Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-24 / 120. szám

4 megyei körkép 2014. MÁJUS 24., SZOMBAT Jól keveri a színeket a jeges világ festője balatoni randevú Családi projektként készült a magyar tenger idei fagylaltjának remek receptje Puncs és citrom. Szigorúan az utóbbi kerül alulra. Legalábbis Pálfi Attila szájíze szerint. S illik adni a véle­ményére, hiszen május eleje óta papírja is van róla: övé a Balaton fagylaltja. Vas András A Nyitott Balaton programsoro­zat keretében az idén először vá­lasztották meg a magyar tenger fagylaltját. A versengés kiírói a legjobb kézművesfagylaltot ke­resték, mely hagyományos alap­anyagokból készült, s a győztes­nek a Pálfi Attila balatonmária- fürdői fagyialtos kreálta Balato­ni randevút választották.- Igazából közös családi pro­jekt - mondja a győztes, ami­kor leülünk a Florida, vagy aho­gyan héthatáron túl is ismerik, a csatornaparti fagyizóban. - Olyasvalamit szerettünk volna kitalálni, ami feltétlenül kötő­dik a Balatonhoz. Egyetlen ilyen gyümölcs létezik: a szőlő. Ez ad­ta tehát az alapot, így született meg a másik versenyművünk, a Szent György-hegyi jégborból készült aranymazsolás mákos fagylalt is. A másik alapjának pedig a bogiári pezsgőt válasz­tottuk. A Micsoda nő! film ihlet­te hozzá az epret, s úgy gondol­tuk, a pezsgő-marcipán kombi­náció különleges ízvilágot ered­ményez. Ha nem is elsőre, de sikerült eltalálni a megfelelő arányokat. Először túlságosan pezsgős lett, utána a marcipán dominált, vé­gül azonban összeállt a fagy­lalt. Melynek alapja a Floridá­ban mindig zsíros kézműves tejből, állati tejszínből, cukor­ból készül olasz stabilizátorral, s pasztőrözéssel. Az epret a dí­szítéshez használták: a kompo­zícióban megjelent a Balaton, s mögötte a Badacsony is.- Kellett egy jó név is - ismeri el Pálfi Attila. - Felmerült a Ba­laton múzsája és a csókja is, de a randevú mellett döntöttünk. A pezsgő is erre utal, ráadásul a tó valóban egy találkozóhely. Ahogyan a csatornaparti fa­gyizó is azzá lett az esztendők alatt. Az üzletet 22 éve nyitotta meg a család, meglehetős megrö­könyödést keltve a tóparti vállal­kozók között, ugyanis már már­ciustól várták a vendégeket. Pezsgős, marcipános különlegsség eperrel. Az ítészek szerint Pálfi Attila fagylaltja magában foglalja mindazt, amit a Balaton jelent sokak számára- Megéri, higgye el! - állít­ja Pálfi Attila. - Két éve márci­us 15-én húszméteres sor állt előttünk. A balatoni szezon nem szűk két hónap, ahogyan sokan állítják, ha ugyanis olyat kínál az ember, amire van kereslet, igazából bármikor el tudja adni. Megemlítjük, Siófokon ez ta­lán tényleg igaz lehet, a családi nyaralós Máriafürdőn azért ne­héz elképzelni télvíz alig múl­tán a hömpölygő tömeget, ám a fagylaltos csak legyint: hoz­zájuk Keszthelytől Marcalin át Nagykanizsáról is jönnek, sőt a kaposváriak is hajlandóak utaz­ni egy jó fagyiért.- S ha már kijöttek Máriára, megnyitják a vizet, ellenőrzik a nyaralót, sétálnak egyet a mólón - magyarázza. - Tudom, sokan mást mondanak, de a Balaton az első napsütéssel megelevene­dik. S egy jó fagylaltozás olyan, mint egy badacsonyi túra... Persze a márciusi vendégse­reghez kellett az elmúlt több mint két évtized munkája. Mely­ről elég csak annyit: amikor 1992-ben megnyitottak, a falu­központ és a csatomapart között öten kínálták a jeges édességet, mára viszont egyedül maradtak.- Tulajdonképpen véletlen, hogy egyáltalán fagyialtos let­tem - pörgeti vissza hirtelen az időt Pálfi Attila. - A rendszer- váltás előtt a feleségem egy ka­nizsai fagylaltozóban dolgozott, így odajártam udvarolni. Aztán meghallottuk, hogy a Dél-Zalai Áruházban az Áfégz nyit egy fa- gyizót, s ennek lett a vezetője a feleségem. Ekkor kezdett el job­ban érdekelni a fagyi, majd meg­pályáztunk egy saját helyiséget. Egyúttal Máriafürdőn is nyi­tottak egy üzletet - Pálfi Attila nem akart elszakadni a falujá­tól árulták a klasszikusokat: csokoládét, vaníliát, puncsot, citromot, epret.- Nem volt bonyolult: fagylalt­por, víz, aztán csak le kellett fa­gyasztani - mesél a hőskorról. - A fagylaltot ugyanis a cukrá­szok lenézték, mostohagyerek­ként kezelték. Sőt, ma is sokan így állnak hozzá. 0 viszont rájött, lehet más­hogy is. Sőt, kell is, mert a ba­latoni rövid szezon rákényszerí- tette a minőségre. És az ötlete­lésre. Ez ugyanis olyan terület, ahol szárnyalhat a fantázia. Az ízeknél, kombinációknál, de a díszítésnél is.- A kilencvenes évek közepén találtuk ki, feldíszítjük a fagyit a tégelyekben - mosolyodik el. - Ugyanazt adtuk, mint koráb­ban, a vendégek mégis áradoz­tak, hogy finomabb. A jó ízhez, állaghoz és küllem­hez megfelelő alapanyagok és gépek kellenek. Másfél évtizede kezdett el minőségi olasz alap­anyagokkal dolgozni, egyúttal lehetősége lett újítani is: orszá­gosan is különlegesnek számí­tott Mozartja, Bountyja vagy er­dei gyümölcsös joghurtja.- Az utóbbi receptje azóta sem változott - állítja -, ami nagy szó, hiszen mindenen lehetett fi­nomítani a mind profibb körül­ményeknek köszönhetően. Ma is kelendő, noha egyre na­gyobb a konkurencia. Mármint a pultban, ahol ma egyszerre harminckétféle fagylaltból vá­logathatnak a vendégek. Akik emiatt sokszor percekig téblá- bolnak a tégelyek előtt.- Ha tehetném, kilencvenfé- lét árulnék - válaszolja Pálfi At­tila felvetésünkre, nem lenne-e több a kevesebb. - Ha nagy a vá­laszték, többet vesznek az em­berek. Mert még ezt is, meg azt is meg akarják kóstolni, vonzza őket az ismeretlen. A fantáziája elsősorban no­vembertől márciusig szárnyal­hat, ekkor lehet kísérletezni, ízeket párosítani, no és ellesni új fogásokat. Elsősorban Rimi- niben, a januári nagy fagylal­texpón, ahol úgy hat kaposvá­ri sportcsarnoknyi területen vo­nulnak fel a gyártók és kereske­dők, kínálják a legújabb techni­kákat, alapanyagokat, ízeket.- Minden évben akadnak eu­rópai, sőt, világtrendek - magya­rázza. - Az idén ilyen lesz a re­barbara, az Oreo keksz vagy a gránátalma. Emellett helyi, nem­zeti jellegzetességeket kell alkot­nunk. Persze sok múlik rajtunk. Ahogy az egyik olasz partnerem megfogalmazta: Attila, én adom a színeket, te pedig fessél velük! És megpróbálunk szép képeket készíteni. Mert utólag belegon­dolva be kell látnom: sok rossz fagylaltot adtam el régen. Nem szándékosan, csak éppen ma más szintet képviselünk. Pedig nem az a célja, hogy a piac legjobbját készítse el, ha­nem amelyik a legjobban ízlik a vendégeknek. Május eleje óta a Balatoni randevú az ország másik végéből is Máriafürdőre csalt ínyenceket.- Sokkal több fogy belő­le, mint egy átlagos újdonság­ból - ismeri el Pálfi Attila. - A díj azonban nehicsak hírnév­vel, de kötelességgel és felelős­séggel is jár. Remek visszajel­zés, de az elismeréstől nem lesz jobb a fagylaltunk. Ugyanolyan melós nyár vár ránk, mint a ko­rábbiak. Ne feledjük, valamennyien a természet testvérei vagyunk madarak és fák napja Negyedik alkalommal szenteltek egy napot az erdő szeretetének a Sziágyi Erdei Iskolában A fák, mint élő kalendáriumok meséltek mintegy kétszáz álta­lános iskolás diáknak pénteken. A Lábodhoz közeli Sziágyi Erdei Iskolában, amit hívhatunk akár madárlátta sulinak is. Madarak és fák napján az er­dő mélyén, ahol gyönyörű a táj, és ahol a zöld színnek is leg­alább tíz árnyalatát fedezhetjük fel, a gyerekek rácsodálkozhat­tak a természet szépségére.- Fontos üzenete van ennek a napnak, mert nem mindegy, hogy mit érez, mit él meg a jö­vő generációja, akikkel meg sze­retnénk ismertetni az erdőt - mondta Ihárosi Péter, a szerve­ző SEFAG Zrt. erdészetpolitikai osztályvezető-helyettese. - Tud­juk, hogy aki a gyerekekbe időt és energiát fektet, az a jövőbe te­kint, amire kiváló hely egy er­dei iskola, ahol eggyé válhatunk a természettel, rá tudunk cso­dálkozni az itt fellelhető csodá­latos növényekre és állatokra. Barcsi, bolhói, kaposvá­ri és vízvári diákok teljesítet­ték a forgószínpadszerűen ki­alakított állomásokat, mento­ruk egy-egy erdész vagy va­dász volt. Á második és har­madik osztályosok így próbál­ták ki a „csont nélkül” kosár­palánkra dobást, a sárkány fő- belövést, az oroszlánetetést kis labdákkal, a színes lufi csúzlit makkokkal, a mocsárjáró játé­kot, egy váltófutó verseny a vö­Ifjú természetjáró Próbáljunk ki mindent! Uzsonna a szabad levegőn rös tölgyesben. Ezután járták be az egyik, mintegy két kilo­méteres tanösvényt, ahol a fá­kat, lágyszárúkat, cserjéket, madarakat és vadállatokat is­merték meg.- Ez a természet ünnepe, amikor nem szabad elfelejteni, hogy mi, emberek a természet testvérei vagyunk - mondta az erdei iskola vezetője, Jákli- né Mihály Bernadett. - Fontos, hogy évente legalább egy napot szenteljünk a védelmére. A gyerekek az egész napos élmény után teszten adtak szá­mot tudásukról, kézművesked- tek, megnézték a helyi trófea-, illetve csuhé- és gyöngyfűzés kiállítást. ■ Jeki G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom