Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)
2014-03-05 / 54. szám
4 MEGYEI KORKÉP 2014. MÁRCIUS 5., SZERDA Ledolgozhatatlan, életre szóló hátrány szakképzés A szakemberek szerint a jelenlegi rendszer eleve lemond a leggyengébb diákokról Híd a fiataloknak JELENLEG NAGYJÁBÓL 120-125 ezren járnak szakiskolába Magyarországon, a tapasztalatok alapján nagyjából felük szerez végül valamilyen végzettséget. Mivel az iskolatípusba egy korosztály leggyengébb negyede tanul tovább, értelemszerűen sokan vannak, akiknek még ez a fajta oktatás is túl erős. Nekik a különféle kompetencia és felzárkóztató programok adhatnak esélyt, mint a Híd-program, mely azoknak a diákoknak a felkészítését délozza, akiket nem vettek fel sehova. Az építőipariban bevált a kezdeményezés, mely részszakképzést ad a diákoknak, akik konyhai kisegítőként vagy éppen asztalossegédként tudnak később elhelyezkedni, azaz nem teljesen képzetlenül kell megállniuk a helyüket a munaerőpiacon. A szakiskolába járók fele érdemben elveszik a munkaerőpiac számára ► Folytatás az 1. oldalról- Az érintett esztergomi intézmény egy befogadó iskola, vagyis a másutt tanulmányi vagy fegyelmi okokból nem megfelelő diákokat hozzájuk irányítják- mondta Agócs Attila. - Tehát még nehezebb helyzetben vannak, mint egy átlagos szakképző. A probléma nem újkeletű, a szakképzés leépítése a 90-es évek közepén kezdődött.- A szakképzés afféle elfekvő lett sokak szemében, ahol a valamilyen problémával küzdők kihúzhatták a tanköteles kor végéig - mondta az építőipari igazgatója. A tanköteles kor határát az oktatási szakemberek érvei ellenére 18 évről leszállítottak lóra, ezzel együtt átalakították a szakképzési rendszert is: korábban a nyolcadik osztály után két felkészítő év következett, papíron az adott szakmákhoz szükséges alapkészségek elsajátításához, a gyakorlatban viszont az alapvető általános tudnivalók - vagyis az alapfokú oktatásban elmulasztottak - pótlása zajlott, ez után következett két év szakmatanulás. Az új rendszerben viszont csak egy év a felkészítés, s ezidő alatt is maximum heti hét órában tanulnak a szakiskolások közismereti tárgyakat, ami az oktatási szakemberek szerint édeskevés, s a mindennapi élethez szükséges alapokat sem adja meg.- Ha úgy nézzük, még ez is sok! - mondott ellent Agócs Attila. - A szakképzőkbe általában olyanok mennek, akiknek nyűg volt napi hat-hét órát a tantermekben tölteni. Sok a figyelem- vagy magatartászavaros gyerek, akik egyszerűen nem tudnak ennyi időn át egy helyben ülni és koncentrálni. A műhelyekben viszont kivirulnak, a munka leköti őket, sokszor a tanítási idő után is maradnának. Vagyis nem az óraszámon kellene vitatkozni, hanem meghatározni, mi a cél ezekkel a fiatalokkal. Elvben, hogy az itt végzettek minél hamarabb a munkaerő- piacra kerüljenek, hiszen ahogyan Parragh László, a szakiskolai reformot szorgalmazó iparkamara elnöke fogalmazott: „szakiskolába nem azért megy a gyerek, hogy József Attilát és Babitsot olvasson”. Az oktatási szakemberek szerint viszont 16-17 évesen szinte képtelenség érvényesülni a munka világában, főként, ha a szakiskolából kikerülők jelentős része valójában funkcionális analfabéta, azaz írni-olvasni ugyan tud, ám nem képes szöveget értelmezni, formanyomtatványt kitölteni, hivatalos iratokat elolvasni, megérteni, s hadilábon áll az alapvető matematikai fogalmakkal is. Szerintük ezt igazolják a PISA-felmérések vagy az országos kompetenciamérés eredményei, melyek szerint a szakképzősök gyakran az általános iskola ötödik-hatodik osztályosainak szintjén teljesítenek. Ez pedig azt eredményezheti, hogy egy eleve felkészületlen réteg még inkább leszakad, a legproblémásabbak, legnehezebben kezelhetők, leginkább hátrányos helyzetűek végleg elvesztik a lehetőséget, hogy valamilyen, a piaci igényeknek megfelelő végzettséget szerezzenek.- Igaz, hogy meglehetősen gyengék az eredmények, ám szerintem az sem mindegy, mire fókuszálnak ezek a felmérések - jegyezte meg az építőipari igazgatója, aki elismerte, szakképzős diákjaik 30-40 százaléka lehet funkcionális analfabéta, sőt, a szakközépiskolásaik tizedét is érinti a probléma. - Lehet, hogy a gyerekek valóban alulteljesítenek, ám ennek ellenére még jó szakemberekké nevelhetők, csak meg kell találni az utat hozzájuk. Tudni kell őket motiválni, hiszen elképesztő hátrányokkal indulnak: nálunk nagyjából a diákok harmada halmozottan hátrányos helyzetű, rossz körül■ Ön szerint miért bukik meg egyre több diák? Szavazzon hírportálunkon —• ma 16 óráig: SONLINE.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. mények közül érkeznek, noha tudjuk, a családi háttér eleve meghatározza egy gyerek jövőjét. A 18 éves tankötelezettséggel nem érnénk el semmit, így is nagyjából tíz százalék morzsolódik le évente egy évfolyamból, ennél sokkal rosz- szabb lenne a helyzet, ha plusz két évig az iskola falain belülre akarnánk kényszeríteni azokat, akik nem akarnak tanulni, szakmát szerezni. Ráadásul a számok azt mutatják, a kaposvári szakképzők közül az építőipariban még nem is olyan rossz a helyzet. A bukási arány 38 százalék volt az idei félévkor - akad olyan intézmény, ahol ötven százalék feletti -, s az igazgató szerint egy 12 fős szakmai csoportból átlagosan a fele megszerzi a végbizonyítványt. Nagy kérdés persze, mit tud vele kezdeni, ugyanis még éretlenek a munkaerőpiaci érvényesüléshez, nem véletlen, hogy míg Magyarországon 14 éves kortól kezdődik a szakképzés, addig Németországban 16-17, míg Dániában és Finnországban 18-19 évesen fognak szakmatanulásba a fiatalok. Az oktatási szakemberek szerint túlságosan korán - tulajdonképpen az általános iskola hetedik osztályában - életre szóló döntést kell hozniuk a gyerekeknek a jövőjükről.- Nagyobb baj, hogy sokan nem tudják, mit választanak - mondta erre Agócs Attila -, nemhogy a gyerekeknek, de a szüleiknek sincs elegendő előismeretük, s az általános iskola sem készít fel a szakképzésre, ugyanis nincsenek ilyen irányultságú órák. Viszont aki elvégzi az iskolát, érvényesülhet, még ha nem is idehaza. A tavaly végzett diákjaink negyede már külföldön dolgozik, s ez komoly motiváció az utánuk jövők részére. Akadnak ugyanis, akik már kifejezetten azért jönnek hozzánk, hogy a határokon túl is értékes szakmához jussanak... ■ Vas András Erdélybe, Prágába utazhatnak majd a kaposvári civilek a közhasznú munkán a hangsúly a Kaposvári Magyar-Román Baráti Társaságnál; közgyűlésen döntöttek a feladatokról. Történelmi előadásokkal ünnepelik az 1514-es Dózsa-évfor- dulót, megemlékeznek a holokauszt áldozatairól, októberben az aradi hősökről. Két utazásuk lesz: 35-en Prágába, húszán Erdélybe készülnek. ■ H. M. Kedvezménnyel kárpótolja időseit a megyeszékhely belépő Kaposvár önkormányzata kárpótolná azokat a nyugdíjasokat, akik elestek az Erzsébet kártyától, amely kedvezményes fürdőbelépőre jogosította volna őket. A város ezért pályázatot hirdet a 60 év feletti kaposváriaknak. Ők 6400 forint helyett 2500 forintért igényelhetnek 10 alkalomra szóló belépőt a kapos- , vári Virágfürdő termál részlegébe. 11 ezer idősebb városlakó jogosult arra, hogy jelentős kedvezménnyel gyógyulhasson a fürdőn. Őket levélben is megkeresik a lehetőséggel. A pályázati űrlapokat a Kapós Holding Áchim András utcai ügyfélszolgálatán, valamint a fürdőben lehet igényelni március 10-től. ■ Már a házakat is lopják a tolvajok Somogyszilban közbiztonság Téglánként hordják szét az üres lakásokat, egész utcarészeket tüntetnek el a faluban ► Folytatás az 1. oldalról Egy hatalmas fatuskóra tett tábla jelzi, hogy ez itt a Martinovics utca. Félig romba dőlt, lakatlan házak sorakoznak az utcában, . pedig a helyiek szerint ez olyan gyönyörű környék volt egykor, hogy Somogyszil Rózsadombjának nevezték. - Négy-öt éve állnak üresen ezek a házak - mondja az utca végén lakó Pfeifer Antal. - Mindennap eltűnik belőlük valami... Egy másik helybeli, aki már 20 éve lakik az utcában, arról beszél: már fényes nappal lopják az építőanyagot. - Szerintem megrendelésre, ha kell valakinek 200 tégla, már szét is bombázzák az épületet - teszi hozzá. - Az ablakokat, ajtókat már kiverték a fűtési szezonban, és eltüzelték. Én már nem is bánom, mert így legalább nem vackolnak be hajléktalanok... Ezekbe a házakba korábban Lengyeltóti környékéről költöztek családok, három-négy gyermekkel. Olcsón vették meg az épületeket, majd felvették a szociálpolitikai támogatást, milliókat, de csak néhány hónapig laktak itt, aztán eltűntek. Az üre- | sen maradt házakat pedig szétszedik a tolvajok. Barcza János szerint hiába vannak itt az igali rendőrök, nem tudnak mit kezdeni a somogyszi- li bűnözéssel. - Nemrég éjjel egy órakor kellett kitelepíteni több Barcza János szerint hiába vannak itt az igali rendőrök, nem tudnak mit kezdeni a somogyszili bűnözéssel családot, mert a fémtolvajok letéptek a falról egy nyomás alatt lévő gázcsövet - mondta. - Nem sokon múlott, hogy felrobbanjon az épület. A 80-as években épült egész házsorokat bontanak el a tolvajok. Egy közeli mezőgazdasági telepen milliós károkat okoztak, ellopták a tetőt, kiszedték a falból a vezetékeket, még a betonból is a vasakat... A pincesoron is feltörték a présházakat. A szomszédom méhész, neki a kaptárjait borogatták fel, és ellopták a méheit, a volt vadászházba is betörtek a közelben... Vég nélkül tudnám sorolni. Ismétlem, nekem az igali rendőrökkel nincs problémám, az ország felső vezetésével van, akik most, hogy választások jönnek, megint elengedték a bűnözést.- Valóban több házat bontottak meg tolvajok a faluban - mondja Sámoly Ferenc, Somogyszil polgármestere. - A házak egy része olyan német tulajdonosoké, akik 8-10 éve vettek ingatlant a faluban, de azóta sem jártak erre. Ezért hordják szét a gazdátlan épületeiket. A házak másik részét korábban roma családok vették meg, valóban felvették rá a szociálpolitikai támogatást, aztán elmentek, ne kérdezze, hogy hová, ahonnan jöttek. Néhány éve új körzeti megbízott rendőr jött a faluba, ez javított a helyzeten, de 100 százalékos megoldás erre nincsen... ■ K. G.
