Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-17 / 90. szám
2014. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ 5 Új helyen a pályázatkezelés eu-pénzek Megszűntek kedden a közreműködő szervezetek Csepreghy Nándor szerint az átalakítás lényege, hogy a fejlesztéspolitikai döntések és azok végrehajtása egy kézbe kerül 400 milliárdot hozhatna negyedmillió új munkahely foglalkoztatás „Negyedmillió új piaci munkahely feltételezett egyidejű létrejötte után 390 milliárd forint adó és járulék- bevétel keletkezne" - közölte a nemzetgazdasági miniszter a parlament honlapján Karácsony Gergely kérdésére. A PM-s képviselő arra emlékeztetett, hogy 2010-ben a kormányzat 10 év alatt egymillió adózó munkahely létrehozását ígérte, de szerinte nem mindegy, hogy ezek pénzt hoznak, mint a piaci munkahelyek, vagy pénzbe kerülnek, mint a közfoglalkoztatás. Varga Mihály a KSH adatai alapján a tavalyi 230 ezer 700 forintos havi bruttó átlagkeresettel számolt, valamint figyelembe vette a kormány által bevezetett kedvezményeket (családi adó- és járulékkedvezmény, munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményei). A 2013. december és 2014. február közötti foglalkoz- tatotti létszám 4 millió 53 ezer fő volt, ami 330 ezerrel több mint 4 éve. Ezen belül a magyarországi telephelyen dolgozók, és így közvetlenül Magyarországon adózók száma 280 ezerrel fővel nőtt. A tárcavezető azt írta, hogy 50 ezerrel nőtt az egy évnél rö- videbb ideig külföldön dolgozók száma, a közfoglalkoztatásban pedig 120 ezerrel. így szerinte mintegy 160 ezerrel nőtt 4 év alatt a hazai versenyszférában alkalmazásban állók száma. Varga leírta, hogy a közfoglalkoztatás (képzés nélküli) kiadásai 2010-ben 87,2 milliárdot, 2011-ben 59,8 milliárdot, 2012- ben 133,8 milliárdot, 2013- ban pedig 171,1 milliárdot tettek ki. Az idei büdzsében 183,8 milliárd forint előirányzat szerepel közfoglalkoztatási munkahelyek fenntartására és a közfoglalkoztatásban résztvevők képzésére. Varga szerint a kormány- váltás óta több munkahely jött létre a hazai versenyszférában, mint amennyivel nőtt a közfoglalkoztatási munkahelyek száma, s a közmunka nem szorított ki piaci munkahelyeket. Varga közölte: a mezőgazdaságban 13 500 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010. és 2013. negyedik negyedéve között. Az építőiparban hét év csökkenést követőn közel 10 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az utolsó egy évben. ■ Éber Sándor Még nem tudni, hogy az EU-pályázatok napi szintű kezelését eddig végző, kedden megszüntetett közreműködő szervezetek mintegy kétezer munkatársa közül hányán mennek át a feladatokat átvevő minisztériumokhoz, ugyanis ott majd kevesebb fizetést kapnak. Az NFÜ egykori elnökhelyettese szerint az átalakítással nem a hatékonyság, hanem a bürokrácia növekszik. Tar Gábor Keddi hatállyal befejezte működését az uniós pályázatok napi kezelését végző négy közreműködő szervezet. A március végén megjelent kormányrendelet szerint az érintett társaságok (MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., KIKSZ Közlekedés- fejlesztési Zrt., NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft., ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.) feladatait az adott szakterületért felelős minisztériumok (NGM, NFM, EMMI), illetve a MAG Zrt. egyes feladatait a Miniszterelnökség veszi át. A közreműködő szervezetek feladatainak minisztériumokhoz történő áthelyezésével lezárult az uniós pályázati intézmény- rendszer tavaly augusztusban megkezdett átalakítása, amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyelete átkerült a Miniszterelnökséghez az NFM-től. Ezt követte az NFÜ január 1-jei megszüntetése, amely révén az egyes ágazatok fejlesztési céljait és az azokhoz rendelt EU-forrá- sokat meghatározó operatív programokat irányító hatóságok a szaktárcákhoz kerültek. A mostani változtatással pedig az adott szakterületért felelős minisztérium már nemcsak az irányító hatóságok, hanem a közreműködő szervezetek eddig kiszervezett feladatait is ellátja. „A négy közreműködő szervezet megszűntetésével lezáruló átalakítás lényege, hogy a fejlesztéspolitikai döntések és azok végrehajtása egy kézbe kerül, kezdve a stratégiai döntések meghozatalától a konkrét végrehajtási, pénzkiosztási döntésekig” - mondta lapunknak a Miniszterelnökség fejlesztéspoaz irányító hatóságok felügyelete alatt a zrt vagy kht. formában működött közreműködő szervezetek feladata a pályázatok napi szintű kezelése volt, amely most a szaktárcákhoz került át. Ebbe beletartozott a pályáztatás folyamatálitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára. Csepreghy Nándor kiemelte: ezzel kiiktattak minden olyan szereplőt, akik a pályázati forrás felett rendelkező minisztériumok és a pályázó között voltak, vagyis rövidül az az út, amely a pályázati forrásokról szóló döntéstől az EU-pénzek felhasználásáig vezet el. A helyettes államtitkár kiemelte: a közreműködő szervezetek feladatait az ott dolgozó mintegy kétezer munkatárssal együtt tervezi átvenni a kormányzat. Miután a béren kívüli juttatások mértéke a változatlan alapfizetés mellett kisebb lesz a minisztériumoknál, mint az állami tulajdonú, de piaci alapon működő közreműködő szervezeteknél, így Csepreghy Nándor arra számít, hogy lesznek olyanok, akik nem vállalják a munkát a szaktárcáknál. Arra a kérdésünkre, hogy a kétezer főnak lebonyolítása, a beadott projektjavaslatok értékelése, a támogatási szerződések megkötése, módosítása, illetve a projektek megvalósításának ellenőrzése, az esetleges szabálytalanságok feltárása, valamint a támogatások kifizetése. bői hányán mehetnek majd át a minisztériumokhoz, a helyettes államtitkár azt válaszolta, hogy az áthelyezésekről most folynak az egyeztetések az érintettekkel. A bérezési kérdést jelentős problémának tartja Heil Péter, aki az NFÜ elnökhelyettese volt 2002 és 2007 között. „Ezek a szervezetek azért jöttek létre 2006-ban az államigazgatáson kívül, hogy az ott dolgozó, a pályázatok menedzselését végző szakemberek rugalmas, teljesítményarányos bérezést kaphassanak, amit minisztériumi környezetben sokkal nehezebb megoldani” - mondta lapunknak. A fejlesztéspolitikai szakértő sok olyan szakemberről tud, aki a fizetés csökkenése miatt nem fog munkát vállalni a minisztériumoknál. Az átalakítás másik problémájaként említette, hogy ha nincs teljesítményarányos bérezés, akkor a felelősségi jogköröket sem lehet megfelelően delegálni. Úgy véli, hogy a pályázatok napi ügykezelése államigazgatási módszerekkel nem működhet, ahhoz egy teljesen más menedzsmentkörnyezet szükséges. „Azzal, hogy a projektek adminisztrációját beszippantja az államigazgatás, a kormány céljával ellentétben nem a hatékonyság, hanem a bürokrácia fog növekedni” - mondta. HÍRSÁV Az agrárkamara a hazai élelmiszerekért A belföldi elelmiszerfo- gyasztást alapvetően hazai termékekkel kell kielégíteni - mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerdán Budapesten, a Kolosy téri termelői piac átadásán. Kitért arra: az Európai Unió szintén támogatja azt a kezdeményezést, hogy az országok belső piacait belső termelésből kell ellátni. Ezt támasztja alá, hogy a Közös Agrárpolitikán belül az unióban indult egy tematikus alprogram, amely a rövid ellátási lánc alkalmazását hivatott elősegíteni. ■ MTI Milliárdok megelőzésre állatbetegségek megelőzésére és felszámolására az idén 7,5 milliárd forint nemzeti forrás jut - közölte a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal szerdán. A keretösszegből 2 milliárd forint jut a baromfikra, 5,5 milliárd forint pedig az összes többi állatfajra. A támogatásokból állategészségügyi szolgáltatásokat vehetnek igénybe a gazdák. ■ MTI Javult a befektetők véleménye A német-magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2014. évi konjunktúrajelentése szerint javult a befektetők véleménye a magyar gazdaságtól, az előző évekhez képest a vállalatok kedvezőbben ítélik meg az üzleti környezet alakulását - mondta Dalé A. Martin, a kamara elnöke szerdán Budapesten. A kamara az idén 2,2 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon. ■ MTI Csökkent az infláció az Európai Unióban MÁRCIUSBAN CSÖKKENT az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurosat által számolt harmonizált lakossági árindex (HICP) az EU-ban és az eurózónában is. Az EU egészében márciusban 0,6 százalékos volt az éves infláció a februári 0,8 százalék után. ■ MTI Átkerültek a feladatok Szükség van magánforrások bevonására az egészségügybe orvostechnika A kórházak, a betegek és a cégek is az elégtelen finanszírozás vesztesei - Felújításra szorul az eszközpark Magánforrások bevonása nélkül a jövőben tovább romolhat az egészségügyi ellátás színvonala, mert az egészségügyi intézmények nem lesznek képesek megújítani orvostechnikai eszközparkjukat, a betegek pedig még kevésbé jutnak majd hozzá korszerű gyógyászati segédeszközökhöz. Az Orvostechnikai Szövetség (ŐSZ) közgyűlésén Homyák László elnök elsősorban olyan fenntartható finanszírozási rendszer kialakítását sürgette, amely figyelembe veszi és nyomon követi a népesség egészségi állapotát, az elöregedést, a technológia fejlődését és a költség- vetés teherbíró képességét, és a műszaki lemaradás mérséklése, a fejlesztések folyamatossá tétele érdekében beépíti az amortizációt a finanszírozásba. Mindezeket a változtatásokat hiába szorgalmazza évek óta az ŐSZ, egyelőre sem a kórházadósságokra, sem arra nem sikerült forrást találni, hogy a betegek hozzájuthassanak a legkorszerűbb gyógyászati segédeszközökhöz. Sőt, az egészségügyi intézmények eladósodása egyre nagyobb méreteket ölt, a Magyar Államkincstár adatai szerint - amely nem feltétlenül egyezik a beszállítók által jelzett összeggel - 2014 február végén 56 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt, ami alig marad el a tavaly év végi konszolidáció előtti kereken 60 milliárd forinttól. A beszállítókat terhelő tartozásállomány különösen az orvostechnikai eszköz és az információtechnológiai beszállítókat sújtja. Miközben részesedésük az intézmények dologi kiadásaiból mindössze 15 százalékot tesz ki, a feléjük fennálló tartozásállomány hosszú ideje körülbelül a duplája ennek a részesedésnek. A közgyűlési beszámoló szerint a kórházak annak köszönhetően tudták kigazdálkodni a béremelést, hogy nem egyenlítették ki a számlákat a beszállítók felé, akik ily módon gyakorlatilag megfinanszírozták azt. A szövetség ezen véleményét ugyan az Egészségügyi Állam- titkárság több alkalommal is cáfolni igyekezett, viszont meglehetősen beszédes, hogy a 2014. évi költségvetésből szerepel először a dologi kiadásoktól elkülönítetten a dolgozói béremelések fedezete. A gyógyeszköz-ellátásban sem jobb a helyzet: a technológiai színvonal nem egyenletes, és több szempontból is legalább évtizedes lemaradásban vagyunk az európai átlaghoz képest, jóllehet becslések szerint 1-1,2 millió ember szorul hazánkban tartósan vagy átmenetileg járókeretre, szemüvegre, gyógycipőre, kerekesszékre. De nem csupán a gyógyeszközöket használók, de az azok gyártásából-forgalmazá- sából élők száma is jelentős: sok száz egyéni vállalkozó, mikro-, kis-, és közepes vállalkozás, valamint ötven nagyobb vállalkozás működik ezen a területen, mintegy húszezer embernek adva munkát. Ezek a kis-és középvállalkozások a nagy cégeknél sokkal inkább megszenvedik a tartós forintgyengülést, amely már e vállalkozások létét veszélyezteti, miután több mint egy évtizede nem emelhették támogatott termékeik árát. A helyzet megoldása érdekében - azért, hogy a rendkívüli forintárfolyam- vagy például az alapanyagár-mozgások miatti termelőiár-változások hatásai akár időlegesen és meghatározott mértékig érvényesíthetők legyenek a fogyasztói árakban - az Orvostechnikai Szövetség már hónapokkal ezelőtt tárgyalást kezdeményezett az egészségügyi és a gazdasági kormányzattal. A megbeszélések bár elkezdődtek, még nem született érdemi döntés. ■ Haiman Éva * I