Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-28 / 200. szám
3 2014. AUGUSZTUS 28., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Online pénztárgép: közeleg a határidő, aztán a büntetés Elöregedő tóparti falvak társadalmi körkép A Balatonnál kevesebb a kereset az országosnál adózás A hagyományos pénztárgépek - így az elektronikus naplóval nem-, illetve azzal rendelkező - augusztus 31. után már nem üzemeltethetők. Minden olyan pénztárgép használatra kötelezett adózónak, aki még nem online gépet használ, intézkednie kell az előírásoknak megfelelő online berendezés beszerzésére, üzembe helyezésére.- Augusztus 31-től önmagában az online pénztárgép beszerzésére vonatkozó szerződés vagy a pénztárgép forgalmazója által visszaigazolt megrendelés megléte nem mentesíti az adóalanyt az online pénztárgép használata, s annak hiányából adódó jogkövetkezmények alól - tudtuk meg Barlai Krisztinától, a Nemzeti Adó és Vámhivatal regionális szóvivőjétől. Hozzátette: ha az online pénztárgépet üzembe helyezték, az üzemeltető köteles az üzlet eladóteréből a hagyományos pénztárgépet eltávolítani. Az augusztusi határidő kapcsán két kivétel van. Január elsejéig üzemeltetheti a hagyományos pénztárgépet az ennek használatra nem kötelezett adóalany, illetve ha tevékenysége miatt nem írták elő ennek használatát. December 31- ig - átmenetileg - jogosult üzemeltetni a hagyományos pénztárgépet az üzemeltető akkor, ha az üzembe helyezett online pénztárgép meghibásodik, s kivétel nélkül teljesül a jogszabályban meghatározott valamennyi feltétel. Fontos változás az is, hogy a tevékenységét augusztus 31. után kezdő, pénztárgép használatra kötelezett adóalany a nyugtakibocsátási kötelezettségének kizárólag online géppel tehet eleget. ■ Harsányi M. ► Folytatás az 1. oldalról A balatoni régió kimondottan aprófalvas, a nem közvetlenül tóparti települések átlagos lakosságszáma nem éri el a kilenc- százat. A körzetben 262 ezren élnek, a népsűrűség négyzetkilométerenként 67 fő, mely 38-cal alacsonyabb az országos átlagnál, a legsűrűbben lakott részek Keszthely, Tapolca, Balatonfüred és Siófok környéke, a háttértelepüléseken viszont a népsűrűség nem éri el az ötvenet. Bár az elmúlt esztendőkben a partközeli településeket, ezeken belül is elsősorban a somogyiakat a betelepülés jellemezte, a balatoni régió népessége is folyamatosan csökken, az országos átlagnál nagyobb például a külföldre költözők aránya. Többek között ez az oka, hogy fokozatosan elöregszik a térség, az ott élők ötödé 65 évesnél idősebb, a 15 évesnél fiatalabbak aránya viszont nem éri el a 13 százalékot: a partmenti településeken száz gyermekre 175 idős jut, ami 66-tal több mint az országos átlag. Rontja az átlagot a sok külföldi betelepülő: a legtöbben Németországból és Ausztriából érkeztek, s elsősorban a zalai fürdők környékén, illetve a somogyi partszakasz és vonzáskörzete csendes falvaiban vásároltak ingatlant, akadnak olyan települések, ahol a lakosság több tizede külföldi. A tóparti településekre a nyári szezonban jellemző a hirtelen lakó- népesség-, vagyis a nem turistaként, hanem hosszabb időre oda- költözők számának növekedése: a leginkább Zamárdira: a somogyi kisvárosban a tavasz végétől az ősz közepéig 3,5-szer annyian laknak, mint télen, de Bala- tonszemesen is megduplázódik a lakosság az idő alatt. Némi meglepetésre, bár a Balaton és környéke kiemelt turisztikai régió, az üdülőkörzetben élők jövedelmi helyzete rosz- szabb az országos átlagnál. Átlagosan 1,52 millió forint az éves jövedelem, ami húsz százalékkal alacsonyabb a hazai átlagnál, csak tíz településen - hét veszprémin, egy zalain, valamint Siófokon és Gamáson - fizetnek több személyi jövedelem- adót a magyar normánál. Pedig az iskolázottság a zalai és somogyi háttértelepüléseket - itt minden századik lakónak egy A Nemzeti Cirkusz elefántjai sétálnak Balatonlellén. Legalább ilyen nehéz léptekkel halad a tóparti turizmus Már rég nem mondható aranybányának a Balaton-parti idegenforgalom A Balaton már régóta nem aranybánya - mondta felvetésünkre, mely szerint meglepő, hogy az országos átlagnál ennyivel alacsonyabb a térségben az átlagkereset, Brachna János idegenforgalmi szakközgazdász. - A munkaképes korú lakosság elvándorlása leginkább az idegenforgalmat érintette, kevesebb lett a munka és a munkahely, ezáltal az amúgy jellemzően mezőgazdasági jellegű háttértelepüléseken élők számára is kevesebb lehetőséget ad a turisztikai szezon. Helyben viszont nincs elegendő munka, alacsony a foglalkoztatottság, vagyis nincs normális jövedelem, s ez lefelé húzza az átlagot. De a közvetlen tóparti településeken sem olyan rózsás a helyzet, mint ahogyan a laikusok elképzelik: az elmúlt években divatba jött a hűtőtás- ka-turizmus, vagyis a látogatók egy jelentős része csak személyében van jelen a Balatonnál, nem pedig valós fogyasztóként, azaz a vállalkozásoknál nem jelentkezik érdemi bevétel az ottlétükből. osztálya sincs... - leszámítva jobb az országosnál, a tóparti településeken élők ötödé egyetemet vagy főiskolát végzett, igaz a déli parttól távolabb eső falvakban a lakosság 8-9 százalékának nincs nyolc osztálya. Jól áll viszont a beszélt idegen nyelvek tekintetében a régió, minden ötödik itt tud németül, hetedük pedig angolul - az országban másutt mindenütt utóbbit beszélik többen, a térségben azonban az idegenforgalom miatt megmaradt a német dominancia. A turizmusnak köszönhetően a közvetlen partmenti településeken az országos átlagnál jóval nagyobb a foglalkoztatottság, százból ötvenheten dolgoznak, a háttértelepüléseken viszont mesz- sze nem ilyen ideális a helyzet, a parttól öt kilométerre fekvő, ám idegenforgalmi szempontból érdektelen Holládon például százból csak huszonötén, s ez az arány a gazdasági válsággal romlott le ennyire. Utóbbi érezteti a hatását az építkezések számában is: 2006-ban még 300 új üdülő épült a térségben, ez a szám mára a harmadára zsugorodott, az elmúlt tíz évben arányaiban Balatonőszödön és Balatonszemesen épült a legtöbb új ház. A körzet lakóingatlanjainak 45 százaléka található Somogybán, s kevesebb mint negyede Zalában, a tóparti településeken a házak ötödét üdülőként használják tulajdonosaik. ■ Vas A. ■ Ön szívesen költözne a Balatonhoz? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. A18 évesnél idősebbek iskolai végzettsége a balatoni régióban (%) Legnagyobb nemzetiségek _____________________________Min. 8 osztály Min, érettségi_________Felsőfokú a balatoni régióban (fő) ** ****---------------------------------144------------------------#4------------------------144------------ Német 6923 Ve szprém! rész-------------------------------------------------------------------4L4_______________ Za lai rész______________________94Ji______________46j>______________17,2 ----------------------------------------------2™ Pa rtmenti települések_____________96JS______________53^1______________20,2 Román____________________________^31 Tá volabbi települések_____________92 ,7______________34^1______________10^_______ 0f|m_____________________________240 Öss zesen 95.0 45,1 15,9 Ukrán_____________________________153 ■1 HU II KERCZA IMRE Biztonságunk tényei figyelnek. Egyre több helyen és intenzívebben. Az ABC-be ahol néha vásárolok, már nem is leplezik a figyelést: a bejárat mellett ott a monitor, s előtte a biztonsági őr. Nézi a képeket, s látja a betérő is, hogy mikor hova fókuszál a kamera. Az útkereszteződésben biztonsági kamera lesi a szabálytalankodókat. A bankokban az ügyintéző vagy a pénztáros feje fölött is ott van, és minden mozdulatot rögzít. Az automatákba be van építve egy műszem. Szóval kamerák kereszttüzében élünk. Mindez, mondják a biztonságot szolgálja. Ennek ellenére egyre több a rablásról szóló hír, különösen a trafikokat kedvelik, a gyorsabb pénzhez jutni szándékozók. Szinte nem múlik el hét, hogy ne érkezne trafikrablásról hír. A kamerák a biztonságunkat szolgálják, csakhogy a hírekből én arra következtetek, nem igazán növekszik a biztonságunk. Tudom, lopni, rabolni nem szabad. A másét elvinni bűn, de mégis megtörténik, mert sokakat a szükség kényszerít erre. Nem tudom milyen gondolkodási folyamat vége, hogy magához vesz valamilyen eszközt és elindul pénzt szerezni. De tény, hogy mindig megtörténik. Azt gondolom, hogy a biztonságot másként lenne jó fokozni. Például az anyagi, a létbiztonság megteremtésével. Kaposvár önkormányzata is elég sok pénzt áldozott, s áldoz arra, hogy az utcán legalábbis a frekventált helyeken fölszerelje a kamerát. A Belügyminisztérium pedig az utakon sorozatba rakja föl a traffipaxo- kat, ott is a biztonságunkért. De hát a biztonságot megteremteni így is lehet, csak labilis ez a biztonság. A lét- biztonság azt hiszem, mindenféle intézkedést megelőz. Persze figyelni akkor is kell, de nem biztos hogy minden lépésünket. Gazdasági gondok: kevés az erős, nagy cég Somogybán kilátások Az export határozza meg a cégek növekedését, és a cégvezetők optimista hangvételét a társaságok jövőjét illetően ► Folytatás az 1. oldalról Ojtó Lajos, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke kiemelte: jó hallani a nagyvállalatok optimista várakozásairól szóló híreket, de ezekből megyénkben rendkívül kevés található.- Lehetne jóval több, akkor előrébb tartana a somogyi gazdaság - folytatta. - Nemcsak a foglalkoztatás-, a termelés-, a beruházás-, illetve a vállalati kultúra erősödésében látszanának az eredmények, a megye gazdasági súlya is erősödne. Szalai Gyula, a Kaposvári Villamossági Gyár igazgatója rámutatott: hihetetlenül szemfülesnek, találékonynak kell lenni ma a cégvezetőknek, ha boldogulni akarnak. Társaságuk sajátos helyzetét említve azt mondta: az export meghatározó. Ha erős a külpiac, akkor egyik hónapról a másikra jelentősen nő a bevétel, ellenben ha a német, francia vagy a skandináv megrendelők visszafogják magukat, úgy rögtön érezhető a hullámvölgy.- Az első félévben - az elmúlt év hasonló időszakához képest - nyolc százalékos visszaesést mértünk, s 2,2 milliárd forint volt a bevételünk - mondta. - Szeptembertől viszont előreláthatóan újra szárnyalhat a termelés és az értékesítés, a korábbi hónapokhoz viszonyítva kiemelkedő forgalmat várunk. Erre az évre 4,2-4,3 milliárd forintot terveztünk, s ha nem üt be a krach, idei bevételünk elérheti a 4,4 milliárd forintot. Csodák nincsenek: kitartó munkával, a költségek lefaragásával kívánjuk növelni a forgalmat. 2015-ben a 4,6 milliárdos szintet lőjük be. Dévai Tibor, a kaposvári La- mello Kft. tulajdonos ügyvezető igazgatója szerint nem túlzó a felmérésben szereplő bevétel- és nyereségnövekedés. A képet árnyalja, hogy egyes gazdasági ágazatok és térségek között számottevő lehet az eltérés.- Szerintem a termelést finanszírozó támogatások megkönnyíNövekszik a kaposvári Lamello Kft. Zsugorodás alsó szinten a következő egy év eredményét tekintve jelentős eltérés mutatkozik a különböző méretű cégek között - hívta fel a figyelmet a tanulmány. A legnagyobb, 10 milliárd forintot meghaladó éves árbevételű vállalatok a legbizakodóbbak, ők 4,5 százalékos profitnövekedéssel számolnak. A KÖZÉPVÁLLALATOK ezzel szemben az előbbinek csupán a felére, 2,3 százalékos nyereségemelkedéssel kalkulálnak, míg a legkisebb vállalatok az átlaggal közel azonos, 3,4 százalékos eredménynövekedést várnak. tik a cégvezetők helyzetét, s az utóbbi időben kedvezőbb kamat- feltételek mellett juthatunk hitelhez - jegyezte meg. - Elsősorban az anyagbeszerzést megkönnytő forrásokat vesszük igénybe. A bútorgyártó társaság 250 négyzetméterrel bővíti a csarnokot, az épületnél a tartó pilléreket emelik helyükre. Kiválóan vizsgázott a nyáron üzembe helyezett CNC-berendezés, s már a szeptemberi németországi kiállítást várják, ahol az új tölgyfa bútorcsalád debütál. Dévai Tibortól tudjuk: a következő egy évben az országos átlagnál nagyobb, 10 százalék körüli bevétel emelkedést várnak. ■ Harsányi Miklós ú i