Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-07 / 32. szám

14 MEGYEI KÖRKÉP Átláthatatlan hazánkban a közpolitika mit választunk? Nagyon sok a szabálytalanság, mondják neves jobboldali szakemberek is 2014. FEBRUÁR 7., PÉNTEK A politikusok temérdek közpénzről döntenek, nagy a kísértés Hosszú évek óta átláthatatlan a magyarországi állami-közhatal­mi szféra, és ezt a fékek és el­lensúlyok rendszerének felszá­molása tovább rontotta - ezt ál­lapították meg a Transparency International Magyarország (TI) és a Költségvetési Felelősségi In­tézet (KFIB) szakértői a két szer­vezet budapesti rendezvényén, melyről szerkesztőségünket tá­jékoztatták. Márpedig az intéz­mények átlátható működése és az elszámoltathatóság kulcskér­dés a demokratikus jogállam és a gazdaság hatékony működése szempontjából. A TI és a KFIB a Mit választunk? című tanul­mányban javaslatokat tesz a pár­toknak, hogy miként lehetne ja­vítani a közpolitika átláthatósá­gát, és bejelentették: a választá­sokig tartó időszakban számsze­rűsítik a pártok ígéreteinek költ­ségvetési hatását. A neves közgazdászok - Bőd Péter Ákos (egyetemi tanár, az Antall József vezette kormány ipari és kereskedelmi minisz­tere, majd az Magyar Nemzeti Bank elnöke, Orbán Viktor első kormányfősége idején a Minisz­terelnöki Hivatal gazdasági főta­nácsadója, a 2006-os országgyű­lési választások két fordulója kö­zött Orbán Viktor Fidesz-elnök őt ajánlotta az MDF-nek közös mi­niszterelnök-jelöltnek), Mellár Tamás (statisztikus, egyetemi ta­nár, a Magyar Tudományos Aka­démia doktora, 1998-2003 kö­zött a Központi Statisztikai Hiva­tal elnöke, az ENSZ Statisztikai Bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte, az Antall-kormány főtanácsadója volt a Miniszterel­nöki Hivatalban, a 2006-os ön- kormányzati választásokon a Fi- desz-Magyar Polgári Szövetség jelöltjeként jutott be a pécsi köz­gyűlésbe) és Szalai Ákos (egye­temi docens, Heller Farkas Köz­gazdaságtudományi Intézet, a Magyar Jog és Közgazdaságtan Társaság elnöke, a Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás fo­lyóirat - www.kormanyzas.hu - főszerkesztője) - védnöksége alatt futó Mit Választunk? pro­jekt keretében elkészült tanul­mány lehangoló képet fest a ma­gyarországi állami-közhatalmi szféra átláthatóságáról. Márpe­dig az intézményrendszer átlát­hatósága és elszámoltathatósága kulcskérdés mind a demokrati­kus jogállam, mind pedig a gaz­daság hatékony működése szem­pontjából. - Ha nem jól működik egy ország intézményrendszere, akkor sérülnek a demokratikus jogok, a politikai rendszer torzul, és a gazdaság versenyképessége is romlik - mondta a bemutatón Martin lózsef Péter, a Transpa­rency International magyaror­szági ügyvezető igazgatója.- Több évtizedes szakmai vizsgálódásaim után is nehéz megfogalmaznom, miben más a fejlett világ és a magyar valóság, de az állami hivatalok működése a hosszú lista elején áll - fejtet­te ki Bőd Péter Ákos. - Mint ko­rábbi döntéshozó, megtapasztal­hattam, hogy e téren kevesebbet hozott a rendszerváltozás, mint ahogy gondoltuk és ígértük, és ahogy azt nemzetünk joggal el­várta. A TI és a KFIB kezdemé­nyezése mindenkinek hasznára válhat, akiben megvan a készség és a szándék a jobbra, a tisztessé­gesebbre, az ésszerűbbre.- A költségvetés átláthatósá­ga nem öncél, azért szükséges, mert társadalmi szempontból jobb döntésekhez vezet. Magyar- országon az átláthatóság gyenge, sőt romlik - fejtette ki Romhá- nyi Balázs, a Költségvetési Fele­lősségi Intézet igazgatója. Az át­láthatóságra vonatkozó nemzet­közi ajánlásokban szereplő nyolc költségvetési dokumentum kö­zül Magyarországon öt nem je­lenik meg. A visszalépés egyik példája, hogy a 2014-es választá­sok előtti kormányzati pénzügyi beszámolót a 2012-ben elfoga­dott új államháztartási törvény már nem írja elő. Régi hagyomá­nya van Magyarországon a fenn­tarthatatlan ígéretekre építő vá­lasztási kampányolásnak. A vá­lasztóknak így rendkívül nehéz tájékozódni az ígéretek dzsunge­lében. A Mit választunk? projekt keretében a KFIB februártól be­árazza a pártígéreteket, megmu­tatja az ígéreteknek a költségve­tésre gyakorolt hatásait. A TI és a KFIB közös tanul­mánya rámutat: a magyar költ­ségvetési rendszer átláthatósága nemcsak európai, hanem világ- viszonylatban is gyengének szá­mít. Az átláthatatlanságnak ná­lunk komoly hagyományai van­nak: ez már a rendszerváltás előtt is ilyen volt, de azóta egyik kormány sem érezte szükségét, hogy ezen gyökeresen változtas­son. A 2001 és 2006 közötti költ­ségvetési politika felelőtlensé­gét nyilvánvalóvá tette a nem­zetközi mércével mérve magas, a két választási évben pedig ki­rívó államháztartási hiány, ami­nek egyenes következménye volt az adósságráta folyamatos emel­kedése. Ez a folyamat, amely­ben kulcsszerepe volt a költség- vetési átláthatatlanságnak, hosz- szú évekre felszámolta a magyar gazdaságpolitika hitelességét. A 2010 óta folytatott költségve­tési politika az államháztartá­si egyenleget ugyan leszorítot­ta a GDP 3 százalékának a kör­nyékére, de ennek ára a magány­Transparency International Független, szakmai szervezet­ként elősegíti a korrupció meg­fékezését, ösztönzi az átlátható­ságot és számonkérhetőséget a közhatalmi döntéshozatalban és a közpénzeket érintő folya­matokban, valamint javítja a közérdekű információk elérhe­tőségét. nyugdíjpénztári vagyon és járu­lékok államosítása, ami miatt az állami nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága is rom­lott. Kultúraváltásra van tehát szükség annak érdekében, hogy fenntartható és átlátható legyen a költségvetési politika. A TI és a KFIB a politikai pár­tok választási kampányainak a finanszírozását tartja Magyaror­szág egyik legnagyobb korrupci­ós kockázatának. A pártok gaz­dálkodása nem átlátható, beszá­molóik pedig nehezen hozzáfér­hetőek, és nem adnak magyará­zatot arra, hogy honnan szárma­Költségvetési Felelősségi Intézet Nonprofit elemző központ. A gazdaságpolitika iránt érdeklő­dők számára érthetőbbé kíván­ják tenni a mindenkori dönté­sek várható költségvetési hatá­sát. A döntés a politikusoké, a várható hatások kiszámítása pedig legyen a szakértők felada­ta - ezt szeretnék elérni. zik a pénzük. A magyarországi politikai elit eltűri, hogy a pár­tok akár illegális forrásból sze­rezzék meg a kampányaikra köl­tött sokmilliárd forintot. A most induló választási kampányban a hatályos kampányfinanszírozá­si törvény nem zárja ki a kam­pánypénzek elcsalásának a le­hetőségét. A törvényhozásnak nincs mondandója a választá­si kampányok pártközeli civil szervezeteknek történő kiszer­vezéséről. Már javában zajlik a választási kampány, de nem tud­juk, hogy ki és müyen pénzből fizeti a Civil Összefogás Fórum (CÖF), illetve a hozzá hasonló ci­vil szervezetek több tízmillió fo­rintba kerülő óriásplakátjait. A Fidesz-kormány a 2010. évi országgyűlési választásokon nyert alkotmányozó erejű, két­harmados parlamenti többségét kihasználva a hatalmát kontrol­lálni hivatott, független intézmé­nyek irányítását az iránta elkö­telezett személyekre bízta, vagy a törvények átírásával szűkítet­te az ellenőrzés lehetőségét. A Fi­desz kormányzása alatt megszo­kottá vált a törvények szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül, gyakran parlamenti képviselők által kezdeményezett indítvány formájában történő elfogadása. Az így megalkotott törvények nem a polgárok javát, hanem a hatalom és a hozzá kötődő szűk elitcsoportok pillanatnyi érdeke­it szolgálják - áll a TI és a KFIB által közzétett dokumentumban. A kutatás különösen kritiku­san elemezte a közbeszerzések rendszerét, megállapította, hogy a jogszabály egyes kivételezett üzleti csoportok kormány álta­li jutalmazásának az eszközé­vé vált. A közbeszerzések hatal­mas összegű közpénzt mozgat­nak meg, 2012-ben például 1334 milliárd forintot költött el Ma­gyarország közbeszerzések út­ján. A tanulmány megállapítja, hogy nincsenek megfelelő meg­oldások ennek a hatalmas köl­tésnek az ellenőrzésére. A szabá­lyok teret engednek a látszatver­senyeknek, és nem szabnak gá­tat az indokolatlanul titkosított közbeszerzéseknek. Ezért 2014- ben, az újabb választásokhoz kö­zeledve, Magyarországon a kor­rupció még mindig alacsony koc­kázattal jár az elkövetőnek, mert kicsi a lebukás és még kisebb a megbüntetés veszélye. A TI Magyarország és a KFIB néhány javaslata: Az Alkotmánybíróság hatásköre kor­látozások nélkül terjedjen ki a költ­ségvetési bevételeket meghatározó jogszabályok alkotmányosságának a felülvizsgálatára. A kormány tartózkodjon az átfogó törvényeknek kormánypárti képvise­lők által történő kezdeményezésétől. A kormány ésszerű időkeretben foly­tassa le a jogszabálytervezetek tár­sadalmi és szakmai véleményezését és adjon érdemi visszajelzést a véle­mények, észrevételek befogadásá­ról, Illetve az elutasítás okairól. A végrehajtó hatalom ellenőrzésére hivatott intézmények vezetőit és tag­jait a jövőben kizárólag szakmai és ne politikai szempontok alapján vá­lasszák ki. Ismét a parlament által választott és a végrehajtó hatalomtól független ombudsman felügyeljen a közérde­kű adatok megismerhetőségére. Minden költségvetési információ nyilvánosságra hozatala legyen gyors és rendszerezett. Készüljenek el azok a nemzetközi ajánlások szerinti sztenderd doku­mentumok, amelyek eddig nem ké­szültek el: polgárbarát költségvetés, féléves beszámoló, hosszú távú kite­kintés, költségvetési irányelvek, vá­lasztások előtti pénzügyi beszámoló. Minden, a parlamentben tárgyalt javaslat költségvetési hatásáról ké­szüljön nyilvános és részletes hatás- vizsgálat. A pártok a kampánnyal kapcsolatos kiadásaikat az Állami Számvevő- széknél vagy az Államkincstárnál vezetett számláról fizessék. A szám­laadatokat az Állami Számvevő- szék/Államkincstár honlapján Is köz­zé kell tenni. Az elszámoltatás terjedjen ki a pártok kampányait segítő civil szervezetekre (egyesüle­tek, alapítványok), valamint a ma­gánszemélyekre és a cégekre is. Az országgyűlés törvényben vezes­sen be egységes követelményeket a közhatalmi döntéshozók vagyonnyi­latkozat rendszerére, amelyek biz­tosítják az adatok pontos kitöltését, és a vagyonnyilatkozatoknak a hoz­zátartozói nyilatkozatokra is kiterje­dő, teljes körű nyilvánosságát az adott állami szervek honlapjain. A vagyonnyilatkozatokat évről évre összevethető formában kelljen fel­tölteni a világhálóra és az abban foglaltakat ellenőrizze az adóható­ság. A közbeszerzési közadatok közzété­telét ki kell kényszeríteni. i ( 1 MÁTÓL FELMELEGEDÉS maii rű.. hőmérséklet + déli felhőzet . HMHL&LiULéilflH reggeli • _ c ,, Siófok ■ > Fonyod. . K.r 4 °C Tab , 6 C / 3 °a Csurgó sxVaposvár • 2 °C 4*C X-v6X •/ Nagyatád 2 °c ' Barcs i ems ■HEIZ9HÜ ’ -ifin FW<Í bWb > Somogy megyében ma számottevő, jelentős eső csak szombat 7.X / hajnalban hullik. Többnyire borult, vagy erősen felhős lesz az ég Élénk, éjszaka mérsékelt, déli szélben folytatódik az enyhülés. A várható, jellemző hőmérséklet megyei átlaga péntek reggel+2, ... .. , ... kora délután +4, szombat reggel +3 fok kórul alakul. viznomersekiet A legvalószínűbb folytatás: Duna 2-3 °C a hétvégén várhatóan jelentősen emelkedik a hőmérséklet. A hó Tisza 0-1 °C síkvidéken eltűnik. Balaton 1 °C Pénteken éjjel a Dél-Dunántúlon és vasárnap, hétfőn, kedden Velencei-tó 3 °C országszerte jelentős eső valószínű. . .. . 0„ Orvosmeteorológia: melegfronti hatás várható. ti ° * í op Közlekedés-meteorológia: a melegfronti légköri helyzetekben az Tisza-tó 1 C átlagosnál fáradtabbak, figyelmetlenebbek vagyunk. Célszerű tuda- Hójelentés tosan jobban odafigyelni a közlekedésben. 1 Az előrejelzés bizonytalansága: „KICSI". Chopok 30-50 cm Az előrejelzésért felelős: Aigner Szilárd További folyamatos, helyfüggő Semmering 40-55 cm előrejelzés: www.eumet.hu Livigno 190-290 cm HIRDETÉS _____ Hi rdesse nálunk eladásra szánt autóját, motorját, mezőgazdasági gépeit! Naponta 100 000 olvasóhoz juttatjuk el üzenetét! További információért keresse munkatársainkat! Telefon: 06-82/528-113 vagy 06-82/528-158 Az értékadó hírforrás HIRDETÉS__________________________________________________________ S0NLINE.hu nan ...a sonline.hu naprakész oldalán Kattintson ránk! A Somogyi Hírlap honlapján több NAPI MENÜ ajánlatból választhat!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom