Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-14 / 38. szám

2014. FEBRUÁR 14., PÉNTEK BELFÖLD - KÜLFÖLD Keleti helyett amerikai nyitás export Visszaesett az ázsiai kivitel, élénkültek az európai kapcsolatok Hiába a keleti nyitás politiká­ja, Amerikába exportálnak egyre többet a magyar vál­lalatok. Ázsia részesedése csökkent a hazai kivitelben, ugyanakkor látható, hogy Kínában több magyar ter­méket vesznek. Az export­szerkezetet nem lesz könnyű befolyásolni, hiszen azt a multinacionális vállalatok döntései határozzák meg. Hornyák József A keleti nyitás politikájának egyelőre kevés eredménye lát­szik az ázsiai exportban, hi­szen a KSH statisztikái szerint visszaesett a kivitelünk aránya a kontinensre. Tavaly január és november között a teljes export 6 százaléka ment Ázsiába, míg egy évvel korábban 6,3 száza­lék volt az arány, ami abszolút értékben is kisebb visszaesést jelent. 2011 egészében még a teljes kivitel 7,6 százaléka vette az irányt kelet felé. Amerika irányába viszont di­namikus az export növekedése. A tavalyi év első 11 hónapjában már a kivitel 4,3 százaléka ment az amerikai piacokra, amire a 2011-es 3 százalékról nőtt a szint. Mivel az elmozdulás csupán néhány százalékpont, így viszonylag nehéz hosszabb távú trendekre következtetni, ugyanakkor az elmúlt három év iránya egyértelmű: Ázsia része­sedése fokozatosan visszaesett a kivitelben, míg az amerikai kontinensé növekedett. Kutatók szerint nem köny- nyű megváltoztatni az export­szerkezetet. „Magyarország szerves része a globális érték­láncoknak, és a magyar külke­reskedelmet ez határozza meg” - mondta Antalóczy Katalin, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kínába, Tajvanba és Koreába is növekedett a magyar export. Az Európai Unió piacaira is több magyar áru érkezik tanára. Ezzel egyetértett Éltető Andrea, a MTA KRTK Világ- gazdasági Intézetének kutatója is, aki szintén kiemelte, hogy a multinacionális vállalatoknak döntő része van az exportban. Az elmúlt években az Eu­rópai Unióval is élénkültek a gazdasági kapcsolatok. 2013 januárja és novembere kö­zött az export 77,4 százaléka az EU-ban talált gazdát, ami 1,1 százalékpontos növekedés noha A kormány 2018-ra azt szeretné elérni, hogy a keleti nyitásban érintett országok­ba menjen az export egyhar- mada, Antalóczy Katalin, a BGF tanára úgy vélte, hogy az exportszerkezeten csak hosszabb távon lehetne né­mileg változtatni. az egy évvel korábbi szinthez képest. Németországba dina­mikusan növekszik az export, amit a német gazdaság javuló teljesítménye is segíthet. Törökország és Ukrajna felé is elindult az export növekedé­se tavaly, igaz, alacsony szint­ről. Brazíliába és Mexikóba is érdemben nőtt a kivitel - egy eléggé alacsony bázisról. A magyar kormány mindent elkövet, hogy átalakítsa az a nagy magyarországi autó­ipari beruházások pedig nem csak az ipari termelés szerkezetét, hanem az expor­tot is átalakítják, áruszerke­zetét tekintve eddig is kon­centrált kivitelünk még kon­centráltabbá, a járműipar által dominálttá válik. exportszerkezetet. Kereskedő­házakat nyit keleti országok­ban, hogy ezzel is élénkítse az exportot a gyorsan fejlő­dő, feltörekvő gazdaságokba. Leginkább rövidebb távon a kis- és közepes vállalatoknak nyújthat támaszt a gazdaság- politikai irány. „A multik dön­téseit nem befolyásolhatjuk, a kisebb vállalatoknak viszont lehet segíteni” - véli Antalóczy Katalin. „A keleti nyitás egy hosszú, tőke- és tudásigényes folyamat, és tudni kell, hogy nagyok a politikai és a gazda­sági kockázatok, a korrupció pedig óriási” - mondta a BGF tanára. Éltető Andrea pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentősek a kulturális különb­ségek a keleti országok és Ma­gyarország között. A logiszti­kai, szállítási költségek pedig szintén nem elhanyagolhatóak a távolság miatt. Magyar kivitel országcsoportok szerint (megoszlás euróbán, 2013. január-november) Európai Unió 77,4 EU-n kívüli európai országok 10,8 Ázsiai országok _______ 6 Amerikai országok 4,3 Ázsiával szemben 1117 milli­árd forint deficitet halmoztunk fel a tavalyi év első 11 hónap­jában, ami kevesebb a 2011-es 1201 milliárdnál. Ez úgy jött ösz- sze, hogy a behozatal nagyobbat esett, mint a kivitel. Kevesebbet exportáltunk az Arab Emírsé­gekbe, Hongkongba, Malaysiába, vagy például Szingapúrba. „Az utóbbi években leginkább a No­kia komáromi gyárának leépíté­se vetette vissza az ázsiai expor­tot” - véli Antalóczy. Tajvanba, a Koreai Köztársaságba és Kínába viszont növekedett a kivitel. Csak hosszabb távon lehet kicsit változtatni Sérelemdíjat is kériietnek a jövőben a betegek ptk Összesen 24 egészségügyi és sport tárgyú kormány- és miniszteri rendeletet kell módosítani a Polgári Törvény- könyv március 15-én hatály­ba lépő módosulása miatt. A február 17-ig véleményezhető rendelettervezet szerint a jog­szabály-harmonizáció érinti egyebek mellett a klinikai vizsgálatokról, a gyógyszerek közbeszerzéséről, a magzati élet védelméről, a reprodukci­ós eljárásokról, a pszichiátriai betegek felvételéről és a sport- fegyelmi felelősségről szóló jogszabályt. A ptk.-hoz alapján határoz­va meg többek között a közeli hozzátartozó, a korlátozottan cselekvőképes személy fogal­mát, illetve vezetik be a kár­térítés mellett az úgynevezett sérelemdíj intézményét. Az új polgári törvénykönyv szerint a jövőben nem vagyoni kár­térítés csak a személyiségi jo­gában - ide tartozik az élethez, testi épséghez, egészséghez fűződő jogok - megsértett sze­mélyeknek jár. Ezt hívják majd sérelemdíjnak. ■ VG A hét kép6. Franciaország és az Egyesült Államok kiváló kapcsolatait méltatta Francois Hollandé francia államfő és Barack Obama amerikai elnök azon a díszvacsorán, amelyet Hollandé washingtoni látogatása alkalmából adtak. Obama országa legrégebbi szövetségesének nevezte a franciákat, és - utalva a II. világháborús vagy akár az afganisztáni háborúban meglévő szövetségre - azt is hangsúlyozta: a két ország egymás­nak köszönheti a szabadságot. A díszvacsorán arról diszkréten hallgattak, hogy a második iraki háború idején igencsak feszült volt a viszony a két ország között. Arról sem esett szó, hogy szakítva a diplomáciai hagyományokkal, a francia elnök partner nélkül jelent meg. Hollande-ről január­ban derült ki, hogy egy színésznővel csalja élettársát, aki később el is költözött az Elysée-palotából. Készült 3Z EtJfOpreSS támogatásával 7 ÜTTP'T Stagnálnak az árak Szlovákiában TÖRTÉNELMI MÉLYPONTRA las­sult a fogyasztói árak növe­kedése Szlovákiában január­ban, az infláció éves szinten nulla, havi szinten pedig 0,2 százalék volt - derült ki a Szlovák Nemzeti Bank friss adataiból. Az infláció szintje Szlovákiában 1989 óta nem volt ilyen alacsony. Elemzők szerint a stagnálás főképp azzal magyarázható, hogy januárban csökkentek a lakhatással összefüggő, államilag szabályozott költ­ségek: havi szinten például 6,1 százalékkal esett vissza az áram ára. ■ MTI Budapest is aggódik a svájci döntés miatt A szabad munkaerő-áramlás eddig mind Svájcnak, mind az uniós országoknak gazda­sági előnyöket hozott, ezért remélhetőleg sikerül megol­dást találni a svájci munka­erő-piaci gondokra - közölte Prőhle Gergely, a Külügy­minisztérium helyettes államtitkára Jean-Frangois Paroz budapesti svájci nagy­követtel folytatott megbeszé­lésén. Svájcban a vasárnapi népszavazáson hajszálnyi többséggel megszavazták az Európai Unióból az országba irányuló bevándorlás korlá­tozását. ■ MTI Prőhle Gergely Nem tart a deflációtól az EKB csökkentette az idei euró- övezeti inflációra vonatkozó előrejelzését az Európai Köz­pont Bank (EKB), ugyan­akkor hangsúlyozta, nincs deflációs veszély. Havi jelen­tésében 1,5-ről 1,1 százalékra mérsékelte az EU-s módszer­tan szerint számított fogyasz- tóiár-emelkedés várható idei ütemét. Januárban 0,7 szá­zalékra lassult az infláció az euróövezetben, emiatt megfi­gyelők aggodalmuknak adtak hangot, hogy a konjunktúrát veszélyeztető deflációs spirál fenyegeti az eurózónát. Az EKB ezt többször határozot­tan elutasította. ■ MTI Rekordszinten a görög munkanélküliség MINIMÁLIS EMELKEDÉSSEL újabb rekordszintre nőtt a görög munkanélküliségi ráta tavaly novemberben - jelentette az ELSTAT görög statisztikai hivatal. Az ál­lástalanok aránya 28 száza­lékra emelkedett az októberi 27,7 százalékról. A ráta több mint duplája az euróövezet 12,1 százalékos mutatójá­nak. 2008 júniusában, a globális pénzügyi válság kezdete előtt a görög mutató 7,3 százalék volt. ■ MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom