Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

2014-10-24 / 249. szám

4 2014. OKTÓBER 24., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Mindenki csak adni akart valakinek megemlékezések 1956 méltóságát hangsúlyozták a szónokok a kaposvári és megyei ünnepségeken ► Folytatás az 1. oldalról Gíber Vilmos, a Mártírok és Hő­sök Közalapítvány elnöke a Hő­sök templománál azt mondta, hogy mindenki adni akart va­lakinek: az egyetemisták a gaz­dáknak, a munkások a kato­náknak, az írók a fiataloknak. Iránytűi ők a nemzetnek, akik meghaltak, a fejfáikat is útjel­zőknek tekinthetjük, tette hoz­zá. A jelenlévők megkoszorúz­ták a Mindszenty emlékpark­ban lévő három, most felújított kopjafát a hősök és áldozatok emlékére. Csütörtökön este a Szivár­vány Kultúrpalotában gálaes­ten ünnepeltek, ahol a Déryné Vándorszíntársulat, a Vikár Bé­la Vegyeskar és a Somogy Tánc- együttes közös műsort adott, amely a szabadság motívumá­ra épült. Átadták a Szabadsá­gért Kaposvár érdemérmet is: az osztopáni Ujságh Tibor kap­ta, aki nemzetőr parancsnok­ként a forradalomban betöl­tött szerepéért börtönbüntetést szenvedett. ■ K. G. Szabadság. A Szivárvány Kultúrpalotában gálaesten ünnepeltek: a Déryné Színtársulat, a Vikár Béla Vegyeskar és a Somogy Táncegyüttes adott műsort Gyarapítsuk, védjük meg népünk szellemi tőkéjét Nagyatádon a Nagy Imre téri emlékoszlopnál a városból el­származott Kenéz Csaba refor­mátus lelkész azt mondta: 1956- ban az emberek megpróbáltak menekülni a kiszolgáltatottság alól. A nemzet szabadságra vá­gyott, tiltakozott, az elnyomó rendszer ellen. A célok nem való­sultak meg. A mi feladatunk, hogy a nemzetbe vetett hitünk által gyarapítsuk népünk szelle­mi tőkéjét és védjük is azt meg. Október 23-a a példa napja is legyen. GY. J. A hősökre emlékeztek Nagyatádon Tisztelgés a hősöknek. Koszorúk tucatjaival emlékezett Kaposvár és Somogy lakossága 1956-os elődeinkre „Ma is küzdeni kell...” Tóbiás József, az MSZP elnö­ke Nagy Imre szülőházánál ko­szorúzott a párt helyi vezetői és a Nagy Imre Társaság képvise­lőinek körében Kaposváron. Ezután a fáklyás megemlékezé­sen mintegy százötven ember jelent meg a Nagy Imre szobor­nál. Harangozó Gábor, a párt somogyi elnöke szerint 1956- ban a forradalmárok nem azt nézték, hogy hányán vannak mellettük. A mostani politikai helyzetben nem taktikázni és számolgatni kell, hanem visz- szamenni az alapértékekhez, mert liberális értékeket valló demokratának lenni örök küz­delem a szabadságért, tette hozzá. Tóbiás József szerint ma is küzdeni kell a szabadságért, mert egy szűk kisebbség hoz létre olyan politikai többséget, aminek felállva kell tapsolni. A csendes többség építését tűzték ki célul, mert nyolc-millió em­bersorsa ma a csend Magyar- országon, és helyettük kell szólni. Olyan országot kell épí­teni, ahol aki nem képes boldo­gulni, azt nem kizárja, hanem felemeli a közösség, mondta. Sikerről ugyanis nem lehet be­szélni egy olyan országban, ahol négy-millió szegény ember él, de erős nemzet nem lehet nélkülük. K. G. Az 1956-os forradalom kaposvári krónikája napról napra október 23. A DISZ Zrínyi Miklós Köre „Fáklyával” tájékoztatta a helyi közvéleményt a budapesti tüntetésekről A Vörös Csillag moziban a Hannibál tanár úr, a Kiosz- Béke moziban a Viharban nőt­tek fel című filmet vetítették. Ez utóbbi cím igencsak jól il­lett a helyzethez, de az októ­ber 30-ától játszandó filmek reklámjai is találónak bizo­nyultak. Ezek 23-án reggel ke­rültek ki az utcára, hogy az És megfordul a szél című filmnek csapjanak hírverést... Kaposvári értelmiségi fia­talok is 23-án tették közzé a kommunista párt megyei na­pilapjában, a Somogyi Néplap­ban, hogy hamarosan nyilvá­nosságra fogják hozni a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) nemrég megalakított Zrínyi Miklós Körének programját. A kaposvári vitaklubot a bu­dapesti Petőfi Kör mintájára szervezték meg, s hozzá ha­sonlóan a párton belüli ellen­zék fórumának számított. A felhívás szövege jól tükrözi a forradalom kirobbanása előtti hangulatot, amikor már eljött az „új beszéd ideje”, de ami­kor még biztonságosnak tűn­hetett a régi frázisok menedé­ke: „Népünk legjobbjai Petőfi, Kossuth szellemében, Marx és Lenin tanításai alapján harcolnak a szocialista eszme tisztaságáért”. A kör vezér­egyéniségei közül kiemelke­dett Kunszabó, Ferenc újság­író, aki négy nappal koráb­ban a Vörös Csillag moziban rendezett emlékezetes vitán is felszólalt már (ekkor Már­kus István Somogyi összege­zés című agrárszociográfiai tanulmánya került terítékre), a következő napokban pedig a kaposvári „ötvenhat” legaktí­vabb résztvevői közé tartozik majd. Pálfy Viktor hívta elő édesapja fotóit, és bocsátotta rendelkezésünkre Közben a Magyar Távirati Iroda megyei központjába fo­lyamatosan érkeztek a főváro­si tüntetések hírei, itt ismerték meg azokat az értelmiségi fia­talok. Szigetvári György em­lékszik egy Budapesttel foly­tatott nagy hatású telefonbe­szélgetésre: aki a vonal túlsó végén volt, elmondta, hogy „lő­nek, és behallatszik a lövések zaja, ő az ablak mellett guggol, és úgy tud csak beszélni”. Este már a Somogybán ál­lomásozó katonai alakulato­kat is riadókészültségbe he­lyezték, a meghatározó ese­mények azonban nem a lak­tanyákban, hanem újra a ci­vil társadalomban történtek. Éjszaka a DISZ Zrínyi Miklós Köre elkészítette a Fáklya cí­mű irodalmi folyóirat első pél­dányát, amely az események sodrában politikai röplapként jelent meg. ■ Október 24. Látványossá vált a hatalom bizonytalansága: engedélyeztek és elkoboztak, szégyenkeztek és fegyverkeztek HAJNALBAN MEGKEZDTÉK a Fáklyának, a Zrínyi Miklós Kör röplapjának terjesztését. A fő­városi tüntetések híreit és a he­lyi állásfoglalásokat tartalma­zó kiadvány még el nem szállí­tott példányait viszont Tóth Ist­ván, a Magyar Dolgozók Párt­jának megyei első titkára elko- boztatta, annak ellenére, hogy kezdetben még ő is egyetértett a kiadásával. reggel A Magyar Rádió nyilvá­nosságra hozta, hogy a kapos­vári születésű Nagy Imre má­sodszor is Magyarország mi­niszterelnöke lett. ugyanezen A reggelen „A mi önkritikánk” címmel közölt szerkesztőségi vezércikket a Somogyi Néplap. „Volt idő az elmúlt évek történetében - ír­ták -, amikor minden betűnk­re, szavunkra, mondatunkra, igazságunkra mi is ránehezed­ni láttuk s éreztük az igaz szót csírájában elfojtó önkényura­lom levegőjét... Koholt perek, koholt vádak, rágalmak, uszí­tások szócsöveivé váltunk az igaz szó terjesztése, az igazság hangoztatása helyett.” A fegyveres erőt is a kezében tartó párt azonban nem csak az önkritikával volt elfoglalva. A kormány támogatására - az­az a felkelők elleni harcra - Budapestre vezényelték az 5608. számú kaposvári lövész­ezred állományának többségét. A Magyar Néphadsereg 7203. számú kaposvári alakulatának Politikai Osztálya pedig tájé­koztatót adott ki az általa el­lenforradalomnak minősített eseményekről. A rákosista stí­lusú szöveg arra buzdította a „politikai munkásokat”, hogy „szítsák a gyűlöletet az ellen- forradalmi suhancbandákkal szemben”, a katonákat pedig arra, hogy „sorakozzanak fel Pártunk és Kormányunk mögé, és verjék vissza az ellenség tá­madásait”. Martics Pál ezre­des, a kaposvári helyőrség pa­rancsnoka elrendelte a teljes harckészültséget, az őrségek megerősítését, a fontosabb ob­jektumok őrzését, szükség ese­tén a fegyverhasználatot, a vá­ros bekötőútjainak lezárását és a járőrözést. Fegyvereket kezd­tek kiosztani a nagyrészt párt­vezetőkből és a pártszervek al­kalmazottaiból álló tartalékos tiszti állománynak. délután rendkívüli kiadással jelentkezett a Somogyi Néplap, amelyben a hatalom közlemé­nyeit hozták nyilvánosságra. Itt jelent meg a Zrínyi Miklós Kör óvatosságra intő felhívása is. „Amíg az események nem tisztázódnak - figyelmeztették a zrínyisek a megye fiatalságát -, tartózkodjunk minden szer­vezkedéstől, meggondolatlan­ságtól.” A belügyminiszter által elrendelt gyülekezési tilalomra hivatkozva egyúttal lemondtak Kaposvárra meghirdetett nagy­gyűlésük megtartásáról. A me­gye politikai-államhatalmi szervei szintén felhívásokkal fordultak a lakossághoz a rend megőrzése - tehát a tüntetések megelőzése - érdekében, s ugyanebből a célból tájékozta­tó röpgyűlésekre is sor került a város üzemeiben. (A forradalom legfontosabb kaposvári eseményeit sorra ve-. vő összeállítás az utóbbi ne­gyed évszázadban megjelent elemzések és visszaemlékezé­sek, könyvek és tanulmányok - egyebek közt a Szántó László által készített kronológia - fel­használásával készült.) ■ Ön hogyan ünnepelte októ­ber 23-át? Szavazzon hírportálunkon fgw—• ma 16 óráig: SONLINE.hu ^ A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom