Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-17 / 90. szám

■EXEEEQH MFB: 75 millió eurós hitelkeret-megállapodás A magyar Fejlesztés Bank (MFB) Zrt. 75 millió eurós hi­telkeret-megállapodást kötött az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (CEB). A hitelke­retet a kis- és középvállalko­zásoknak, az önkormányzati szektornak, valamint a panel­programra nyújtandó hitelek refinanszírozására használ­hatják fel. A hitel legfeljebb 5 részletben hívható le. Az első lehívásra a közeljövőben sor kerül, a hitel kamata 5-7 éves futamidő mellett az EURI- BOR plusz 0,9 százalék körül várható. ■ MTI Fizetik az anyajuh­támogatásokat mintegy 1400 gazdálkodónak több mint 178 millió forint támogatás kifizetését kezdte meg a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium az anyahuj és az anyajuh de minimis támoga­tások keretében. Az állattar­tók az anyajuhok után egye­denként legfeljebb 26 forint átmeneti nemzeti támogatást igényelhettek tavaly, ha 100 egymást követő napon tartot­ták az állatokat. ■ MTI Pápai képmás a római közlekedési jegyeken II. János Pál fotója a jegyen az április 27-én szentté ava­tandó két egyházfő fényképe került fel a római buszokon, metrókon és villamosokon használt menetjegyekre. Az Atac római városi közlekedé­si vállalat kétmillió példány­ban nyomtatott jegyet XXIII. lános és II. lános Pál pápa fényképével. ■ MTI Drágul a benzin és a gázolaj is EMELI BRUTTÓ 2-2 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj lite­renkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mól. A ben­zin literenkénti ára 415-416 forintra nő, a gázolajé 419- 420 forint lesz. ■ MTI Hadüzenet az ingyenes nejlonzacskó ellen RADIKÁLISAN CSÖKKENTE­NÉ a vékony nejlonzacskók számát szerdán elfogadott állásfoglalásával az Európai Parlament. A strasbourgi plé- numon elfogadott dokumen­tum 2017-ig a 2010-es szint felére, 2019-re pedig ahhoz képest nyolcvan százalékkal csökkentené az 50 mikron­nál vékonyabb, környezetet leginkább szennyező nejlon- zacskók számát. ■ MTI Genfi válságtanácskozás szócsata Moszkva diplomáciai ellentámadásba kezdett Uj szakaszban három EU-eljárás Magyarorszaggal szemben Moszkva hevesen tiltakozik Kijev kelet-ukrajnai katonai válaszlépései miatt. Lapzár­tánkkor egyelőre nem fújták le a Genfbe mára tervezett válságtanácskozást. VG-összeállítás Szergej Lavrov orosz külügymi­niszter a mára Genfbe tervezett válságtanácskozás értelmetlen­ségét pendítette meg szerdán megbeszélései után Vietnam­ban, noha egy nappal korábban Vlagyimir Putyin államfő és Angéla Merkel német kancellár is rendkívül fontosnak nevez­te azt telefonbeszélgetésükön. Lavrov viszont úgy látja, hogy „amíg Ukrajna a saját honfitár­sai ellen lép fel fegyveres akci­ókkal, addig nincs miről beszél­ni”. Tény: ukrán katonák ked­den visszafoglalták Kelet-Ukraj- nában Kramatorszk repülőterét. Az ukránok szerint viszont nem oroszbarátok foglalták el a rep­teret, hanem egy Moszkva mel­lett állomásozó deszant alakulat katonái. Moszkva erre a felve­tésre már nem is reagált. Berlini tájékoztatás szerint egyébként a Merkel-Putyin be­szélgetésnek nem volt eredmé­nye, és ezt feltételezik a genfi tárgyalásról is, amelyen a ter­vek szerint az amerikai, az orosz, az ukrán külügyminisz­ter, illetve az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképvise­lője vesz részt. A Nyugat álláspontja egy­értelmű: arra akarják ráven­ni Moszkvát, hogy hagyjon fel azokkal a törekvésekkel, amelyek azt célozzák, hogy Kelet-Ukrajna több megyéje (a Krímhez hasonlóan) népsza­vazás kiírását akarjon kipro­vokálni fegyveres akciókkal, amelyhez a Kreml támogatást nyújt. Moszkva ezzel szem­ben továbbra is állítja, hogy az akciókhoz semmi köze, más kérdés, hogy az Ukrajná­ban élő több millió oroszajkú biztonságából nem engednek. Ha lesz Genfben megbeszélés, külön figyelhetnek arra, hogy Putyin mit mond majd azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyen lakossági kérdések­re válaszol. A már beérkezett kérdések többsége azt firtat­ja, hogyan kívánja megvédeni Moszkva az ukrajnai oroszo­kat. Fiókokat zárt be az OTP a Krímben nyolc fiókot zárt be azv OTP ukrán leányvállalata a Krímben - tudta meg a Vi­lággazdaság. A fiókbezárá­sokra azért került sor, mert Oroszország megszerezte a félsziget fölött a hatalmat, ezért tisztázatlanná vált helyben a jogi helyzet. La­punk úgy tudja, felvetődött az is, hogy az OTP oroszor­szági leánycége átvenné a krími fiókokat, ezt azonban a hitelintézetnél elvetették. hasonló megoldást egyéb­ként más nemzetközi bank­csoportok sem alkalmaz­tak, vagyis máshol sem je­lentették be egyelőre, hogy az oroszországi leányban­kok átvennék a krími egysé­geket. A békés megoldásra egyelőre kevés az esély. Szerdán is folyta­tódtak az oroszbarátok megmoz­dulásai. .Donyeckben álarcos fegyveresek elfoglalták a városi tanács épületét, benne több ott dolgozóval, akik a hírek szerint később szabadon távozhattak. Anatolij Vizir, a luhanszki terü­let korábbi főbírája ennél is to­vább ment, szerdán kikiáltotta a Dél-ukrajnai Köztársaságot, amelynek ő lenne az elnöke. A You Tübe-ra felkerült nyilatko­zat után több szakadár csoport a támogatásáról biztosította. Elemzők úgy látják, hogy bár érdemben az Európai Unió nem döntött gazdasági szankciók bevezetéséről, Oroszországot középtávon érzékenyen érinte­né, ha Moszkvát a Gazpromon keresztül - büntetnék csökken­tett megrendelésekkel. Az orosz gazdaság ugyanis látványosan megszenvedné, ha energiapo­litikáját ellehetetlenítenék. Az orosz gazdaságra már így is ha­tással van az ukrajnai válság, igaz, az első negyedévben még 0,8 százalékos volt a növekedés, de ennek teljes megállását prog­nosztizálják. jogszabály Három korábban indított kötelezettségszegési el­járást is új szakaszba léptet Ma­gyarországgal szemben az Euró­pai Bizottság - közölte szerdán a brüsszeü testület. A bizottság indoklással ellátott véleményt küldött Budapestre abban az eljá­rásban, amely az uniós verseny­jog maradéktalan alkalmazására kéri Magyarországot a mezőgaz­dasági termékek terén, miután Magyarország olyan jogszabályt fogadott el, amelynek értelmé­ben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyakorlatilag nem léphet fel a mezőgazdasági termékekkel kartellezők ellen. Az uniós szerződés tiltja a kar- tellezést és a piacot más módon korlátozó üzleti gyakorlatokat. Ez a kötelezettségszegési eljárás ok­tóberben indult, és Brüsszel azt kifogásolja, hogy a GVH agrár- kartellek esetében csak akkor állapíthat meg büntetést, ha az érintett gazdasági szereplők az után is fenntartják a fogyasztókat megkárosító, versenykorlátozó tevékenységet. Az adózás terén indult eljárásokban is elindultak levelek Brüsszelből Magyaror­szágra. Az egyikben a bizottság annak a gyakorlatnak a beszün­tetésére szólítja fel Magyarorszá­got, hogy különféle szeszesitalok­ra különböző jövedékiadó-kulcs vonatkozik. A magyar jog az olcsóbb kommersz szeszesitalo­kat sújtja nagyobb adóval. Emiatt tavaly áprilisban indult el a köte­lezettségszegési eljárás. Brüsszel azt is kifogásolja, hogy a forgalmi vagy jövedéki adó változása esetén a régi zár­jeggyel ellátott dohánytermé­keket 15 nap után ki kell vonni a forgalomból. A bizottság köz­leményéből az derül ki, hogy a jövedéki adóztatás harmonizáci­óját szolgáló irányelv nem teszi lehetővé, hogy a magyar jog kor­látozza egyszer már forgalomba került dohánytermékek kereske­delmét. Az eljárás tavaly május végén indult. Magyarországnak mindhárom ügyben 60 napja van arra, hogy a jogszabályokat összhangba hozza az uniós sza­bályokkal. ■ MTI Holokauszt-megemlékezés emlékmű nélkül tiltakozás Egyre több kritika éri a Sorsok Háza projektet - Mikorra készülhet el? Nem készült el április 16-ára, a holokauszt magyarországi áldo­zatainak emléknapjára a Sorsok Háza. A projektet a Miniszterel­nökség indította el a hazai zsidó­ság deportálásának 70. évfordu­lója alkalmából. A beruházás kö­rülbelül négy hónapja kezdődött, és nem lehet tudni, mikor készül el. A budapesti józsefvárosi pálya­udvaron megvalósulandó emlék­mű várható átadásáról Fürjes Balázs, a projekt kormánybiztosa a közelmúltban azt mondta: „az emlékév során nagy biztonsággal elkészül”. A projekt egyik legvitatottabb pontja nem a határidő csúszása, hanem annak tartalma. Az ötlet eredeti kidolgozója Szita Szabolcs, Áder János államfő a Cipők a Duna-parton emlékműnél hajtott fejet a Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont (HDKE) igazgató­ja, aki az ELTE Művészetelméle­ti és Médiakutatási Intézetének igazgatóját, György Pétert is be­vonta a koncepció elkészítésébe. Az üggyel kapcsolatban több terv is készült, ám ezekből semmi nem lett, mert tavaly Szita Sza­bolcs helyére kinevezték Schmidt Mária történészt, a Terror Háza igazgatóját. Az máig sem tisztá­zott, hogy szakmai vagy politikai okok miatt hívták vissza az igaz­gatót, tény, ez a lépés igencsak megosztotta a szakmát. Ennek ellenére a zsidó szerve­zetek jó ideig bíztak a párbeszéd­ben. Az emlékbizottság tavaly őszi nyilvános ülésén látható je­lei voltak, hogy nem lesz hosszú életű az együttműködés: Schmidt Mária az intézmény nevére tett valamennyi javaslatot figyelmen kívül hagyta (Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egysü- let elnöke például a Sorstalanság Háza nevet javasolta, Kertész Im­re regényére utalva). Szakály Sándor, a Veritas Törté­netkutató Intézet vezetőjének el- hiresült nyüatkozata - az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást idegenrendészeti eljárásnak ne­vezte - és a Szabdság térre terve­zett, német megszállási emlékmű után a Mazsihisz rendkívüü köz­gyűlésében úgy döntött, a szerve­zet távol marad az emlékév a kor­mányzati rendezvényeitől. ■ A. E. KOZELET^*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom