak fizetett volna, ha a kártyaleolvasó gép nem mondja be az unalmast. De bemondta. Az eladó sűrűn kérte az elnézést, ám a középkorú égbe fúrta az orrát, és megvetően közölte, ha így áll a dolog, neki nem kell innen semmi. Fogta magát, sebbel-lobbal kirohant a boltból, a pulton hagyva a teli kosár tartalmát. nincs is ezzel semmi baj, elvégre ha valahol ki van írva, hogy lehet kártyával fizetni, akkor ehhez a vásárlónak joga van. Igen ám, de körülbelül öt perc múlva a hölgy visszajött, és zord hangon megkérdezte a pénztárosnő nevét. (Vajon honnan fordulhatott vissza az esős időben? A három sarokkal és egy lépcsővel odébb lévő aluljáróból?) A gömbölyded, ötvenes pénztárosnő készségesen mosolyogva megmondta, hogy hívják, a hölgy pedig ismételten és továbbra is sértetten kiviharzott az üzletből. Arra számítottam, a gömbölyded méltatlankodni fog, hiszen nem tehetett a bakiról. Ám ő rendületlenül tovább mosolygott a következő vásárlóra. Őszintén és kedvesen. MÉ6 AKKOR sem vágott fancsali képet, amikor szóvá tettem, mi mindenre van egyeseknek idejük. Kíméletlenül panaszt tenni embertársuk ellen olyasmiért, amiben az vétlen. Pláne manapság, amikor mindenki elfehéredő ujjakkal kapaszkodik az állásába. A pénztáros hölgy nyilván a régi kereskedőiskolához tartozott, ahol azt tanították, mindig a vásárlónak van igaza, és az eladó tartsa meg magának az ellenérzéseit, különösen nyilvánosan. Le a kalappal előtte. az esetről eszembe jutott a férjem sztorija. Körülbelül fél éve történt a könyvesboltban, ahol akkor üzletvezető eladóként dolgozott. Valamelyik délelőtt betért az üzletbe egy hatvanas házaspár, és hozzá fordult egy könyvet keresve. A kötet éppen elfogyott, és András jóindulatúan ajánlott az úrnak egy másik, hasonló tartalmút. Meg is indokolta, miért gondolja úgy, hogy a művet érdemes elolvasni. délután már a kereskedelmi igazgatónál, András főnökénél volt a panaszos e-mail. A hatvanas úriember írta, kikérve magának, hogy ilyen megalázóan kioktassák, őt, a tisztességben megőszült, méltóságos professzort, akinek mindenki csak tisztelettel adózik, és akiről a mai napig senkinek esze ágában sem volt feltételezni, hogy többet tud nála. (Más kérdés, hogy az ajánlott könyvről a pasas tényleg nem hallott.) A kereskedelmi igazgató csak röhögött, Andrást azonban mélységesen elkeserítette a dolog. Hiszen ő csak ajánlott egy könyvet, tudása és a vásárlók iránti szeretete legjavát beleadva a gesztusba. KUDARCKÉNT ÉLTE meg az esetet, alig győztem otthon vigasztalni. Ilyenkor mindig az ötlik fel bennem, némelyeknek mennyire ingerszegény az életük. Mesterséges eszközökhöz nyúlnak, hogy feldobják nyomorúságos hétköznapjaikat. Van, aki italozik, mások dro- goznak, netán orrvérzésig Két informatikus hallgató nyert idén a Nagy Diák IQ-teszten MAGYARORSZÁG legintelligensebb diákjai ebben az évben az informatika szakosok közül kerültek ki. A lányoknál Erdős Szilvia, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem első éves mérnökinformatikus hallgatója, a fiúk között Dankovics Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem elméleti matematikus és programtervező informatikus hallgatója nyerte el a fődíjat és a legintelligensebb diák címet a Nagy Diák IQ-teszt döntőjén. Magyarország második di- ákintelligenciaszint-mérése, a Nagy Diák IQ-teszt ebben az esztendőben szeptember közepén indult. ■ A döntőben részt vevők a népesség legintelligensebb 1 százalékához tartoznak. Az első fordulóban egy többéves fejlesztéssel készült, betanul hatatlan, adaptív IQ-tesztet lehetett ingyen kitölteni az interneten. A Diákhitel Központ és a DUE Médiahálózat által szervezett országos verseny online fordulójában több mint ló ezren tették próbára a tudásukat - tudatták a szervezők. A továbbjutók közül 725- en vettek részt a második fordulóban, ahol a Mensa HungarlCtá hivatalos felvételijével birkóztak meg egy élő tesztíráson. Innen a legalább 135-ös IQ-val rendelkezők mehettek tovább a döntőbe. Ők a népesség legintelligensebb 1 százalékához tartoznak. A csütörtöki döntőbe 365- en jutottak be, ahol a megjelent 280 diák egy különleges, több részből álló élő show keretében, közönség előtt dolgoztatta meg a szürkeállományát. A feladványokat a nézők kivetítőn láthatták, és a versenyzőknek nemcsak a helyes megoldásokra, hanem a gyorsaságra is koncentrálniuk kellett. A feladványokat a Mensa HungarlQa és a Rejt- vényfejtők Országos Szövetsége közösen állította össze. A vetélkedősorozat győztesei a legintelligensebb diák címe mellett a Diákhitel Központ fődíjával, egy-egy Apple iPad Minivel térhettek haza. ■ shoppingolnak, vagy százszámra bonyolódnak felelőtlen szexuális kalandokba. És akadnak, akik a má6ik emberen keresik a fogást. Egyre csak lesik, miképpen szúrhatnának ki vele, mert ha ez sikerül, rövid időre fontosnak, befolyásosnak érzik magukat. Ilyen fazonok persze szerte a világon mindenhol előfordulnak, de úgy tűnik, nálunk szaporodnak. Ez is az egyik keresetlen bája a mai magyar valóságnak. PERSZE MINDJÁRT másképp néz ki az egész, ha ugyanezek az emberek olyasvalakitől szenvednek el sérelmet, ráadásul valódit, aki erősebb náluk. Olyankor fülüket-farkukat behúzva lapítanak.
