Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám
4 A HÉT TEMAJA 2014. DECEMBER 7., VASÁRNAP időjárás Mindig voltak szélsőségek, de ezek gyakoribbak lesznek. A mezőgazdaságnak, az egészségügynek, a katasztrófavédelemnek, de még az építészetnek is készülnie kell a változásokra. EZ MÁR A TERMÉSZET HARAGJA? Egyre gyakrabban azonosítják a rendkívüli időjárási jelenségeket a klímaváltozással. A szakemberek ezzel nem mind értenek egyet, de mindannyian arra figyelmeztetnek, hogy a számítások szerint egyre több lesz a szokatlan és szélsőséges történés az időjárásunkban. Mintha a természet így akarna figyelmeztetni bennünket arra, hogy mielőbb cselekednünk kéne a védelmében. Fábos Erika A hétfői és keddi ónos esős időjárás miatt az ország több pontján, különösen a főváros II. és XII. kerületében, valamint Pest megye több településén és a Mátrában alakult ki kritikus helyzet. Töljb balesetveszélyes utat lezártak, néhány települést meg sem lehetett megközelíteni, 160 ezer ember áram nélkül maradt. Soha nem látott mértékű pusztítást okozott a fákra fagyott jég a Pilisben. Az erdészet szerint a katasztrófa leginkább Dobogókő környékét érinti. Rekordhőmérsékletek októberben világszerte Nem csak nálunk kezdődött érdekesen a tél. Európa több országában is gondokat okozott a jég, Németországban és Csehországban is károkat tett az időjárás. Amerikában előbb érkezett a szokásosnál a tél, és rendkívüli pusztításokat okozott a viharos idő é's a rekordmennyiségű hó. Miközben az idei október volt a legmelegebb 1880, vagyis az időjárási statisztikák készítése óta, Szibéria középső részén mindeközben éppen a negatív rekordok dőltek, 4-5 fokkal alacsonyabb értékeket jegyeztek fel a szokásosnál. Az óceánok felszínének hőmérséklete 2014 októberében a valaha tapasztalt legmagasabb érték volt, a tengerek hőmérséklete pedig május óta meghaladta a korábbi rekordokat. December 4-én reggelre az oroszországi Nyenyecföld egyes részein -50 fok alá zuhant a hőmérséklet, ez pedig hét fokkal kevesebb az 1978-ban feljegyzett rekordhoz képest. Jobban érezzük a változásokat, mint északon A hazai időjárást vizsgálva nem új keletű a rendkívüliség, szélsőségesség. Az utóbbi 10-15 Szélsőséges időjárási jelenségek a 2000-es években Magyarországon Elvitte a falvakat a víz Tragikus állami ünnepség Viharos nemzeti ünnep Az évszázad árvize Tarolt a jég 2001-ben a Felső-Tiszán volt rekordméretű áradás. Tarpánál gátszakadás történt. Nyolc faluból több mint ötezer embert kellett kitelepíteni. Több mint 20 milliárdos kárt okozott az ár. 2006-ban az augusztus 20-ai rendkívüli vihar egy állami tömegrendezvényen okozott tragédiát. A fővárosi tűzijáték közben lecsapó viharban öt ember meghalt, háromszázan sérültek meg súlyosan. 2013. március 14-én az enyhe tavaszias időjárás után fagypont alá csökkent a hőmérséklet, havazott és viharos szél fújt. 14 ezer ember rekedt az utakon. A lakosságot 3 milliárd forint kár érte. 2013 júniusában 44 utat zártak le, miközben 34 településről több mint 1300 embert kellett kitelepíteni. Rekord vízállásokkal, de emberi áldozat nélkül vonult át az országon az évszázad árvize. 2014 decemberében az ónos eső a fővárosban, a Pilisben és a Mátrában okozta a legnagyobb károkat. 160 ezer ember maradt : ÉL aram nélkül es 20 ezer hektárnyi erdőben tett kárt a jég. évben viszont rendre dőlnek meg az évszázados meteorológiai rekordok. Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének vezetője a Kárpát-medencében várható folyamatokról azt mondta, hogy a globális egy Celsius-fo- kos hőmérséklet-emelkedés lokálisan egyenetlen értékekből tevődik össze, tehát míg az óceáni területeken nem változik jelentősen a hőmérséklet, a szárazföldek belsejében akár a globális átlagnál kétszer magasabb érték is előfordulhat. Európában például a Kárpát-medencében sokkal inkább érezteti hatását a klímaváltozás, mint a nyugati, északnyugati régiókban. Általánosságban elmondható, hogy hazánk időjárása melegebbre fordul, a csapadékeloszlás pedig megváltozik: nyáron kevesebb, télen pedig a jelenleginél több csapadék várható. Bartholy Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy sokkal gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek, több lesz a hőségriadó, de a csapadék eloszlása, intenzitása, mennyisége és megszokott formája is változhat, amire jó példa a hét eleji ónos eső. A mezőgazdaság az egyik legsérülékenyebb ágazat Az alkalmazkodás főként a mezőgazdaság szempontjából fontos. Tarnawa Ákos, a Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézetének oktatója azt mondta: a mezőgazdaság, ezen belül a növénytermesztés gazdasági sérülékenysége igen jelentős mind közvetlenül, mind közvetetten, az élelmiszeriparon keresztül. A mezőgazdaság szempontjából a hőmérséklet-változások kisebb jelentőséggel bírnak. Sőt, lehet akár pozitív hatásuk is, hiszen egy-egy Cel- sius-fokos hőmérséklet-növekedés miatt hét-kilenc nappal növekedhet a növények tenyész- ideje. A nyári melegedés azonban már nem tesz jót. Számos egynyári növénynél zavarokat okozhat a virágzásban, és az országunk területe több növényfaj szempontjából is határvidék, amit a felmelegedés ugyancsak befolyásolhat. A csapadékcsökkenésnek egyértelműen kritikus következményei lehetnek a növénytermesztésben. Főleg, ha a nyári és a tavaszi csapadék mennyisége csökken, de az sem tesz jót, hogy a szokottnál több csapadék esik le ősszel. Ez az akkori vetések és a betakarítások miatt is kedvezőtlen. Mindez kiemelkedően hat a gabonatermesztésre. Mivel pedig Magyarország szántóföldi növénytermesztésének kétharmadát a gabonatermesztés adja, ez nem elhanyagolható szempont. Éves összes gabonatermésünk 17 millió tonna lehet, de egy rossz időjárású év, akár négy-öt tonna terméskiesést is okozhat, ami mintegy 120 milliárd forint kárt jelent. Fontos tehát hosszú távra modellezni a várható változásokat, hogy megfelelően lehessen kiválasztani a fajtákat, és felkészíteni a talajt. Az egészségünkre is hatással lehet a klímaváltozás A klímaváltozás hatásai egészségügyi kockázatokkal is járnak. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet főorvosa azt mondta: hazánkban az egyik legjelentősebb rizikós tényező a nyári hőhullám. Volt olyan nyár, amikor csak Budapesten kétszázhússzal több ember halt meg a forróság miatt. Az ivóvíz és az élelmiszerek által közvetített betegségek, például a szalmonellafertőzések kialakulását is befolyásolja a hőség. Az pedig, hogy mikor kezdődik a tavasz, meghatározza a pollenszórás kezdetét, de a Lyme-kór szezonkezdete is időjárás függő, ahogy a csapadékos napok számának alakulása is befolyásolja az allergiás emberek egészségügyi helyzetét nyaranta. Páldy Anna szerint, éppen ezért a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának kiemelt célja kell legyen az egészségügyi ellátórendszerek megerősítése is. A meteorológiai károk külön kockázatot jelentenek Ma már egyértelmű, hogy a legtöbb katasztrófa és káresemény meteorológiai eredetű. A szélsőséges időjárási események pedig növekvő kockázati tényezőt jelentenek. Székely Miklós, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársa azt mondta: a természeti katasztrófák okozta károk elhárításának költségei az elmúlt harminc évben folyamatosan nőttek és a következmények is egyre súlyosabbakká váltak. Ezért felértékelődött a természetes folyamatok alaposabb megértése és az is, hogy előre lehessen készülni arra, mi fog történni. Ehhez földrajzi, népességi és meteorológiai adatokat használnak fel, és ezek segítségével térinformatikai alapú kockázati térképek készülnek. Ráadásul, mivel mondjuk egy árvíz nem áll meg az országhatárnál, egységes irányelvek mentén végzik a kockázatértékelés folyamatát egész Délkelet-Európában. Biztos, hogy az ember tehet arról, hogy melegszik a Föld Renate Christ, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület titkára is részt vett nemrég Budapesten azon a nagyszabású konferencián, amit a klímaváltozás szerteágazó következményeiről tartottak a Magyar Tudományos Akadémián. Itt, a szervezet legfrissebb jelentéséből azt idézte, hogy az elmúlt 150 év tendenciát nézve a földi klíma egyre melegszik, ami egyértelműen az emberi tevékenység és a túlnépesedés következménye. A folyamatok hátterében döntő részben az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának drámai növekedése áll. A hőmérséklet-emelkedés mellett a szakember felhívta a figyelmet a sarkköri jégtakaró elvékonyodására és visszahúzódására, a légkörben található szén-dioxidot jelentős mértékben elnyelő óceánok el- savasodására, valamint a tengerszint emelkedésére is. „Élelmiszer- és ivóvízhiány, szegénység, nagymértékű migráció, árvizek” - ezek lesznek a folyamatok globális következményei. Ne legyintsen, mindenki tehet valamit, elég ha gondolkodik A globális éghajlatváltozásnak a jelenlegi üteme minden társadalom számára komoly kihívást jelent. Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, klíma- és energiapolitikai szakértő azt mondta: a kormányok, a különböző gazdasági ágazatok és a környezetvédő szervezetek képviselői, több mint két évtizede növekvő figyelmet fordítanak a klíma- változásra, a környezetterhelés lényeges csökkentéséről még mindig nincs teljes körű nemzetközi megegyezés. Pedig kellene, ahogy az ózon esetében az elmúlt 20-30 éves szigorításoknak ma már mérhető eredménye van, a szénalapú fűtő- és üzemanyagok, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentésének is lenne hatása. Ehhez elsősorban a legnagyobb kibocsátóknak kellene megegyezni, de minden ember tehet valamit. Faragó Tibor szerint, van értelme meggondolni mivel fűt, hol építkezik, mennyit autózik, mit vásárol és mennyire bánik takarékosan az energiaforrásokkal az ember. Ezek ugyanis mind befolyásolják a légkör és a környezet állapotát, és ezzel, nemcsak átvitt értelemben, hanem egyre kézzelfoghatóbban az időjárásunk alakulását is. Mi a gond? Miért nincs hatékony globális válasz a globális problémára? Egy hónappal hosszabb lesz a nyár és ugyanennyivel rövidebb a tél faraqó tibor, aki hosszú évekig volt hazánk klímatárgyalója is, azt mondta, azért nincs még mindig nemzetközi megegyezés, mert a nemzetközi klímatárgyalások valójában az üvegházhatású gázok kapcsán a kibocsátásokban érintett gazdasági kulcságazatokról, azok jelenéről és jövőjéről szólnak: az energiagazdálkodásról, a közlekedésről, különféle ipari tevékenységekről, a mezőgazdaságról. A kulcsfontosságú gazdasági területekhez pedig országonként más és más, roppant erős és nagy tehetetlenséggel rendelkező társadalmi-gazdasági érdekeltségek kötődnek. „Képzeljük el, mintha mi földlakók mindnyájan egy szigeten élnénk, és a nem túl magas szigetet körülölelő tengerszint egyre emelkedne jórészt a mi általunk folytatott valamilyen tevékenységek miatt - mondta Faragó Tibor. - Vannak a szigeten, akik az átlagnál sokkal jobban élnek jóval több közös környezeti probléma okozása árún is, s sokan vannak, akik elemi szükségleteiket is alig tudják kielégíteni. Ki miről mondjon le, hogy a tengerszint emelkedése megálljon, és a sziget területe ne zsugorodjon tovább? Ugye nem az a megoldás, hogy a tehetősebbek a sziget magasabb pontjaira költöznek és azokat elkerítik? Ugye nem az a megoldás, hogy a köztes helyzetben lévők, ebben versenyre kelnek az addigi jómódúakkal, és mielőbb lekörözik azokat? Ugye nem az a megoldás, hogy a sziget peremén élő sok-sok embertársunk a túléléshez szükséges alkalmazkodáshoz sem kap segítséget?" A szélsőséges eseményekben a megfigyelhető ismétlődés, vagyis a tendencia a fontos, ami télen-nyáron újabb és újabb rekordokat hoz. AZ OMSZ száztíz év mérési adatai jelzik, hogy egyre inkább melegszik Magyarország éghajlata. Amióta műszeres időjárási megfigyelések léteznek, 1981 és 2010 között volt a legintenzívebb a melegedés. Ez a télre vonatkozóan annyit tesz, hogy például az Északi-középhegység kisebb régióiban akár egy hónappal is rövidebb ideig tart a fagy, mint egykor, a 20. század elején. Ha pedig az országos átlagot nézzük, 13 nappal kevesebbszer süllyed a hőmérséklet 0 Celsius-fok alá, vagyis országszerte majd két héttel rövidebb a tél, mint a nyolcvanas évek elején. az omsz és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszéke egy közös kutatásban a szélsőséges időjárási eseményeket vizsgálta. A vizsgálat, az IPCC (az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületé) 2011-es, hasonló vizsgálatának kiterjesztése volt. A többi évszakhoz képest kevésbé, de a telek is melegszenek, 1901-től 0,6 fokot tesz ki a melegedés. ezzel párhuzamosan a hó aránya kisebb a téli csapadékban. A hosszú távú modellszámításokból az derül ki, hogy tovább csökken a fagyos napok száma: 2071 és 2100 között már 40-53 nappal lesz rövidebb ez az évszak, de a nyár is változik: 2050-re, átlagosan 9-25 nappal hosszabb lesz.
