Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám
4 A HÉT TEMAJA 2014. AUGUSZTUS 24., VASÁRNAP voksolás Október 12-én lesz önkormányzati választás, a hét végén indul hivatalosan a kampányidőszak. Az elemzők szerint nagy meglepetés nem lesz, de különleges és többesélyes párharcok igen. KIÉLEZETT CSATÁK IS LEHETNEK Az októberi helyhatósági választásig kevesebb, mint két hónap, a hivatalos jelöltállítás kezdetéig pedig néhány nap van hátra. A hét végén hivatalosan is indul a kampány. Az elemzők szerint nagy meglepetések nem lesznek, a Fidesz néhány várost veszíthet, de Budapesten vissza is szerezhet az erejéből. VR-összeállítás Kevés billegő nagyváros Kelet-Magyarországon lehet a legnagyobb harc október 12-éig. Három olyan nagyváros is van, amelyiket nem tudhatja a zsebében a Fidesz: Miskolc, Nyíregyháza és Salgótarján. A legizgalmasabb csata Miskolcon várható. A baloldali ellenzék már július elején bejelentette: Pásztor Albert egykori rendőrfőkapitányt támogatja, akit arról lehet ismerni, hogy a cigánybűnözéssel kapcsolatos kijelentései pár éve kiverték a biztosítékot. A Fidesz-KDNP most is Kriza Ákos polgármestert indítja, a lobbik pedig Jakab Pétert, Hircsu Ákost a civilek támogatják és az LMP is indít jelöltet. A szoros tavaszi eredmények ismeretében nagy csata várható. Salgótarjánban a kormánypártok Székyné Sztrémi Melindát indítják. Ő 2006 óta polgár- mester és már kétszer legyőzte Dóra Ottót, akit az ellenzék most közösen indít, igaz a közhangulat változott a városban az elmúlt négy évben. Nyíregyházán a Fidesz Kovács Ferenc eddigi városvezetőt indítja, akinek két ellenfele is lesz. Nagy Lászlót a baloldal, Vass Zoltánt a Jobbik támogatja a polgármesteri címért. Az elemzők figyelmeztetnek: Kelet-Magyarországon a Jobbik magas támogatottsága alaposan megkavarhatja az erőviszonyokat. A dunántúli megyei jogú városok közül Szombathelyen és Szekszárdon van a legnagyobb esélye az ellenzéknek, de Dunaújvárosban és Pécsett is szorosabb lehet az eredmény, mint négy évvel ezelőtt volt. Szombathelyen a polgármester, Puskás Tivadar és Ipkovich György között dőlnek majd el a dolgok. Ipkovich mögé felsorakozott a baloldal és korábban két ciklusban már vezette a várost. Puskás Tivadarnak nehézséget okozhat a szocialisták által tavaly kirobbantott botrány, ami a fideszes alpolgármester állítólagos kokainozásáról szólt. Befolyásolhatja az eredményt az, hogy a Jobbik is erős jelöltet talált Balassa Péter, a Haladás korábbi labdarúgója személyében és az LMP is állít jelöltet. Szekszárdon valódi küzdelem várható. Amennyiben a trafikügyet tavaly kirobbantó Hadhá- zy Ákos mögé a teljes ellenzék felsorakozik, egyenlő ellenfele lehet Ács Rezsőnek, aki eddig alpolgármester volt. A várost 2006 óta irányító Horváth István egyéni országgyűlési mandátumot szerzett, ezért még inkább kétesélyes a meccs. Pécsen nagyon jó lehet polgármesternek lenni. Erre lehet következtetni abból, hogy sokan szeretnének azzá válni. Egyelőre hat jelöltről tudni, a jelenlegi városvezető, Páva Zsolt pedig nem ül annyira biztosan a székében és a korábban őt jelölő civil szervezet is elállt mellőle, önállóan indít ellene jelöltet. Dunaújvárosban 2010-ben fölényesen nyert Cserna Gábor, de azóta változott a közhangulat. A város legnagyobb foglalkoztatójának számító Dunafermél komoly leépítések zajlanak. Pintér Attila, a baloldal és Pintér Tamás, a Jobbik jelöltje próbálja ezt kihasználni. Budapesten hiába közelítette meg áprilisban egy százalék- pontra az ellenzék a Fideszt, az elemzők szerint meglepetés lenne Falus Ferenc győzelme Tarlós István ellen. Igaz, két hasonló karakter versenyez majd és az ellenzék egy olyan jelöltet talált, akin nehezebb lesz fogást találni, mint egy ismert politikuson lett volna, ettől függetlenül hátrányt jelenthet, hogy Falus Ferenc nem rendelkezik városvezetői tapasztalattal. Kisebb városok, nagy harcok Veszprémet 1990-2006-ig a szabaddemokraták vezették és mivel az ellenzék közös jelöltet is talált, bíznak abban, hogy feleleveníthetik a hagyományokat. Ehhez Porga Gyulát kellene leváltaniuk, aki 2010 óta áll a város élén. Katanics Sándor indul ellene, aki szocialista országgyűlési képviselő volt 2006-2010 között, most a DK színeiben politizál, de az egész ellenzék beállt mögé. Zalaegerszegen, tekintettel a tavaszi parlamenti eredményekre, Balaicz Zoltánnak van a legtöbb esélye. Igaz, ő is új jelölt lesz. A Fidesz ugyanis, a hírek szerint, nem indítja újra a mostani polgármestert, Gyutai Csabát. Tatabányát mindig is a baloldal fellegvárának könyvelték el, de a várost eddig egyszer sem vezette szocialista párti polgár- mester. Most a Fidesz Schmidt Csabát, a jelenlegi polgármestert indítja Fekete Miklóssal szemben, akit viszont az összes baloldali párt támogat. Békéscsabán Hanó Miklóst indítja a Fidesz, akinek a baloldal támogatását élvező Velkey Gáborral kell megküzdenie. Kecskeméten a baloldali erők megállapodtak és közösen támogatják a független Hugyecz Zoltánt, aki sikeres vállalkozó. Mégis össze kell szednie magát az ellenzéknek, hogy Szeme- reyné Pataki Klaudiát, a város alpolgármesterét megszorítsák októberben. Vannak lefutott helyek is? Persze, vannak olyan nagyvárosok is, ahol kétség sem fér a jelenlegi polgármester újrázásához. Baloldaliak közül egy van ilyen, Szeged. Botka László nagyon népszerű a városban. A Fidesz egy civilt indít ellene, Kothencz János személyében, Málovics György pedig az LMP színeiben próbálkozik. Borkai Zsolt 2006-ban került Győr élére és az azóta eltelt idő igazi sikertörténet a város életében. Székesfehérváron is biztosra veszik Cser-Palkovics András győzelmét, aki 2006 óta irányítja a várost és igen komolyan megerősítette a jobboldal bázisát. Sopronban sem számolnak azzal, hogy valaki megszoríthatja a jelenleg is polgármester Fodor Tamást. Szolnokon az eddigi fideszes városvezető, Szalay Ferenc várható biztos befutónak. Kaposváron ugyanezt tartják Szita Károlyról, Egerben pedig Habis Lászlóról. Négy év alatt eltűnt mintegy húszezer választó a nemzeti Választási Iroda adatai szerint négy év alatt csaknem 20 ezerrel (0,24 százalékkal) csökkentő választásra jogosultak száma. A 2010-es önkormányzati választásnál a szavazás kitűzésekor 8 millió 205 ezer 967-en szerepeltek a választói névjegyzékben, most 8 millió 186 ezer 399-en vannak rajta. A népességfogyás mértékét nézve ez nem csoda, a KSH adatsora szerint 2010. január 1. és 2014 január 1. között 137 ezerrel csökkent Magyarország népessége. A legnagyobb arányú csökkenés Nógrád megyében volt, a legkevésbé Fejér megye választóinak száma esett vissza. A fővárosban 0,36 százalékos a csökkenés. Ott most 1 millió 402 ezer 344 választásra jogosultéi Öt megyében (Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bi- har, Pest és Szabolcs-Szatmár- Bereg) viszont nőtt a választásra jogosultak száma. Pest megyében négy év alatt ösz- szesen 23 ezer 670-nel lettek többen. Új szabályok, erősen vitatott módosítások az utolsó pillanatban a választásról szóló törvényt az utolsó pillanatban, júniusban módosította a parlament. A jogszabály alapján átalakul a Fővárosi Közgyűlés, és ezentúl a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja, tehát nem a külön ebbe a testületbe választott képviselők lesznek többségben. A listáról a kerületek lélekszáma alapján súlyozva osztják ki a mandátumokat. Változtattak az ajánláson is, így a nagyvárosokban könnyebb lesz polgármesterjelöltté válni. az összes ellenzéki párt bírálta a törvénymódosítást és ötvenhe- ten az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak a megsemmisítését kérve. Az AB végül helyben hagyta az új szabályozást, de nagy vita után. A 15 fős testületben csak egy szavazaton múlt, hogy nem semmisítették meg a törvényt. Paczolay Péter, az AB elnöke nagyon súlyosan támadta a többi bírót. Azt írta, hogy „az Alkotmánybíróságnak különös felelősséggel, az alkotmányos szempontok kizárólagos érvényesítésével kellett volna döntenie.” A társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikái Intézet is kifogásolta a jogszabályt, amely szerintük meg- kérdőjelezhetővé teszi az őszi ön- kormányzati választási legitimitást A három jogvédő szervezet az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó szervezetéhez, a Velencei Bizottsághoz fordul a törvény miatt. A Fidesz azzal érvelt a változtatás mellett, hogy a kerületek érdekei markánsabban tükröződnek majd az új összetételű Fővárosi Közgyűlésben. Mindent a voksolásról A szavazás napja: október 12. a választópolgárok a névjegyzékbe történt felvételükről 2014. augusztus 25-ig kapnak értesítést. jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet. A választókerületben választójoggal rendelkező választópolgár 2014. szeptember 8-ig ajánlhat jelöltet. Egy választó- polgár több jelöltet is ajánlhat. jelölt az lehet, akit a település választópolgárainak legalább 1 százaléka ajánlott. a választópolgár személyesen, a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat. Aki 2014. június 23-ig tartózkodási helyet létesített, és tartózkodási helyének érvényessége legalább a szavazás napjáig tart, átjelentkezéssel a tartózkodási helyén szavazhat. Átjelentkezési kérelmet 2014. október 10-én 16.00 óráig lehet benyújtani a www. valasztas.hu oldalon vagy levélben, illetve személyesen a helyi választási irodában. AZ EGYÉNI LISTÁN képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazat- egyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot. A 2014 októberében megválasztott képviselők mandátuma immáron öt évre szól, megbízásukat 2019-ig gyakorolhatják. 2014-BEN MEGÚJULTa fővárosi közgyűlés választásának szabálya is, a fővárosi közgyűlés huszonhárom tagja, a fővárosi kerületek polgármesterei lesznek, míg kilenc tag kompenzációs listáról nyeri el mandátumát. á á >
