Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-24 / 120. szám

2014. MÁJUS 24., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP Árnyat adó fák a parkolóépítés áldozatai a siófoki gimnáziumnál Út kellene a radarosokhoz juta Még a minisztériumi delegáció is eltévedt, amikor ide látogatott Szenvedők: ima a daganatos betegekért Balatonszárszón építkezés Árnyat adó jókora fák estek a parkolóépítés áldo­zatául Siófokon - több helybé­li olvasónk is bosszankodott emiatt. Kivágták a Perczel Mór Gimnázium melletti fákat a Sorház utcában, ahol új par­koló és kerékpárút is épül. A városháza érdeklődé­sünkre azt válaszolta: a vá­ros fontosnak tartja a zöldfelü­letek megtartását, ott is új fá­kat és cserjesort telepítenek majd. Ez esetben is megvizs­gálták előbb a fák állapotát, azután döntöttek a kivágásuk­ról. A parkolóépítés a közleke­dési helyzet javítását is céloz­za és kerékpárút is épül, a fák kivágása emiatt is szükséges­sé vált. ■ F. I A fák állva halnak meg A radarszázad és a honvéd­ségi alakulatnak helyet adó falu élete sok szállal össze­fonódott. Lóki György őrnagy hét éve parancsnok Jután. K.G.- Szinte minden posztot betöl­töttem, sorkatonaként kezdtem 1992-ben: voltam radarüzemel- tető mérnök, logisztikus, kikép­ző, személyügyi csoportparancs­nok - idézi fel. - Tehát elég jó rá­látásom van a rendszer működé­sére. A jutái Magyarország leg­idősebb radartechnikai alakula­ta. Az ’50-es években kezdődött a kiépítése, 1961 óta üzemel. Az akkori légi felderítésnek megfele­lően szétszórtan helyezkedtek el az épületek, mert majorságnak álcázták. Ez egyedülálló a maga nemében. Jutái radarszázadként jegyzik, de Juta felől nem köze­líthető meg, csak Kaposújlakról, de Juta közigazgatási területén fekszik. A '60-as, '70-es években nem okozott gondot a kiskatonák- nak, hogy megforduljanak egy kis italért a jutái pincéknél. Szo­ros a kapcsolat a községgel, 2002- ben emlékoszlopot avattunk a fa­luban Bay Zoltán professzornak, ő mérte meg a Föld-Hold távolsá­got, ehhez kötik a radarosok fegy­vernemi napját is. Hozzátette: a NATO csatlako­zás után a jutái radarszázad spe­ciális alakulattá vált. - Egykor a katonák a légi helyzetképeket ■ AT Emlékoszlop. Hivatal Nándorné polgármester és Lóki György parancsnok plexi táblára rajzolták fordított írással, aztán számítógépes in­formatikai alapokra helyeződött az adatbevitel. A radarok felde­rítési távolsága a több száz kilo­métert is meghaladja, ebből adó­dóan a jutái radarszázadnak az egész Dél-Nyugat Magyarország a légtér ellenőrzési területe. Ki­emelt szerepünk volt a boszniai háború idején, amikor a taszári vadászrepülő ezredet irányítot­tuk. Nemcsak katonai, hanem ci­vil gépekre is kiterjed az ellenőr­zés, naponta 2000-2500 légi jár­mű helyét határozzuk meg.- Miután a posta és a kocs­ma praktikusan egy épületben volt, a kiskatonák rendszeresen be is tértek eltávozáson. Végül „ hozzájutottunk” néhány nagyon kedves úriemberhez, akik benő­sültek a faluba - mondta Hiva­tal Nándorné polgármester. - Va­lamikor az itt szolgáló honvédek gyalog, a mezőn keresztül jár­tak be a községbe. Ma is gond, hogy nem közelíthető meg Juta felől a század. Ebből számos mó­kás helyzet kerekedett már. Leg­utóbb néhány éve egy miniszté­riumi küldöttséget kellett felvi­lágosítanunk, hogy csak Kapós- újlak felől tudnak odamenni. De az út hiánya nem akadályozza az együttműködést, együtt koszo­rúzunk, meghívjuk a katonákat a falu ünnepeire is, bár érezhe­tő, hogy a technika fejlődésével a század létszáma kisebb lett.- A technika fejlődése viszont elősegítette az egyetértést, mert régen bizony előfordultak a he­lyiek számára bosszantó ese­tek, amikor a lakásokban gyen­gén működtek az égők és a té­vék elhalványultak - emléke­zik Lóki György. - Sokáig a te­lepülés áramellátásáról műkö­dött ugyanis két nagy hatótávol­ságú felderítő radar, amik csak a '90-es években kaptak trafót, ez­után megszűntek az áramellátá­si problémák.- Lehetséges, hogy ezeknek a zúgását hallottuk? - kérdezte a polgármester asszony. - Aki elég érzékeny volt rá, az a csendben is hallotta a folyamatos, mély, mor­gó hangot.- Itt voltak két dombon, de az­óta ezeket a radarokat kivonták, a maiaknak kisebb az energia­felhasználásuk, már nem zavar­ják a falu csendjét - felelte a pa­rancsnok. reménység a súlyos betegség­ben szenvedőkért könyörög­tek a balatonszárszói reformá­tus templomban, ahol az isten­tiszteleten „vendégek” voltak az Új Élet Klub tagjai. A helyi civil szervezet a daganatos emberek­nek, illetve a betegségből felgyó­gyultaknak nyújt segítő kezet. Szolgálataink során mi is a re­ménységről, a bizakodásról és a testi-lelki gyógyulás lehetőségé­ről teszünk bizonyságot - mond­ta Konc Gáli László lelkipásztor. Prédikációjában Naámán gyó­gyulásáról szólt, Takácsné Ma- rics Margit klubvezető a szerve­zetet mutatta be, majd vers is el­hangzott. De a gyülekezet tag­jai is szolgáltak; imádsággal, történet felolvasásával, s szava­lattal. Délután nemcsak a re­formátusokat, hanem a telepü­lésen élőket, az itt nyaralókat is hívták kötetlen beszélgetésre, szeretetvendégségre a parókia udvarára. ■ Gamos Adrienn Konc Gáli László lelkipásztor prédikált Amikor a kis faluból nagy lesz: gyugyi búcsú május 31-én megyünk gyugyra, búcsúra Tizenöt éve szépít a Legyen Szebb a Mi Falunk Egyesület; a civilek büszkék a községükre PROMÓCIÓ három-négyszáz személyre főznek, fogadják, kalauzolják a vendégsereget - a Gyugyi bú­csú napján ez a feladata a Le­gyen Szebb a Mi Falunk Egye­sület tagjainak. Közeleg a mesz- sze földön ismert Gyugyi bú­csú napja, idén május 31-én „Megyünk Gyugyra, búcsú­ra”. - Most az önkormányzat nyert pályázati támogatást a rendezvényre, a korábbi évek­ben előfordult, hogy az egye­sület; ez nem válik élesen ket­té Gyugyon, egymást segítve teszünk a községért - bocsátja előre Tóthné Szabó Erika, a Le­gyen Szebb a Mi Falunk Egye­sület elnöke. Hat hölgy a „lelke”, a mozga­tója a kistelepülés civil szerve­zetének, ők mind a hatan kez­dettől fogva együtt ténykednek, s ennek immár tizenöt eszten­deje. - Éppen azért alakultunk (amint arra a nevünk is utal), hogy olyan faluszépítő pályá­zatokon is indulhassunk, me­lyeken az önkormányzat nem vehetett részt - így az elnök. - Gyermekjátszótéri berende­zésekre nyertünk egymillió fo­rintot a Soros Alapítványtól, ez volt az első sikerünk 1999-ben, az első nagyobb megmozdulá­sunk pedig a nyárfasor telepí­tése. így már nem érezzük úgy, hogy zsákfalu lennénk - mu­tatják az új, Lengyeltótiba veze­tő utat az egyesület aktivistái. E mellé ültették két oldalt a je­genyesort. Az összekötő út ré­vén már csak két kilométer a város, tizennégy helyett. Az ön­Az egyesület egyik büszke­sége: jegenyesort ültettek a Gyugyot Lengyeltótival összekötő új út mentén kormányzat megvásárolta az út két szélét, hogy elültethessék a fákat. Az egyik oldalon párhu­zamosan diófasor, elvégre ép­pen dió a falu nevének jelenté­se. Tervezik azt is, hogy a jege­nyék és a diófák között kerék­párút halad majd.- Évekig a település virágosí- tása adott nagy és szép felada­tot a Virágos Magyarországért mozgalomban - idézi tovább az elmúlt másfél évtizedet Tóthné Szabó Erika. - De ezt követően sem hagytunk föl Gyugy szépí­tésével. Évről évre az egyesü­let feladata a március 15-i ün­nepség megszervezése, decem­berben pedig előbb a Mikulás megy házhoz a gyerekekhez, majd karácsony előtt ruhaado­mányt osztunk szét a falubeli­ek között. Gyugynak is jut egy németországi egyházi gyűjtés­ből, nemcsak ruha, hanem já­ték is a kicsiknek. Advent ide­jén feldíszítjük a Hősök terén a legnagyobb fenyőt, korábban betlehemet vásároltunk, ami­hez a barlangot minden évben magunk készítjük el. Gyermek­fesztivál házigazdái is voltunk, amikor a Pogány-völgyi kis­térség iskoláinak diákjait lát­tuk vendégül, a vetélkedő tör­ténelmi témájú feladatait a hí­res gyugyi stációsor, a Nemze­tünk Csillagainak Emlékösvé­nye adta. A lányok, asszonyok számos serleget hoztak el az elmúlt években a környék főzőverse­nyeiről, erre különösen büsz­kék; a fonyódi Kolbászfesztivá­lon már párjaikkal együtt al­kotnak csapatot... A Gyugyi bú­csúkor népesül be az a színpad is, amit egy korábbi pályáza­ton szintén az egyesület nyert nyolcmillió forint értékben és az Árpád-kori templom, illetve a II. János Pál-domb alatti Mil­lennium parkban kapott helyet. Tóthné Szabó Erika elnök sze­rint jólesik az elismerés, ami­kor azt hallják, hogy a kicsiny Gyugy rendezett település. - Érdekeltek vagyunk a fenntar­tásában; szeretjük a falunkat, sokáig büszkék akarunk lenni rá és szeretnénk, ha a gyereke­ink is azok lennének Gyugyra - teszi hozzá. A Gyugyi búcsú részletes programja: www.gyugy.hu . ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom