Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-06 / 284. szám
5 2014. DECEMBER 6., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Jakó dolgozott az elnökségért önkormányzatok Somogybán ezerháromszáznál több projektet gyűjtöttek össze Az utolsó esély a következő hét éves Európai Uniós támogatási ciklus, hogy vonzóbbá lehessen tenni a somogyi falvakat. A legnagyobb seb, hogy az értelmiséget elvonzották a városok. Czene Attila- Mikor iktatták be a Somogy megyei közgyűlés elnökének?- 2014. október 22-én - mondta Jakó Gergely, a megyei közgyűlés elnöke.- Mi történt az eltelt 45 napban?- Ja, hogy hogy mennyire kényelmetlen a szék? Alelnököt választottunk, s ő végül olyan személy lett, aki velem régóta együtt dolgozik. Ez bizalmi kérdés. És megtörtént az átadás-átvétel.- Nem meglepetés, hogy Ön lett az elnök.- Volt egy casting a kormány-megbízotti állásra is, azt én nagyon nem szerettem volna, mert nem dolgoztam meg érte. A mostani posztomért viszont sokat tettem.- Hány évig volt alelnök?- Nyolc éven át. Az utolsó két évben tudatosan készültünk a staféta átadására, a területfejlesztési munkákat megpróbáltam magamra húzni, s az elődöm partner volt, hogy a feladatok javarészét én végezzem el.- Mennyire lett más a megyei elnök munkája, mint korábban?- Markáns kérdés, hogy mi jelenti a megyei önkormányzat erősségét: saját magára és az intézményeire költ sokat, vagy a településekre. Most nagy változás, hogy a költségvetésünk szerintem elég szerény.- Mennyi pénzből gazdálkodhatnak?- A korábbi évi 23-25 milliárd forint helyett mindössze 230- 250 millió forintból. Ez a bérekre és a dologi kiadásokra elég, ebből semmi extrát nem lehet csinálni. Viszont a településeknek Kaposvárt is beleszámítva 58 milliárd forintot fog szétosztani a megyei közgyűlés.- Az 58 milliárd forint mennyire megcímkézett? Lehetnek ügydöntő prioritásai az elnöknek?- Az elnök prioritása abban rejlik, hogy ő az egyik aláíró a kettő közül a pályázatok elbírálása után. De pályázat alig lesz. Vannak úgynevezett ernyőprojektek, azokat fölterjesztjük, s a Miniszterelnökség dönti el, hogy jó vagy nem jó.- Kérem, mondjon somogyi ernyőprojektet!- Sok ilyen van. Például az egyik: hazánkban Somogy az erdőkben ötödik leggazdagabb megye. A somogyi erdőkből azonban hozzáadott érték nélkül kerül ki a fa, gyakran az országhatáron túlra. Ebben minőségi változást kell elérni. Egy másik a gyógynövényprogram. A szakértők szerint Magyarországon három tájegység van, ahol érdemes gyógynövényt gyűjteni, a somogyi dombság közöttük van. Szeretnénk megcsinálni, hogy az alacsony képzettségű embereknek tervezhető, hosszú távú elfoglaltságot, megélhetést nyújtson. Ennek a gyűjtés a legkisebb része, többek között szárításra és piackeresésre is szükség van.- A következő hét éves EU-ciklus- ban munkahelyteremtésre juthat a legtöbb pénz.- Tényleg az utolsó esélynek látjuk az előttünk lévő időszakot. Magyarország már kétszer tudott a felzárkóztatási alapból jelentős pénzt elhozni, nem hiszem, hogy ez sokáig folytatható lesz. Az optimisták azt mondják, hogy 2024-ig marad erre lehetőség, a pesszimisták 2018- 2020-t mondanak. De biztosan be fog záródni az ország felzárkóztatásának pénzügyi támogatása. Addig van időnk, hogy megoldjuk: őseink példájához visszatérve önellátó országot alakítsunk ki.- Az állampolgárok, szavazók jelentős része még bízik a gondoskodó államban.- Fontos, hogy mindenkinek jusson el a tudatáig: a TE- KI, CÉDA-pályázatok időszakának vége, az optikai tuningo- kat el kell felejteni. Ma olyan dolgokat kellene megvalósítani, ami egy mikroközösség számára, egy mikrotérségben legalább alapvető szinten megoldja a munkahelyteremtést. Nem hiszem, hogy ez Istentől elrugaszkodott dolog lenne, hiszen ha a környező országokat nézzük, minden nagyobb település mellett látunk olyan fajta tevékenységet, ami értéket állít elő. Magyarország elment a szolgáltatások irányába, ehelyett jó volna ismét megteremteni a munka világát. Ez nem idegen tőlünk: más kérdés, hogy rossz hatékonysággal, de a szocializmus idején szinte mindenki kétkezi munkát végzett. Úgy gondolom, van erre igény, és van szükség- szerűség is.- Megvan még a kicsi, gyakran zsákutcában fekvő somogyi településeken a szellemi tőke, ami ezt segíteni tudja?- A somogyi településszerkezetből fakadó legnagyobb seb az, hogy annak idején elvonzották az értelmiséget a városokba és a visszaáramlás az óta nem oldódott meg. De abban a tekintetben nem látok akadályt, hogy ezt ne lehetne javítani. Ha az élettereket úgy alakítjuk, úgy alakulnak, hogy a városi ember rájön, hogy nem feltétlen az aszfalton kell a megélhetését keresnie, akkor az okos a körülményekhez alkalmazkodik, s ha jobb gazdasági lehetőségei lesznek, akkor elmegy a faluba dolgozni, és ott fogja élni az életét. Erre már nagyon sok helyen van példa. Az biztos, hogy a falvakat vonzóbbá kell tenni, hogy oda visszavándoroljanak az emberek, és ez nem kis feladat. A tét nagy: ha nem sikerül változtatni Somogy megyében, akkor a következő 20-25 évben nagyon sok település élete veszélybe kerülhet.- A kis településen élők kevés jövedelmét elszívja a sárga csekk.- Egyetértünk, de ha volna munkahely, akkor lenne miből fizetni. Tény, hogy-nagyon rossz az élet olyanfajta megosztottsága, hogy sok településen kisebb pénzből élnek az emberek, és az igényszintjük is alább adták. De hajléktalanok nincsenek a kis falvakban. Kulcsfontosságú kérdés a települések szempontjából, hogy melyikük tudja majd vonzóbbá, megtar- tóbbá alakítani magát.- Van arra ereje a megyei önkormányzatnak, hogy befolyásolja a törvényhozókat a kisfalvak érdekében?- Tíz éve azt mondták, hogy az autópályának van elsődleges gazdaságélénkítő szerepe. Ez fontos, de hogy a legfontosabb lenne, abban nem vagyok biztos. Talán azért sem, mert szalagbetonból csak akkor van gazdasági fellendülés, ha olyan helyre vezet, ahol értéket tudnak előállítani. Az nagyon régi vita, hogy először kell utat építeni és utána fejleszteni a gazdaságot vagy fordítva, mi most amellett köteleztük el magunkat, hogy próbáljuk a kettőt egymással párhuzamosan csinálni. Ennek az eredménye tíz-tizenöt év múlva jelentkezhet.- Születtek a településeken olyan ötletek, melyek jól mérik fel saját adottságaikat, lehetőségeiket, s így kérnek pénzt a megvalósításukhoz?- Somogybán nagyon komolyan vettük a tervezési időszakot, 1300-nál több projektet gyűjtöttünk össze. Úgy tudom, ebben országosan elsők vagyunk, a lakosság-arányt figyelembe véve biztosan így van. Egyik ötlet sem lett eldobva, besorolásra kerültek, kerülnek.- Öt év múlva mikor tudna elégedetten hátradőlni?- Már félidőben is azt szeretném, hogy Somogy megye a gazdasági teljesítőképesség tekintetében az első helyen álljon az országban, de ez botor ötlet volna.- Somogy most tizennyolcadik a tizenkilencből.- Én annak is örülnék, ha azt látnám, hogy a fejlődést megcélzó önkormányzatok, vállalkozások felismernék a lehetőségeket, a pályázatok gazdaság- élénkítést hoznának, vagyis lát- szódna, hogy jó úton indultunk el. Akkor nyugodtan dőlhetnék egy kicsit hátra. Advent a kaposvári belvárosban. Lélekmelegítőnek különleges pálinkák, forralt borok közül is válogathatnak az ünnepre készülők, de ajándékötletekért is érdemes ellátogatni a Kossuth tér Nem marad harminchét település kórház nélkül! ► Folytatás az 1. oldalról A marcali képviselő-testület ülésén több képvelő is kérdéseket vetett fel a kórházzal kapcsolatban: a telefonkörzet megváltozott számáról, illetve a beígért fejlesztésekről.- Marcali mindent megtesz a Kórház fennmaradása érdekében - mondta el több testületi ülésen is. Sütő László polgármester. Most hozzátette: a városatyák egyöntetűen foglalnak állást a kórház létjogosultsága mellett. Háromszáz-milliós adósággal vették át a Marcali kórházat, most közel egymilliárd forint adósága van a megyei intézménynek, ami országos szinten nem a legrosszabb, mondta Moizs Marianna, a Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója. Sok probléma merült fel a Marcali kórház szakmai feltételeinek megteremtésében.-Ma az első számú probléma az orvoshiány. - tette hozzá. - Emellett a nővérek és a szakdolgozó megtartása is komolyfeladat. A Társadalom Megújítási programban 20 marcali szakdolgozó vett részt továbbképzésen. A tervek között az informatikai rendszer és a kórház konyha fejlesztése szerepel. 250 millió forint érkezett marcaliba: endoszkópos helyiség, és szeptikus műtőt alakítottak ki.- Marcaliban is túlterheltek az orvosok, sok a nyugdíjas mondta Nyilas Pál orvos-igazgató helyettes. Hozzátette: a tervek szerint az alapellátási és a kórházi ügyelet együtt fog működni. ígéret és igény is van egy CT-re, a mobil CT engedélyezése folyamatban van, de itt is a humán erőforrás okozza a gondot, hiszen egy radiológusuk van. A marcali kórház még 37 település lakóit is ellátja. Óriási visszhangot váltott ki, hogy a 85-ös körzetszámot a 82-es körzetszám váltotta fel. Ez egy fejlesztés része volt, tudtuk meg a főigazgató asz- szonytól, új telefonközpontot alakíottak ki, de tervezik a 85-ös körzetszám visszaállítását vagy egy kék szám kialakítását. ■ Virág János karácsonyi forgatagba
