Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-14 / 38. szám
6 2014. FEBRUÁR 14., PÉNTEK BELFÖLD Fokozódó bizonytalanság gyengíti tovább a forintot Kisemmizhetik a takarékokat pályázata szövetkezetek számos fórumon keresik a jogorvoslatot árfolyam Csütörtök délelőtt 313 forint közelében is jegyezték az eurót, amelyre a reggeli 310 alatti kurzusról gyengült az árfolyam. A forint borongós nemzetközi befektetői hangulatban indult esésnek, ugyanakkor belföldi hírek is befolyásolhatják a hazai devizát. Egy lapértesülés szerint Cin- kotai János, a Monetáris Tanács tagja lemondhat tisztségéről. Az Origó azt írta, hogy nem felhőtlen a viszony közte és Ma- tolcsy György jegybankelnök között. Az MNB ugyanakkor cáfolta a jegybankár távozásáról szóló híreket. Közben Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a Világgazdaságban csütörtökön megjelent interjújában azt mondta, nehéz megítélni, hogy a forint esése átmeneti-e. Kiemelte, hogy a jövő heti kamatdöntésen a Monetáris Tanács a forint árfolyamát is figyelembe veszi és értékelni fogja. Bámli Károly, a Commerzbank elemzője kiemelte: „mivel a jegybanknak nincs árfolyamcélja, nagy valószínűséggel a gyengébb árfolyamszint inflációra gyakorolt hatása kerül majd górcső alá”. A legtöbb szakértő úgy véli, hogy a jegybank nem csökkenthetné tovább az irányadó rátát, hiszen a forint már így is az egyik legsebezhetőbb deviza a feltörekvő piacon a sorozatos kamatvágások miatt, ugyanakkor a Monetáris Tanács megpróbálhatja „ráfogni” az alacsony inflációra a további kamatcsökkentéseket. A Barc- lays példuál 5 bázispontos kamatvágást vár. Noha Palotai Dániel szavai jelezhetik, hogy fél szemmel az árfolyamra is figyel az MNB, egyelőre nem érkezett utalás arra, hogy megállítanák a ciklust. ■ H. J. Strómanokon keresztül játszották át a TakarékBank állami pakettjét egy magáncégnek - állítja Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője. A kis hitelintézetek elkeseredetten harcolnak, hogy visszaszerezhessék a többségi részesedést és a viszonylagos függetlenségüket. Hermán Bernadett- Érvényes lett a TakarékBank állami pakettjére kiírt pályázatra benyújtott egyetlen ajánlat. Meglepte az eredmény?- Sajnos semmiféle meglepetés nem ért, ez álságos pályázat volt. Beigazolódtak a balsejtéseink, hogy hathatós állami támogatással kerül majd át az új tulajdonoshoz a pakett. A pályázat kiírásánál már lehetett ezt tudni. A takarékszövetkezeteket kizárták a pályázatból azáltal, hogy konzorciumban nem pályázhattak, egyénileg viszont nem volt elég tőkéjük. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), amely j szintén részvényes a Takarék- Bankban, eközben nem pályázhatott csak külső harmadik személyként, így horribilis ösz- szegű, 400 milliárd forintnyi kauciót kellett volna letennie. Más pályázó így nem maradhatott, mint az MFB érdekeltségébe tartozó Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft. (EHPSZ). Végül ők sem | közvetlenül pályáztak, hanem a néhány hónapja alapított Ma- | gyár Takarék Befektetési Zrt.-n keresztül, amelyben tulajdonosok lettek még az EHPSZ-en kívül takarékszövetkezetek, és befolyásoló részesedést szerzett benne az FHB is. Ezzel a tulajdonosi szerkezettel érték el végül, hogy a Magyar Takaréknak viszont harmadik személyként ne kelljen letennie a kaució a pályázaton.- Az MFB és a Posta kommunikációja szerint takarékszövetkezetek többségi tulajdonában van a még mindig meg nem nevezett nyertes pályázó.- A Magyar Takarék Befektetési Zrt.-ben ugyan relatív többségben vannak a takarékok, ez Varga Antal: Félő, a többségi tulajdonú állami pakettet - töredékáron - eladják egy magántársaságnak kommunikációs szempontból jól hangzik. Ez a rászedett néhány hitelintézet valószínűleg csak stróman, ők maguk ugyanis önerőből képtelenek lettek volna letenni a 8-10 milliárd forintosra becsült vételárat a részvénycsomagért. A valódi tulajdonosok mások lehetnek.- Ezzel most valóban kisemmiz- ték a takarékokat?- Az állam 100 milliárd forintos nagyságrendben juttatott tőkét a központi integrációs szervezetnek, ezzel indokolta a többségi tulajdonszerzést és a szigorúbb irányítást a szekTAVALY AUGUSZTUSIG a Tdkd- rékBankbanka takarékszövetkezeteknek volt többségi tulajdonrésze, egy júliusban elfogadott törvényjavaslat azonban gyakorlatilag arra kényszerítette a szövetkezeteket, hogy megszavazzák a Magyar Posta tőkeemeléséta bankban. ezzel És azMFB-n keresztül már korábban megszerzett pakettjével az állam többségi tulajdonosság lett a Takarék- Bankban. A frissen szerzett tor fölött. Úgy tűnik, ezt a jogot most ennek a töredékéért eladja egy magántársaságnak, ami akár az állami vagyon elherdálása is lehet. Ugyanezzel a lépéssel az állam átadta a takarékszövetkezetek feletti uralom jogát is egy magántársaságnak, amely a szektor nyereségéből busás haszonra tehet szert.- Hogyan semmizhetik ki a takarékokat?- Miután megszerezte a magáncég a többségi pakettet, az összes vezetőt és tisztségviselőt ő jelölheti ki. Eközben megszerezheti az 1800 takarékszörészvénycsomagot az állam kevesebb mint négy hónappal később, tavaly decemberben már meg is hirdette, ezen a pályázaton nyújtott be a napokban egyedüliként egy eddig hivatalosan meg nem nevezettpályázó érvényes ajánlatot. A sajtóértesülések szerint az érvényes pályázatot benyújtó cég a Magyar Takarék Befektetési Zrt. volt, ami nem cáfolta eddig ezt az értesülést. vetkezet fölött is az irányítási jogot, hiszen ez az árakat is szabályozhatja, és a mérlegeket is ő hagyja majd jóvá, sőt, az is rajta múlik, jut-e osztalék a szövetkezetek nyereségéből a tagoknak.- Említette a 100 milliárd forintos nagyságrendű tőkejuttatást, amit az államtól kaptak. Ha ennyi pénzt kaptak, hogyan mehetett most csődbe a körmendi takarék?- Ez a pénzt a gyakorlatban még nem kaptuk meg. Letétbe helyezték az integrációnál, hogy szükség esetén használja, de ebből még senki nem látott egy fillért sem. A Körmend és Vidéke egyébként nem volt benne sem az integrációban, sem a TakarékBankban, korábban ugyanis ez nem volt kötelező, és amikor kötelezővé tették a nyáron, akkor is kérvényezték, hogy kimaradhassanak.- A takarékoknak nagyon fájt, hogy elvesztették a Takarék- Bankban a többségi részesedésüket. Mit tesznek, hogy ezt visszaszerezhessék?- Ha a jelenlegi integrációs törvény marad, nincs sok mozgásterünk. Annyi lesz csak a Előzmények - hivatalosan még nem is tudni Csúcson az FHB az elmúlt hónapok legjobb befektetése volt a Budapesti Értéktőzsdén az FHB részvénye, amelynek árfolyama tavaly őszszel még alig haladta meg a 300 forintot, tegnap viszont már 820 forintig szaladt jegyzése, amit hatéves rekordnak felel meg. Az FHB szédületes emelkedése tavaly decemberben indult, amikor az állam meghirdette a Takarék- Bankban lévő részesedését, már akkor sejtették sokan, hogy a vevő a tőzsdén forgó bank lesz. a hitelintézet azóta sem kommentálta az értesülést, az viszont figyelemreméltó, hogy az FHB igazgatósági tagja volt az a Voj- nits Tamás, aki később kormány- biztosként a takarékszövetkezeti szektor átalakítását felügyelte, jelenleg pedig a TakarékBank igazgatóságának elnöke. különbség, hogy ezentúl nem az állam, hanem egy magáncég lesz az irányítónk. Amit lehet, azt persze megtesszük. Az OTSZ pert indított az állam ellen jogalkotással okozott kár miatt, emellett bepereltük a Magyar Postát és az MFB-t is. A veszprémi törvényszék és a takarékok az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert úgy látják, a takarékokra erőltetett alapszabályok az alaptörvénybe ütköznek. A Mohácsi Takarék tulajdonosai pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak Strasbourgban, mert olyan kisajátításnak tartják az államosítást, ami után nem kapták meg a megfelelő ellenértéket.- A szövetkezeti ügyfeleket hogyan érinthetik ezek a változások?- Még nem tudjuk. Eddig a takarékoknak önálló ármegállapítási joguk volt, most viszont a TakarékBank már beleszólhat az árazásba, így nem tudjuk, mi lesz a jövőben. A betéteseknek lehet, hogy jobb lesz, de az is lehet, hogy rosszabb lesz. A hitelezési oldalon inkább romlik a helyzet. Eddig a takarék- szövetkezetek helyben gyorsan és rugalmasan intézkedhettek, most viszont nagyobb a bürokrácia, a nagyobb kérelmeket be kell küldeni a központba, és a feltételek is nehezedtek. Tokaj: az uniós bíróság elutasította a magyar keresetet ÍTÉLET Luxembourg szerint a borvidék Magyarország és Szlovákia területére egyaránt kiterjed - VM: részletkérdés Elutasította csütörtökön a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság a magyar fellebbezést a „Tokaj” márkanév ügyében, kimondva: nem minősül megtá- madhatónak a „Vinohradnícka oblast1 Tokaj” szlovák névnek a nyilvántartásba való bejegyzése. A testület az indoklásban kiemelte, a tokaji borvidék Magyarország és Szlovákia területére is kiterjed. Magyarország hivatalos álláspontja szerint azonban csak a korábbi jegyzékekben közzétett eredetmegjelölést, vagyis a „Tokajská/To- kajské/Tokajsky vinohradnícka oblast'-ot” lehetne használni, amit szintén Szlovákia kért, ám később visszavont. Hazánk 2010-ben fordult a törvényszékhez, kérve, töröljék a Tokajra utaló szlovákiai bejegyzést a borok eredetmegjelöléseit tartalmazó uniós elektronikus nyilvántartásból, az E-Bacchus listáról. Az EU Törvényszéke 2012 novemberében elutasította a tokaji bor elnevezésének ügyében a Magyarország által benyújtott keresetet, Budapest akkor megfellebbezte az ítéletet. Az Európai Bíróság most viszont teljes egészében elutasította a beadványt. A döntés a jelenlegi status quo helyzet fennmaradását jelenti az ügyben - reagált az ítélettel kapcsolatban a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A tárca Már tíz éve képtelenek megegyezni a szlovákiai borvidék nagyságáról hozzáteszi: a döntés továbbra is csak az E-Bacchus rendszert érinti, ezért részletkérdésnek tekinthető. Az ügy apropója az EU borreformja, amelynek keretében 2011-ben a borvidékek termék- leírásait minden ország eljuttatta Brüsszelbe. A rendelkezésnek a magyar borászok is eleget tettek. A termékleírások kialakításának kezdeti fázisában felmerült az is, hogy a szlovák és a magyar borászok közös anyagot adjanak be, ám ez végül nem valósult meg. Ha azonban a megállapodás hiányában nincs közös borvidék, akkor nem lehet ugyanazon a néven sem forgalmazni az ott termett borokat. A közös termékleírás azért sem lett volna lehetetlen, mert szlovák-magyar ellentétet bizonyos pontokon együttműködés váltja fel. A két ország korábban közösen és sikerrel lépett fel az ellen, hogy olasz vagy szlovén borok használják a Tokaj márkanevet. Ennek ellenére már csaknem évtizede nem tudnak megegyezni arról, mekkora kiterjedésű a borvidék szlovákiai oldala. A szlovákok álláspontja szerint 907 hektárról van szó, míg Magyarország szerint a határ túloldalára eső valós terület ennél lényegesen kisebb, a 600 hektárt sem éri el. ■ B. L.
