Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-08 / 285. szám
2014. DECEMBER 8., HÉTFŐ GAZDASAG - KOZELET 7 Kiszontosdi a muftikkal kereskedelem Áremelést hozhat az élelmiszer-felügyeleti díj emelése Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat 500 millió forintos nettó árbevételig nem kell fizetni, az emelés főként a nagy áruházláncokat érinti Vizsgálat tejtermékekben rákkeltő anyag miatt Ausztriában megsemmisítés Rendkívüli vizsgálatokat kezdenek az osztrák hatóságok karintiai gazdaságokban, miután a megengedett mérték feletti he- xaklórbenzolt (HCB) találtak tejtermékekben, takarmányban valamint marha- és disznóhúsban. Hétfőn rendkívüli tartományi ülést tartanak, és 261 gazdaság átvizsgálását kezdik meg a Karintiában fekvő Görts- czitzal környékén, amely során csaknem ezer takarmányvizsgálatot végeznek az osztrák agrárkamara munkatársai. Eddig négy gazdaság takarmányában mértek magas HCB-szintet, előzetes számítások szerint csaknem 600 tonna takarmányt kell majd megsemmisíteni. Kar- intia tartományfőnöke, Peter Kaiser visszautasította a földművelésügyi miniszter, Andrá Rupprechter szavait, aki bírálta és hiányosnak nevezte a tartomány kríziskommunikációját és intézkedéseit. A tartományfőnök hangsúlyozta: a legfontosabb az ott élők egészségének védelme, a történtek okainak feltárása. A tartomány elöljáróinak keddig kell elkészíteniük a minisztériumnak szánt részletes beszámolót. Peter Kaiser a kormánytól segítséget, eszközöket, valamint szakembereket kért a mérések elvégzéséhez. Egészségügyi szűréseket, vérvételt és konzultációkat is szerveznek, a szoptatós anyáknak anyatej vizsgálatára is lehetőségük lesz. A felvilágosítás miatt telefonos forródrót működik már a régióban. „Amíg nincsen végleges és biztos eredmény, addig azt tanácsoljuk, hogy ne fogyasszanak Görtschitztalból származó élelmiszert” - nyilatkozta a tartományfőnök. Az érintett Sonnenalm tejipari cég szombaton valamennyi tejipari termékét visszavonta a forgalomból. Azt még vizsgálják, hogy az egészségre káros, korábban növényvédő szerként használt HCB a környéken található cementgyárból, esetleg egy vegyipari üzemből került-e a levegőbe. A hexaklórbenzol fehér, szilárd, kristályos szintetikus anyag, a természetben nem fordul elő. Hevítésre bomlik, mérgező füstöket fejlesztve, rákkeltő. ■ MTI Jövőre akár 24 milliárd forintot is várnak a megemelt, sávosan fizetendő élelmiszerlánc-felügyeleti díjakból, melyből új felügyeleti rendszert vezetnének be. Egyesek áremelkedéstől, elbocsátásoktól tartanak a multikat sújtó emelés miatt. Éber Sándor Kiszorulhatnak Magyarországról a nagy kereskedelmi multik, miután kormány radikálisan megemelte a láncok élelmiszer- biztonság-ellenőrzési díját - áll a New York Times honlapjának videóösszeállításában. A tudósítás szerint az is fenyegeti a cégeket, hogy be kell zárniuk, ha két éven át veszteségesek. Az amerikai honlapnak Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta, hogy ezek a nagy vállalatok dömpingárakat alkalmaznak, és éveken keresztül hajlandók finanszírozni a ráfizetést, csakhogy megszabaduljanak a kisebb konkurenciától. Az Au- chan diszkriminatívnak minősítetett az új rendelkezéseket. A Kereskedelmi Szövetség a Klubrádió által szemlézett tudósítás szerint azt állapította meg, hogy a vásárlók nagy többsége azt szeretné, ha a multik maradnának. A tervek szerint jövőre sávos, 0 és 6 százalék közötti mértékű lesz az élelmiszerlánc-felügyeleti díj. A napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletekre kirótt díj mértékét az e tevékenységükből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevétel alapján számolják ki. 500 millió forintos nettó árbevételig nem kell fizetni. A legmagasabb, 6 százalékos a 300 milliárdot meghaladó árbevétel fölött lesz a teher. A javaslat a franchies rendszerben működő CBA-t, a Reált, és a Coop-ot tulajdonképpen nem érinti. „Mi lesz a hazai termékek sorsa, miután jelentősen emelik az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat?” címmel intézett írásbeli kérdést a magyar kormányhoz Magyar Zoltán. A jobbikos honatya szerint a jövő évi adócsomag egyik legveszélyesebb eleme az élelmiszerlánc-felügyeleti díj drasztikus emelése, mellyel „a hazai mezőgazdasági termelőket és késztermék gyára spar Magyarország felügyelő bizottságának elnöke korábban úgy nyilatkozott, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a kiskereskedelmet érintő jogszabálytervezetek miatt a következő évekre tervezett beruházásaik jelentős részét elhalasztják átstrukturálják költségeiket. Rudolf Staudin- ger azt mondta: nem gondolkoznak kivonuláson, 23 év alatt több mint 150 milliárd forintot ruháztak be. A díj eddig 325 tókat hozhatják kilátástalan helyzetbe”. Úgy vélte, hogy a multi cégek többek között elbocsátások révén fogja megspórolni az újabb terheket, valamint külföldről fognak behozni még olcsóbb termékeket a hazai élelmiszerek rovására. Magyar a jövő évi büdzsé tervezetéből azt olvasta ki, hogy a felügyeleti díj növelésével, az előző évekhez képest 30 milliárdos többletbevételre számít a kormány, ebből 15 milliárdot közvetlenül fordít vissza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalba (Nébih), a másik 15 milliárdot pedig közvetetten, a kormányhivatalokon keresztül, az összegekből mindössze 3 milliárdot fordítanak fejlesztésekre. „A 2014. évben befizetett felügyeleti díj összege 10 milliárd forint, ez 2015-ben várhatóan 23-24 milliárdra emelkedik, ez az összeg megoszlik a megyei milliós kiadást jelentett a cégnek, jövőre már 9 milliárdot. gőgös Zoltán szerint a magyar élelmiszerforgalom több mint felét a legnagyobb adóteher fogja sújtani, ezt pedig áfaemelésnek kell tekinteni, az áfa az élelmiszereknél így 33 százalék lesz. AzMSZP-s honatya úgy vélte, a díjemelés először a termelőket és a feldolgozókat fogja érinteni, később hárítják át a terheket a fogyasztókra. kormányhivatalok és a Nébih között” - írta válaszában a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor hangsúlyozta, a bevételből befolyó összeg 10 százalékát fejlesztésre fordítják, 60 százalék a területi ellenőrzéseket végző megyei kormányhivatalokat illeti, 40 százaléka a Nébih-et. A költségvetési bizottságban tárgyalt múlt heti módosító javaslatban a díjból már csak 6,4 milliárdos pluszbevétellel számoltak, ezzel párhuzamosan a Nébih költségvetési támogatását megszüntetnék. A hivatalban többet költenek majd személyi juttatásokra 540 millióval, de kevesebbet a működésre. A tárcavezető a módosítás céljának azt nevezte meg, hogy azok az áruházak, amelyeknek magasabb az árbevételük, nagyobb arányban járuljanak hozzá az élelmiszerlánc-biztonsághoz. Fazekas közölte, hogy a befolyt díjból a 2013-2022-ig terjedő stratégiájuk szerint többek között új ügyeleti rendszert vezetnének be, mely alapján éjszakai, hétvégi és egyéb rendkívüli munkavégzés elrendelése szükségessé válhat. Erőteljesebb hatósági jelenléttel lépnének fel a feketegazdaság ellen, javítva a hazai élelmiszer-vállalkozások versenyhelyzetét. Laboratóriumi fejlesztések révén segítenék a rossz minőségű, egészségre ártalmas élelmiszerek (amelyekről több tájékoztatást is tartanának) forgalomból való kivonását. A nők átlagban ötödével keresnek kevesebbet a férfiaknál egyenjogúság A férfiak 7 százaléka, míg a nők több mint kétszerese (16 százaléka) kapott már munka közben általánosító, az ő neméről szóló megjegyzéseket-áll a Gemius és a Nyitottak vagyunk kezdeményezés kutatásában. Az adatok szerint a férfiak 7 százaléka, és a nőknek ismét csak több mint kétszerese (15 százalék) számolt be róla, hogy nyílt vagy burkolt szexuális ajánlatokat kapott. A nők 29 százaléka jelezte, hogy megesett vele a munkahelyén, hogy valamilyen becézett formában szólítják, a férfiak esetében ez az arány 8 százalékkal kevesebb. A nők 31 százaléka, és még a férfiak 25 százaléka is úgy gondolja, hogy nőket és férfiakat nem kezelnek ugyanúgy az előmenetelt illetően, a fizetésekkel kapcsolatban a nők 37 a férfiak 24 százaléka azt mondta, hogy úgy érzi van különbség nemek szerint. A fizetésbeli különbséget az Eurostat adatai is alátámasztják, átlagosan 20,1 százalékkal keresnek jobban a férfiak mint a nők ugyanabban a pozícióban. Ez több mint 4 százalékkal rosszabb, mint az EU-s átlag, ami 16,4 százalék. A mindennapi munkahelyi helyzetekről megbeszélésekről a nők 28, a férfiak 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy itt sem kezelik ugyanúgy a nőket és a férfiakat. A felmérés szerint 1,1 millió munkavállaló tartja sürgetőnek Magyarországon, hogy munkahelye tegyen az egyenlő lehetőségek, esélyek megteremtéséért. Ezért indított közösségi akciót a 800 céget tagjai közt tudó Gemius és a Nyitottak vagyunk kezdeményezés. Több cég vállalást tett jövőre, hogy a nők és férfiak ugyanolyan esélyekkel, lehetőségekkel találkozzanak a munkahelyen. Eddig olyan cégek tettek vállalásokat a Magyarországon összességében több tízezer embert foglalkoztató vállalatoktól, mint az Auchan, a GE Hungary, a Microsoft, a Morgan Stanley, a Sziget, a Ustream, a Prezi és a Google. Vállalások szólnak például a női vezetők számának növeléséről, részmunkaidős és távmunkában végezhető állások számának emeléséről, fizetéskülönbség feltárásáról, ha létezik, csökkentéséről, iskolásoknak, elsősorban lányoknak szóló programokról. «-MW Elhalasztanák a beruházásokat Utazásra és játszótérre is költöttek az adományokból vörösziszap-katasztrófa Összesen 75,1 millió forint gyűlt össze a 2010-es károsultaknak, mindet rájuk költötték A vörösiszap-katasztrófa áldozatai számára indított gyűjtőakció keretében hivatalos végéig, november 23-ig 73 millió forint gyűlt össze, a határidőn túli befizetésekkel együtt összesen 75,1 millió forint, amely összeg meghaladta a korábban becsült és tervezett adományt - közölte a parlament honlapján az Emmi parlamenti államtitkára. Rétvári Bencét Szakács László kérdezte arról, hogy mi lett még 2010-es kolontári, tíz halálos áldozattal járó vörösiszapömlés károsultjainak adományaival Az MSZP-s képviselő egyes sajtóhírekre hivatkozva azt írta, hogy az iskolás gyermekek között szervezett százforintos adománygyűjtő akcióban befolyt összegből 10 millió forint nem juthatott el a támogatottakhoz. Arra emlékeztetett, hogy az iszap által elöntött házakban 212 gyermek lakott, rajtuk kívül további 1387 gyermek él az érintett három településen. Azok gyermekek, akiknek az otthonába betört az iszap, 230 ezer forint támogatásban részesültek. A többi devecseri, kolontári és somlóvásárhelyi gyermek személyenként 10 ezer forint támogatásban részesült a minisztériumi források szerint minden rászorult. Az összesítés alapján így jön ki egyesek szerint a 62 millió 630 ezer forintos összeg az összegyűjtött 73 millió ellenében. Szakács László sze- A Máltai Szeretetszolgálat szerint minden pénzt a károsultakra fordítottak rint hasonló eset volt a legutóbb 177 ezer állampolgár adójából felajánlott, a parlagfű irtására rendelt összeg elszámolása körüli vita. Rétvári azt írta, hogy az általa említett 75,1 milliós befolyt összeg legnagyobb része pénzbeli kifizetésben történt, még 2010 karácsonya előtt volt az első részlet, amelyet később két további folyósítás követett. Az államtitkár megerősítette, hogy az elöntött házakban élő gyermekek 230 ezer, míg a három településen élő, de a katasztrófában közvetlenül nem érintett gyermekek 10-10 ezer forintot kaptak, összegzése szerint így 64,9 millió forintot osztottak szét. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tájékoztatása szerint további 5,5 millió forintot 2013 nyaráig használta fel a szervezet, úgy hogy az a lehető legjobban segítse az élet újraszervezését. A három település felső tagozatos diákjai Erdélybe, valamint Délvidékre utaztak egy-egy hétre. A gyerekek és a kísérők táboroztatása ebből 2,6, illetve 2,9 millió forintba került. A gyűjtésből fennmaradó 4,7 millió forintot a devecseri kastélyparkban kialakítandó játszótér támogatására használta fel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, akik szerint minden forintot a károsultakra fordítottak. ■ É. S.
