Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
2014-10-24 / 249. szám
5 2014. OKTÓBER 24., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Végigkutatta az ezer somogyi temetőt dokumentáló A Paksi Atomerőműben dolgozó orosz mérnökök buszával jutott el a Don-kanyarba Az utóbbi tizennégy év alatt tizennégy könyve jelent meg. írni a Somogyi Hírlap egykori főszerkesztőjének bíztatására kezdett, hivatásos katonaként az ezredesi rendfokozatig vitte, négy országtól kapott kitüntetést hadi- sírok gondozásáért. Puskás Béla a Somogy Temetkezési Kft. igazgatója. Czene Attila- Az 1990-es évek elején nevelőtisztként a kaposvári katonák esküjét szerveztem, ennek során kerültem kapcsolatba Kercza Imrével, a Somogyi Hírlap akkori főszerkesztőjével - idézte föl Puskás Béla. - Amikor kiderült számára, hogy a katonasírok, katonatemetők engem nagyon érdekelnek, megkért, hogy írjak ezekről. Attól fogva minden Halottak napján várt tőlem egy ezzel kapcsolatos cikket. - Közben a megyeszékhely kapos- füredl városrészébe költöztem - gondolt vissza az időben. - Minden érdekelt, mindent elolvastam az új lakóhelyemmel kapcsolatban. Ezt követően pedig kutatni kezdtem. Amikor ez a településrész képviselőjének, Kurucz Jánosnak a fülébe jutott, fölvetette, hogy írjunk könyvet. Rögtön belevetettem magam a munkába: olyan típus vagyok, aki keresi a feladatokat, még akkor is, ha időnként eszembe jut, hogy mi a fenének vágtam ebbe bele... Kapos- füredet egyébként mások is kutatták előttem, de eredményeiket nem jelentették meg. Például Vörös János az 1700-as évekig, visszamenőleg rakta össze az itteni családok történetét - a városrészben százharminc Vörös nevű család él -, harminc évébe került ez. A második kiadás az ő munkájával bővült. Kaposszerdahely, Kadarkút, Szentgáloskér, Patalom, Vár- da és Kaposmérő. Ebben a sorrendben jelentek meg helytörténészi alapossággal megírt, további települési kiadványai Puskás Bélának. Az utolcoltak a Don-kanyarban - de a magyar nem jött el, a szervezők engem „toltak föl” a pulpitusra, s a beszédem jól sikerült. Azóta sokszor megfordultam a Donnál, ahol két nagyon szép temetőben nyugszik a világégés magyar katonaáldozatainak jelentős része, de sokan még mindig erdőkben, hevenyészett tömegsírokban várnak utolsó útjukra. Meggyőződésem, hogy akkor várhatjuk el méltó elhelyezésüket, ha mi is így járunk el a nálunk elesett szovjet katonákkal. Most 30-50 ezer dolláros segítséget várunk - az oroszok mindent dollárban számolnak -, hogy felújítsuk, a Keleti temetőben a szovjet kegyeleti parkot. Szóval a jó kapcsolatunknak köszönhetően járult hozzá az orosz nagykövet a Berzsenyi parkban nyugvó szovjet katonák exhumálásához, újratemetéséhez, ezért állhat az egykori emlékmű helyén ma zenepavilon. Az idők során Puskás Béla négy országtól, Magyarországon kívül az USA-tól, az Orosz Föderációtól valamint Törökországtól kapott magas elismerést a hadisírok gondozásáért. A katonasággal függ össze a Radarok a végeken című kötete, a Lévai Józseffel közösen írt Katonatörténetek, valamint a Tűzvonalban. Kaposvár testvérvárosairól szól a Határtalan barátság. - A legkisebb befektetett energiával megszületett könyvem lett a nagyközönség körében a legnépszerűbb, a Stühmer - nevetett föl. - Pillanatok alatt elkapkodták a cukrászda látogatói. A csokiról és a kávéról értekeztem, s a vendéglátóipari múzeum érdekességei között tallóztam benne. Legutóbb a Nagybajomból érkezett felkérés egy helytörténeti könyv megírására, úgy tudni, az önkormányzat pályázati lehetőségre vár. S vannak más tervei is Puskás Bélának: szekrényei tetején és a padlásán 200 doboz rejt kutatási anyagokat. Amiből lehet, még könyv lesz, aztán - mint elárulta - az egészet a Somogy Megyei Levéltárra hagyja. Ilyen sok oldalt telefirkálni is hatalmas munka lenne. Puskás Béla mindig rengeteget kutat, anyagokat gyűjt, mielőtt nekifog az írásnak Puskás Béla adta át a kaposvári laktanya kulcsát az amerikaiaknak, aztán levágta a lakatot só 704 oldalas, néhány napja mutatták be. Egyforma a külsejük, ezért már távolról megismerni, hogy az ő munkái. Mindegyik felkérésre készült, s általában ingyen kaptak belőle a település családjai. A ka- posmérői kötethez ötezer (!) oldalnyi levéltári anyagot fényképezett le különleges technikájú kamerájával, majd jegyzetelt ki.- Esténként írok és hétvégén, ha nincs teendőm a ház körül, a kertben - árulta el Puskás Béla. - Gyakran az éjfél is a számítógépem mellett talál. De például a bolgár tengerparton és az egyiptomi családi kirándulás alatt is napi 4-5 órányit dolgoztam az épp aktuális könyvemen - a napozást fölösleges időtöltésnek tartom, fürödni szeretek ugyan, de nem félnapokon át. A feleségem az elején nehezen tolerálta ezt, de aztán megértést tanúsított, és látom, hogy a bemutatókon jól érzi magát. Puskás Bélát 1997-ben harminc év katonai szolgálat után helyezték nyugállományba. Őrnagyként - ma nyugállományú ezredes - ő adta át a kaposvári Füredi II: laktanya kulcsát az amerikaiaknak. Másnap reggel csak nagy nehézség árán engedték be a főkapun, pedig maradt holmija a dolgozószobájában. Dühösen tért haza, ahol a két fia azzal fogadta, hogy szeretnének találkozni az amerikai katonákkal. Az amerikaiak a laktanya hátsó részét nem őrizték. Egy kapuról levágták a lakatot és besétáltak a laktanyába. Miközben pakolt, a két kisle- gény angolul csevegett a mit sem sejtő amcsi bakákkal. Egy évre rá beválasztották Kaposvár képviselő-testületébe, a megyeszékhelyet akkor a Somogyért Egyesület-Fi- desz szövetség vezette. Jóba lett Stier Sándorral, a temetkezési cég akkori igazgatójával, aki beszélgetéseik során megtudta, hogy nagyon érdeklik a katonasírok, katonatemetők, s kis idő elteltével biztatni kezdte, hogy legyén az utódja. Segített megírni a pályázatát, így hát nem csoda, hogy a hét jelentkező közül ő nyert. - 2000-ben történt ez - emlékezett Puskás Béla. - Gyorsan kiderült számomra, hogy egyedül Rippl-Rónai József sírja védett Kaposváron. Nyomozni kezdtem, ami nem volt könnyű, mert sokszor még a temetőgondnok sem tudta, hogy egy-egy híres személyiségnek hol a sírja. Somogy megyében 245 település van, de közel ezer temető, közülük rengeteg körül már csak pusztaság van. Az ezerből tíz temető tartozik Kaposvárhoz. Valamennyit végigjártam. A sírok fotóihoz életrajzokat írtam, ezeket tartalmazza a Temetők üzenete című könyvem, és további érdekes adatokat a temetőkről, többek között közel háromezer sírverset. Erre nagyon büszke vagyok, szakmai fórumokon is nagyon sok dicséretet kapott, s követendő példának állították. Jó orosz kapcsolatainak köszönhetően került zenepavilon a szovjet hősi emlékmű helyére A megyeszékhelyen, a Berzsenyi parkban állt egy második világháborús szovjet emlékmű. Már életveszélyes állapotba került, rossz talapzata miatt esőben billegni kezdett, de a városi önkormányzat nem tudott engedélyt szerezni lebontásához a nagykövettől. - Nagyon jó kapcsolatot ápolok a helyi orosz kisebbséggel - mondta Puskás Béla. - Eltökélt célom volt, hogy kimegyek Voro- nyezsbe, a Don-ka- nyarban meghalt magyarok temetőihez. Megtudtam, hogy a Paksi Atomerőmű testvérerőműve a novovoronyezsi, ahonnan máig járnak mérnökök segíteni. Évente egyszer hazaviszi őket a Duna-parti városból a busz, nekem sikerült először kihasználni ezt a lehetőséget, s elutaztam velük. A kapcsolatépítéshez jól jött az is, hogy részt vettem Oroszországban egy nemzetközi konferencián, ahová tizenhárom államból vártak delegációt - melyek nemzetei egykor harNégy országtól kapott magas elismerést a hadisírok lelkiismeretes, színvonalas gondozásáért Elítélték a korrupt rendőrt ítélet Félmilliót kért azért, hogy infót adjon egy lopott autóról Amputálni kell a kutya lábát műtét Valaki vagy valami levágta a jószág végtagját Hivatali visszaélésért ítéltek el egy siófoki rendőrt a Pécsi ítélőtáblán, mert félmillió forintot kért azért, hogy segítsen visz- szaszerezni egy lopott autót. Még 2012. májusában Budapestről lopták el egy férfi 25-30 millió forint értékű gépkocsiját. A tulajdonos lánya, hogy a járművet felkutathassák, az ismerőseinek azt mondta, hogy 5 millió forint nyomravezetői díjat ajánlanak fel. Az egyik ismerős azzal jött vissza, hogy egyik barátjának, aki a siófoki rendőr- kapitányságon dolgozik, van információja a keresett kocsiról. Ezt a sértettek közölték a nyomozást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársaival is, majd az ő kérésüknek eleget téve felvették a kapcsolatot a siófoki rendőrrel. Ő néhány nappal később jogtalan előnyszerzési céllal, hivatalos ok nélkül, jogosulatlanul kérdeztette le és nyomtatta ki egy férfi adatait a rendőrség Robotzsaru nevű információs rendszeréből és nyilvántartásából, mert azt gondolta, hogy köze lehet a lopáshoz. A rendőr személyes találkozók, valamint telefon- beszélgetéseik és sms-ek útján ötszáz-ezer forintot kért az információkért cserébe, végül a sértett lánya ezt lealkudta százhúsz-ezer forintra. Egy siófoki kávéházban találkoztak, ahol a pénzt átnyújtották, de semmi érdemlegest nem tudtak meg az autó hollétéről. Végül a vádlottat elfogták a nyomozók. A Kaposvári Törvényszéken hivatali vesztegetésért három év hat hónap börtönre és négy év közügyektől eltiltásra ítélték azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A fellebbezések után az ítélőtábla hivatali visszaélésért hozott ítéletet, enyhítette a korábbi büntetést két év börtönre, aminek a végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette. ■ K. G. Kegyetlenül elbánt a sors azzal a másfél éves szuka kutyával, amelyet a napokban fogadtak örökbe a Barcsi Természet- és Állatvédő Egyesület önkéntesei. Az ebnek ugyanis valaki vagy valami levágta a fél lábát. Lufi - mert így nevezték el a civil szervezet menhelyén - most műtétre vár.- Két település között kidobva talált rá egy jószándékú ember, aki előtte már több napon át etette a szerencsétlen kutyát, azonban befogadni nem tudta - mondta Biczák Balázs, a barcsi menhely vezetője. - Ki tudja, mi történhetett a lábával, az azonban bizMűtétre várva. Súlyosan sérült Lufi lába. de van remény a gyógyulásra tos, hogy most lapockából le kell vágni a végtagját. Lufit a napokban operálják, a műtét ára mintegy harmincezer forint. Dr. Szujóné Dr. Ponyi Andrea állatorvos szerint azonban láb nélkül egy kutya fájdalommentesen és boldogan élhet, bármilyen szomorú látványt is nyújt. Véleménye szerint nagy valószínűséggel fog így is szerető gazdát találni a jövőben a menhely közreműködésével. A tapasztalatok azt mutatják, hogy viszonylag hamar megszokják a kutyák az amputálás után a három lábon való életet. ■ leki G.
