Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám
2014. MÁJUS 25., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Hantai, a legdrágább magyar kiállítás A két leghíresebb magyar festőművész munkáiból látható tárlat a Ludwigban Csaknem 2,5 millió euróért kelt el tavaly egy párizsi aukción Hantai Simon M.A. 5 (Mariale) című festménye, amely ezzel a legdrágábban értékesített kortárs magyar művészeti alkotás lett, a 2008-ban elhunyt festőnek mégsem volt eddig életmű-kiállítása Magyarországon. Ezt a hiányt pótolja a Ludwig Múzeum, ahol ráadásul egy Reigl Judit-kiállítás is várja a látogatót. VR-összeállítás Kevés művész van, aki az ellen küzd, hogy munkái egyre magasabb áron forogjanak a műkereskedelemben, de Hantai Simon ezek közé tartozott. A különlegesen hajtogatott, úgynevezett pliage technikával készült képeivel világhírűvé lett, magyar származású festőt 1982-ben az a megtiszteltetés érte, hogy munkáival ő képviselhette a velencei biennálén választott hazáját, Franciaországot. A kritika és a műkereskedelem egyaránt ünnepelték, festményei egyre magasabb áron találtak vevőre, olyannyira, hogy azokat mind többen kezdték befektetési céllal is vásárolni. Elismerés, hírnév, anyagiakban is megfogható siker - ez szinte minden művész álma, Hantai azonban nem tartozott közéjük: mivel úgy vélte, munkái túlzott mértékben felkeltették a spekulánsok figyelmét, a művész inkább visszavonult a nyilvánosságtól, filozófusokkal levelezett, és 2008-as haláláig már alig állított ki, hiába keresték meg olyan rangú intézmények, mint a Pompidou Központ. Az első átfogó Hantai életmű-kiállítást tavaly mégis a párizsi kortárs művészeti múzeum rendezte meg, hozzájárulva ahhoz, hogy az életében a spekulánsok ellen küzdő alkotó válhasson a legdrágább kortárs magyar festővé. A Lu- mú gyorsan reagált, és mivel a Pompidou tárlatát Magyarországra hozni a budapesti múzeumnak nem lett volna pénze, felvették a kapcsolatot a Hantai Hantai Simon és Reigl Judit munkái most egyszerre tekinthetők meg a budapesti múzeumban családdal. Ennek köszönhetően május közepén ebben a formában soha nem látott anyaggal nyílhatott meg a Ludwig Múzeum Hantai-kiállítása: a tárlat anyagát elsősorban a család és annak barátai tulajdonában álló, többségében eddig a közönség elől elzárt munkákból, továbbá a Magyarországon őrzött képekből állította össze Fabényi Júlia igazgató és Dániel Hantai, a művész fia. A Lumúban ráadásul a Han- tai-tárlattal egy időben egy Reigl Judit életmű-kiállítás is várja a látogatókat. Az időzítés nem véletlen, a két életútban ugyanis számos párhuzamosság van: Hantai és Reigl egyaránt 1944-ben diplomáztak, mindketten Szőnyi Istvánnál tanultak, nagyjából azonos időben hagyták el Magyar- országot, hogy tudásvággyal telve Párizsba menjenek, ahol mindketten bekerültek André Breton körébe. Hantai először a nagy szürrealista alkotó lábtörlőjére helyezte egy festményét, majd a kedvező fogadtatás után Reigl Juditot is bemutatta Bretonnak, hogy rövidesen mindketten a szürrealisták csoportjának megbecsült tagjaivá váljanak. Mégis, a két magyar festő szinte egy időben hagyta ott a szürrealizmust. Innentől aztán elváltak az utak: Reigl az akcionista festészet felé indult, Hantai visszavonult, meditáci- ós gyakorlatokkal foglalkozott, és onnan indította korszakalkotó, konceptualista festészetét 1960 körül. Ekkor dolgozta ki az őt világhírűvé tevő pliage techin- kát, melynek lényege, hogy a földön ülve hajtogatta a kívánt formára óriási vásznait, majd a gyűrött felületet egy hatalmas vashengerrel egyengette le. Az így meggyűrt vásznat egy vagy több színnel lefestette, és csak a száradás után feszítette ki, ezzel elérve, hogy a folyamat végére a kép ritmusát a festett és fehér felületek kontrasztja adja. A fehér folt, a kihagyás Hantai képein így ugyanolyan fontos lett, mint a festett felület. Festményei ráadásul a végtelenség érzetét keltik, elvileg bármeddig folytathatók, Hantai ezért soha nem is engedte, hogy képeit keretbe tegyék, ezzel mintegy lezárva azokat. A Ludwig Múzeum látogatói a korai, alig ismert magyarországi munkák és a szürrealista korszak festményei után jól nyomon követhetik a Hantai által kidolgozott és őt világhírűvé tevő pliage fejlődését, a hajtogatott képek összes jelentős sorozatába (Máriás képek, Catamurons, Bendők, Meuns, Etűdök, Fehérek és Tabulák) betekintést nyerve. Ezen a tárlaton látható első alkalommal keretre feszítve a Lumú tulajdonában álló egyetlen, hatalmas méretű Han- tai-festmény, de a kiállításban helyet kapott egy még gyűrt állapotában megőrzött vászon is. Az augusztus 31-ig nyitva tartó nagyszabású kiállításon a közönséget Hantai Simon 68 munkája és számos kísérő- program várja. Senki nem pályázott az Iparművészeti Múzeum főigazgatói posztjára senki nem pályázott az Ipar- művészeti Múzeum (IMM) főigazgatói posztjára, így eredménytelenül zárult a közgyűjtemény vezetésére meghirdetett pályázat. Az eredménytelen kiírást a jogszabályi előírás szerint 90 napon belül kell megismételni. mint ismeretes: Takács Imre tiltakozásul mondott le posztjáról az idén januárban, mivel nem értett egyet az Esterhá- zy-kincstár kiragadásával az Iparművészeti Múzeum gyűjteményi egységéből, illetve a Kelet-ázsiai Gyűjtemény áthelyezésével a Szépművészeti Múzeumhoz. az emberi Erőforrások Minisztériumának álláspontja szerint az IMM működését számos területen át kell tekinteni, Baán László miniszteri biztosi feladatkörét még április 18-án kiegészítették az Iparművészeti Múzeumra vonatkozó feladattal, melynek során - az IMM leendő főigazgatójával együttműködésben - olyan átfogó jelentést készít, amely a múzeum számára új pályát, új stratégiai irányt szab. a munka fókuszában az évek óta hiányzó állandó kiállítás megteremtése és a rekonstrukció áll majd - közölte a tárca a héten. Az államtitkárság tájékoztatása szerint az Iparművészeti Múzeumot továbbra is a főigazgató vezeti majd, a miniszteri biztos tevékenysége a hosszú távú stratégiai munkára irányul. az imm épületének rekonstrukciója is a miniszteri biztos vizsgálatának tárgya - közölte az MTI-vel az államtitkárság. HÍRSÁV Strauss-fesztivál az Operaházban richard strauss hat operája lesz látható a ma kezdődő StrausslőO Fesztiválon a Magyar Állami Operaházban, amely így tiszteleg a 150 éve született német komponista életműve előtt. A június 11-ig tartó fesztivál A rózsalovagot, a Salomét, az Arabellát, az Ariadné Naxosbant, az Elektrát és magyarországi bemutatóként Az árnyék nélküli asszonyt tűzte műsorra neves karmestereket, rendezőket, valamint hazai és külföldi sztárénekeseket felvonultatva. A magyar régészetet ünnepük első alkalommal rendezik meg május 30-án és 31-én a magyar régészet napját, amelynek keretében számos, egyébként nem látogatható régészeti raktár és restaurátorműhely is megnyílik az érdeklődők előtt. Az ország 19 településén mintegy 150 program várja az érdeklődőket. A rendezvénysorozat programjai a www.regeszet- napja.hu oldalon érhetők el. Ady szerepében: Szervét Tibor május 27-én, a Nemzeti Táncszínházban láthatják újra a PR-Evolution Dance Company Örök kikelet című előadását, melyben Ady-ver- sek szólalnak meg zenére, táncra hangolva. Ady szerepében Szervét Tibor látható, zongorán közreműködik Teleki Gergő. A történéseket, helyzeteket pedig a táncosok jelenítik meg. Scorpions- és Omega- koncert a Hősök terén két legendás rockzene- kar, a német Scorpions és a magyar Omega lép fel június 16-án, hétfőn este a fővárosi Hősök terén rendezendő Szabadságkoncerten. Az ingyenes rendezvény a Nagy Imre és társai 1989-es újratemetése, valamint a rendszerváltoztatás 25. évfordulója alkalmából szerveződő, Közös siker elnevezésű eseménysorozat része, ennek fővédnöke Áder János köztársasági elnök. Napóleont játssza Depardieu Szegeden színház A világhírű francia színész a Szegedi Szabadtéri Játékokon lép fel Világsztárok lépnek fel ősszel a Zeneakadémián Megegyezett a héten a szabadtéri játékok művészeti igazgatója, Harangozó Gyula és Gérard Depardieu, hogy a filmsztár színre lép a Dóm téri fesztiválon Kodály Zoltán Háry János című daljátékában. Depardieu-nek Béres Attila rendezésében francia és magyar szöveget is elő kell adnia. A francia színész partnerei az augusztus 1-jén és 2-án műsorra tűzött előadásban többek közt a címszerepet alakító Homonnay Zsolt, a Ferenc császárt játszó Bodrogi Gyula, az Ebelasztin báró szerepét magára öltő Gálvölgyi János, a burkus silbakot alakító Szabó Győző és az Örzsét játszó Bordás Barbara lesznek. Gérard Depardieu franciául szólal majd meg a színpadon, a császár mondatait pedig a történetbe épített tolmács fordítja majd magyarra. A művész a tervek szerint a bemutató előtt röviddel csatlakozik majd a társulathoz. Az előadás díszletét Czieg- ler Balázs, a jelmezeket Tihanyi Ildi tervezi. A karmester és zenei vezető Silló István lesz. A koreográfiát Juronics Tamás álmodja meg; együttese, a Szegedi Kortárs Balett is közreműködik a produkcióban. A Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szeged Táncegyüttes gyermek- J csoportja, a Szegedi Nemzeti s Színház karai is fellépnek. ■ Gérard Depardieu szavait tolmács közvetíti majd a Háry Jánosban meghirdette őszi hangversenyeit és bérleteit a Liszt Ferenc Zeneakadémia: nyolc bérletet és egyenként három koncertet tartalmazó tematikus sorozatokat kínálnak az őszi időszakra. A középpontban a vonós és zongorás kamarazene áll, de lesz népzenei és barokk bérlet, továbbá dalestet és kóruskoncerteket is hirdetnek. A két kamarazenei sorozatban színpadra lép mások mellett Steven Isserlis brit csellista és Várjon Dénes zongoraművész duója, Kim Kashkashian örmény származású amerikai brácsaművész Nagy Péter zongoristával ad koncertet, a francia Jean-Efflam Bavouzet pedig Szokolay Balázzsal ad kétzon- gorás estet. A vokális műveket kínáló bérlet egyik kuriózuma lan Bostridge angol tenor fellépése, aki Schubert Téli utazás című dalciklusát adja elő. Ősszel a Zeneakadémián ad koncertet Giora Feidman, Anoushka Shankar, a Brussels Jazz Orchestra, a ^Budapesti Fesztiválzenekart Mihail Plet- nyov vezényli, Dávid Láng szerzői esttel érkezik, a Liszt Ferenc Kamarazenekar Alena Baevá- val és Jurij Bashmettel lép fel. A Café Budapest kortárs művészeti fesztivál keretében bemutatják Eötvös Péter Lady Sarashina című operáját is. ■
