Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-30 / 176. szám

KÖZÉLET HÍRSÁV Új EU-pályázatok egy hónapon belül várhatóan a tervezettnél korábban, egy hónapon belül kiírják a 2014-2020 közötti új uniós fejlesztési időszak első pályázatait - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ál­lamtitkára Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Rákossy Balázs közölte: a feltételek készen állnak arra, hogy az első pályáza­tok nyár végén, ősz elején megjelenjenek. A Gazdaság- fejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kiírásávl a mikro-, kis- és középvállalkozások be­ruházásainak fejlesztését célozzák. Mivel a források felhasználásáról szóló tár­gyalások még nem zárultak le az Európai Bizottsággal, a pályázatokat a költségvetés terhére vállalja. ■ MTI Kitűzte a nemzetiségi választásokat az NVB A NEMZETI Választási Bi­zottság (NVB) kitűzte a nemzetiségi önkormány­zati képviselők választását a helyi választás napjára, a határozat értelmében 2715 nemzetiségi választás lesz az országban október 12-én. Azokra a települé­sekre lehet nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es) nép- számlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. ■ MTI Korrupcióellenes óriásper Kínában az utóbbi évtizedek leg­nagyobb korrupciós perére készülnek Kínában, amely­nek főszereplője, Csou Jung-kang a kommunista párt legszűkebb csúcs- vezetésének volt a tagja, a belbiztonságot és az igaz­ságszolgáltatást felügyelte. A 72 éves Csou ellen tegnap indítottak eljárást, hivatá- losan „súlyos fegyelemsér­tés” miatt. ■ MTI Szövetkezettel erősítenének foglalkoztatás Kötelező jelleggel előírnák az inaktívak alkalmazását Ősszel tárgyalnak a gyerekeseket honoráló nyugdíjrendszerről Szakértők szerint a közmun­kaprogram helyett a szociá­lis szövetkezeteket kellene támogatnia a kormánynak. Információink szerint in­tenzív jogalkotási folyamat kezdődött annak érdekében, hogy törvényi környezet is támogassa a szociális és fog­lalkoztatási szövetkezetek megalakulását. Ebben a vál­lalkozási formában az állam támogatása nemzetközi szin­ten is elfogadott. VG-összeállítás Andor László, az Európai Bi­zottság foglalkoztatásért, szo­ciális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa szerint hosszabb távon a köz­munkánál jobb szociális szö­vetkezeteket kialakítani azo­kon a területeken, ahol a piac nem teremt prosperitást. A ha­sonló jellegű szervezetek tevé­kenysége egyre elterjedtebb az unióban. Becslések szerint a magyar szövetkezeti szektor éves ter­melési értéke 1500 milliárd forint, amelyből az agrárium mintegy 800 milliárd forintot termel. Európai összehasonlí­tásban - a foglalkoztatásban betöltött szerepük szerint - a szociális szövetkezetek Belgi­umban (10,3 százalék), illetve Hollandiában (10,2 százalék) a legsikeresebbek. Hazánk a középmezőny alján helyez­kedik el (4,7 százalék), ezzel a mutatóval még így is a kö- zép-kelet-európai országok előtt jár. Egyes adatok szerint 2002 és 2010 között Magyar- ország jelentős növekedést ért a foglalkoztatottság terüle­tén, mintegy 135,5 százalékos eredményt produkált, míg az unió növekedési átlaga ebben az időszakban 26, 79 száza­lék volt. Harangozó Gábor, az Or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottságának szocialista alelnö- ke a közelmúltban azt mondta: az állam feladata egy olyan in­tézményrendszer kialakítása lenne, amely támogatja ezeket a szociális szövetkezeteket. Úgy vélte, ezt teljes egészében lehetne európai uniós forrás­ból finanszírozni, mivel a szo­ciális szövetkezetekben fog­lalkoztatottak munkabéréhez lehet támogatást igényelni. Ál­lítása szerint a jelenleg nagy­jából kétszáz milliárd forintos közmunkakeret felét így fel lehetne szabadítani, és ezzel forrást lehetni biztosítani pél­dául az élelmiszerek áfájának csökkentéséhez. A politikus rámutatott: a kormány 47 mil­A szociális szervezetek működése a szociális szövetkezetek régóta léteznek, és azzal a céllal szerveződtek, hogy a nehéz helyzetbe kerülő tag­jaikat segítsék: megteremtet­ték számukra a munkafelté­teleit, a konkrét munkavég­zést, kizárólag rendes mun­kaviszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében valósulhatott meg. Ezt a gyakorlatot változtatta meg az állam 2006-ban, és így tavaly május 3-tól a tag­ság is elegendő a szövetke­zetben való munkavégzésre. liárd forinttal megemeli az idei közfoglalkoztatási összeget, ez azt jelenti, hogy átlagosan na­pi szinten 200 ezer ember tud dolgozni a közfoglalkoztatás keretében. Szakemberek szerint a köz­munkaprogram nem hozta meg a várt sikert, mivel egyre többen élnek nehéz körülmé­nyek között, így a programra fordított források emelése nem vezet a probléma megoldásá­hoz. Ezzel szemben a szociális szövetkezetekkel - amelyek helyi szinten biztosítják pél­dául a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők, a szociá­lisan kirekesztettek integrá­cióját - tartós foglalkoztatást lehetne kialakítani. A jelek szerint az ügyben pozitív változások indultak: a kormány, az Országos Ro­ma Önkormányzat, illetve a Foglalkoztatási Szövetkezeta közelmúltban keretmegálla­podást írt alá, amelyben az állam vállalja hogy, az általa indított beruházásokhoz kap­csolódó közbeszerzéseken kö­telező jelleggel előírja az adott térségben élő inaktívak foglal­koztatását. tervek Egy lépéssel köze­lebb kerülhetünk a nyugdíj- reformhoz: Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője a Magyar Nem­zetnek elmondta, legkorábban szeptemberben kaphat elvi tá­mogatást a Népesedési Kerék­asztal nyugdíjreformról szóló javaslatcsomagja. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára a múlt héten még arról írt, hogy „visszautasítja azt a valótlanságokra épülő riogatást, amit ezzel kapcsolat­ban egyesek művelnek”. Har­rach most azt közölte: pártja egyetért azzal, hogy a nyugdíj számításánál figyelembe ve­gyék a felnevelt gyermekek számát. Sőt, minél iskolá­zottabbak a gyerekek, annál magasabb lehet a szüleik nyugdíja. A frakcióvezető sze­rint „A Népesedési Kerekasztal olyan rendszerre tesz javasla­tot, amely jutalmazza azokat, akik a közösség érdekében erőfeszítést tesznek, akik be­fizetéssel, illetve gondos gyer­mekneveléssel támogatják a rendszer fennmaradását. Ezt a befektetést jutalmazni kell”. Ez persze nem jelentené azt, hogy akinek nincs gyereke, ne kap­na nyugdíjat. A technikai és anyagi kérdé­seket Harrach röviden elintéz­te: mint mondta, ezek kidolgo­zása nem az ő feladatuk. így az is részfeladat, hogy hány éves korig vállalt gyermekek után lehetne élni a magasabb nyugdíjjal. Azt ő is elismerte, hogy a részletes terv kidolgo­zása közben különösen nagy költségvetési kérdésekre kell odafigyelni, emiatt hosszú le­het a munka. A Népesedési Kerekasztal szakértői több megoldást is fel­vázoltak, hogy miként lehetne a szülők gyermekneveléssel járó erőfeszítéseit és anyagi kiadásait a jelenleginél méltá­nyosabban figyelembe venni a nyugdíjazásnál - közölte korábban Rétvári Benve. Ezzel kapcsolatban a kerékasztallal egyeztetések folynak. ■ VG Megegyeztek a gazdasági szankciókról az EU-tagok Ukrajna Washington rakéták tesztelése miatt is bírálja a moszkvai vezetést Az Európai Unió tagországai­nak brüsszeli képviselői meg­egyeztek tegnap délután az Oroszország ellen bevezetendő gazdasági szankciókról. Az úgynevezett harmadik körös intézkedésekkel olyan, az orosz gazdaság számára létfontos­ságú ágazatoknál korlátozzák Oroszország hozzáférését, mint a pénzügyi szolgáltatások, a hadiipar és a kettős (polgári és katonai) célú termékek. A több mint hétórás vita után megszületett szöveg végül csak kisebb módosításokat tartal­maz az Európai Bizottság által a múlt héten összeállított javas­latokhoz képest. A Financial Times szerint a nagy állami bankok a jövőben nem bocsát­hatnak ki részvényeket vagy kötvényeket az európai piaco­kon, korlátozzák az olajszállí­tásokat, és fegyverembargót is bevezetnek. A legnagyobb nézeteltérés ez utóbbinál alakult ki a tagorszá­gok között, a vita tárgya az volt, a tilalmat kiterjesszék-e a ko­rábban megkötött szerződések alapján szállítandó felszerelés­re is. Ez hátrányosan érinte­né Franciaországot, amelynek Moszkva már kifizetett 1,2 mil­liárd eurót két Mistral hadihajó leszállításáért - nem meglepő, hogy a végső változatban csak a jövőbeni szerződések tilalma szerepel. Ungváron és Kárpátalja útjain a mozgósítás ellen tiltakoztak tegnap Az orosz vezetéssel szemben a kelet-ukrajnai felkelés támo­gatása miatt kivetetendő intéz­kedésekről előzetesen, hétfő es­ti konferenciahívásukon a brit, a francia, az olasz és a washing­toni vezetés előzetesen meg­egyezett. A beszélgetés után kiadott közleményében Dávid Cameron brit miniszterelnök kiemelte: az öt vezető megegye­zett abban, hogy Moszkva nem tette meg a válság enyhítése ér­dekében szükséges lépéseket. Az Európai Unió és az Egye­sült Államok vezetői is úgy látják, a malajziai utasszállí­tó lelölévse után a gazdasági szankciók elkerülhetetlenek, jóllehet egyelőre arra nincsen bizonyíték, hogy a július 17- én elkövetett, 298 emberéletet követelő támadást valóban az oroszbarát szakadárok követ­ték volna el. Washington ugyanakkor to­vábbment a Moszkva elleni vá­dakkal: a The New York Times úgy tudja, az amerikai vezetés szerint az orosz hadsereg több­ször is engedély nélkül tesztelt közepes hatótávolságú nukleá­ris rakétákat, ami sérti a két or­szág között 1987-ben, az ilyen fegyverek leszeréléséről kötött INF-egyezményt. A lap szerint Barack Obama amerikai el­nök emiatt levélben tiltakozott orosz kollégájánál, Vlagyimir Putyinnál. ■ VG i A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom