Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám

4 A HÉT TEMAJA 2014. FEBRUÁR 23., VASÁRNAP kijev Nem polgárháború, hanem felkelés van Ukrajnában. A politikai hatalommal, az oligarchákkal szembeni ellenállás és a szegénység tarthatatlan társadalmi feszültségekhez vezetett. AZ UTCA ELSZABADULT, ÉS GYŐZÖTT A délszláv háború óta nem volt olyan éles konfliktus Magyarország szomszéd­ságában, mint ami most Ukrajnában zajlik. Amire a megegyezést kikényszerítet­ték, több mint százan haltak meg a véres összecsapások­ban. Janukovicsnak mennie kell, de a jövő ettől nem lesz könnyebb a súlyos gazdasá­gi és társadalmi problémák­kal küzdő országban. Fábos Erika Éppen három hónapja, novem­ber 21-én kezdődött a politikai válság Ukrajnában. A tiltako­zások akkor indultak, amikor Janukovics ukrán elnök nem írta alá az EU-val a társulási szerződést, de nemcsak ezért kezdődtek el. „Az egy félreértés, hogy az ellenzék vagy az ukránok azért mentek volna az utcára, mert annyira EU-pártiak lennének - mondta Tálas Péter, biztonság- politikai szakértő. - Az csak az utolsó csepp volt a pohár­ban. Az országban hatalmas az elégedetlenség, hatalmas az államadósság, a munkanélkü­liség, a szegénység a politikai visszaélések miatt. Elegük van a korrupcióból és az oligarchák uralmából, ami a 90-es évek eleje óta tart, alapvetően ezért kezdődtek a tiltakozások.” November végén, amikor a Berkut rátámadt a Majdanon sátrazó emberekre, fordulat történt. A tüntetők egyre töb­ben lettek. Januárban pedig, amikor újabb diktatórikus tör­vényeket fogadtak el, a tünte­tések kiterjedtek, és teljesen átfordultak kormány és a poli­tikai elit elleni általános elége­detlenségbe. Gereben Ágnes történész, külpolitikai elemző a Vasárnap Reggelnek azt mondta: mar­káns különbség van a Majda­non tüntetők és az ellenzéki pártok között. A Majdan téri demonstrálok „a végletekig ra- dikalizálódtak”, ismeretlenek a vezetőik, nem egységesek, az ellenzék pedig nem képes kont­roll alatt tartani őket. Mind­három ellenzéki vezetőt, Klics- kót, Jacenjukot és Tyahnibokot a hatalomvágy motiválja, és ez megmutatkozik minden sze­replésük alkalmával. Klicskót emellett a mögötte álló német gazdasági elit, Jacenjukot az őt hatalomra juttatni vágyó ame­rikaiak befolyásolják, Tyahni- bok mögött a szovjet múltat és Csak látszólagos a győzelem. Akárki kerül hatalomra, ugyanazokkal a társadalmi és gazdasági problémákkal kell szembenéznie, mint Janukovicsnak az azzal azonosított „oroszokat, lengyeleket, zsidókat” gyűlölő, nacionalista nyugat-ukrajnai csoportok állnak. „Ráadásul nemcsak az ellen­zék megosztott, Janukovics ha­talma a kormányoldalon sem volt teljes - mondta Gereben Ág­nes. - A rendőrség parancsnokai kezelhetetlenné váltak, ezért az elnök már képtelen volt kézben tartani az eseményeket. A rend­kívüli állapotot is azért nem hirdette ki, mert nem merte. Ok­kal félt attól, hogy a teljhatalommal felruházott had­sereg ellene for­dulna.” Tálas Péter szerint annak hátterében, hogy a tüntetőket hónapokon keresztül nem sike­rült szétkergetni nem csupán az volt, hogy Janukovicsnak ehhez nem maradt politikai ereje, és eszköze is egyre ke­vesebb volt. Az is szerepet ját­szott ebben, hogy a tüntetők kö­zött sok Afganisztánt és Irakot megjárt veterán és különleges alakulatoknál szolgált egykori katona volt. Ők pedig értenek az utcai harcokhoz, de ahhoz is, milyen módszerekkel lehet hatékonyan megvédeni egy tömeget. Tálas Péter szerint ugyanakkor, ami Ukrajnában történik, az nem polgárháború. A Majdanon tüntetők eszközei ugyan vitathatóak, de céljaik legitimek. „Polgárháborúban nagy tár­sadalmi csoportok lépnek fel erőszakosan, tartósan egymás­sal szemben - mondta Tálas Pé­ter. - Itt azonban a hatalmon lévő elit és a társadalom egy része között vannak ellentétek. Ami most zajlik, inkább felke­lés. A hatalomgyakorlás módja ellen és a korábbi alkotmányos rend visszaállítása érdekében.” - Ukrajna legnagyobb tra­gédiája, hogy nem alanynak, hanem tárgynak tekintik - mond­ta Tálas Péter. - Ezt azért tehe­tik meg, mert az ország az elmúlt évtizedekben tel­jesen elszegényedett. 1990 és 2000 között, a GDP-je 60 szá­zalékát elveszítette. Nincse­nek jelentős ásványkincsei, amennyiben pedig megépül a Déli-Áramlat, és az oroszok el tudják érni alternatív útvona­lon az európai piacokat, tovább növekszik a kiszolgáltatottsá­ga, mivel nem lesz szükség az ukrán gázvezetékre sem. A szakértő szerint ettől füg­getlenül geopolitikai és presz­tízs okok miatt Putyin retteg attól, hogy elveszíti a politikai és gazdasági befolyását. Ameri­ka érdeke az lenne, hogy a te­rület megőrizze függetlenségét az Uniótól és Oroszországtól is, lehetőleg úgy, hogy egy új, oroszellenes ukrán kormány jöjjön létre. Mára pedig már az is világos: Európának nem kell Ukrajna, mert nem tud és nem is akar a közösség akkora áldo­zatot hozni egy újabb tagorszá­gért, amennyibe Ukrajna fel­zárkóztatása kerülne. Attól füg­getlenül azonban, hogy többféle hatalmi érdek és elképzelés van Ukrajnával kapcsolatban, a tüntetőket nem az oroszok vagy a Nyugat tüzelte, és anya­gilag sem csak ők támogatták. Nagyobb részt azok a csalódott oligarchák finanszírozták a Majdan téri eseményeket, aki­ket kiszorítottak a hatalomból, és így akartak Janukovicson bosszút állni. Tálas Péter szerint Ukrajna egységes ország marad, mert az senkinek nem érdeke, hogy szétszakadjon, sem az orszá­gon belül, sem kívül. A jövő szempontjából az egyetlen út a modernizáció lenne, ehhez azonban segítségre lenne szük­ségük. Gereben Ágnes szerint Euró­pa és Magyarország számára is az előrehozott parlamenti és elnökválasztás kiírása jelenti ebben hosszú távon a legmeg­nyugtatóbb megoldást. Még akkor is, ha a 25 éves függet­lenség alatt Ukrajnában nem alakult ki felkészült politikai elit. A kijevi törvényhozásban zajló verekedéseket, a gátlás­talan korrupciót, a politikai gyilkosságokat egy ilyen ször­nyű tragédia után talán lassan felválthatja a megkésett állam­építés - amelyben azután már a most Ukrajna megkaparin- tásáért marakodó Moszkva, Brüsszel és Washington is segíthet. Ez még egy héttel ez­előtt is elképzelhetetlen volt. De az azóta kialakult helyzet, a térség jugoszlavizálódásának réme már túlságosan fenyege­tő veszély Európára nézve ah­hoz, hogy ezt a marakodást - legalábbis a belátható jövőben - folytassák. Tálas Péter szerint bebizo­nyosodott, hogy Ukrajnában létezik a civil kurázsi és a tün­tetéseknek, ahogyan a korábbi narancsos forradalomnak is van egy olyan hatása, amiből közös történelmi élmények lehetnek. Ez segíthet abban, hogy egy komoly átrendeződés és társadalmi építkezés kez­dődjön el az országban. Ugyan­akkor azt is látni kell, hogy a 2004 óta fel-fellobbanó politi­kai háborút, akár az oroszba­rát, akár az Európához húzó elit nyeri meg, ugyanazokkal a társadalmi és gazdasági prob­lémákkal kell szembenézniük, mint Janukovicsnak és a meg­előző vezetésnek. A jövőt illetően Magyar- ország abban érdekelt, hogy Ukrajna megőrizze független­ségét. Amennyiben orosz be­folyás alá kerül, úgy a magyar határra tolódik az egyre éle­sebb konfliktus Oroszország és Európa között, amiben nehéz lenne egyensúlyozni. Magyarország Ukrajna függetlenségében érdekelt. Ukrajna keletről és északkeletről Oroszország, északnyugatról Fehéroroszország, nyugatról Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, délnyugatról Románia és Moldova, délről pedig a Fekete-tenger és az Azovi-tenger határolja. TERÜLETE: 603 628 km2, és ezzel Oroszország után Euró­pa második legnagyobb terüle­tű állama. 1991-iG a Szovjetunió tagálla­ma volt. fővárosa és egyben legnépe­sebb városa Kijev. Nagyobb városai még Harkiv, Odessza, Dnyipropetrovszk, Doneck, Zaporizzsja és Lviv. Hivatalos nyelve az ukrán. NÉPESSÉG: 44 510 816fő. NÉPSŰRŰSÉG: 80fŐ/km2. születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 64 év, nők 75 év. a szovjetunióban Ukrajna fontos mezőgazdasági és ipa­ri övezet volt. Nagyobb gaz­dasági rendszerváltás hiá­nyában azonban még mindig jelentősen függ Oroszország­tól. Az energiaszükséglet 85 százaléka importból szárma­zik. Gazdasági és ipari szer­kezetátalakítása csak 2000 körül kezdődött el. Ukrajna adta egykor a teljes szovjet mezőgazdasági termelés ne­gyedét, természeti adottságai révén jelenleg is Európa veze­tő élelmiszer-szállítója lehet­ne, de a magángazdaságok kialakítása még csak folya­matban van. Elkerülhető lett volna a vérontás ha janukovics novemberben teljesítette volna az akkori tilta­kozók követelését, napirendre veszi az alkotmánymódosításo­kat, leváltotta volna a kor­mányt, és menesztette volna a belügyminisztert, aki az első támadást elrendelte a demonst­rálok ellen, akkor ma demokra­ta lenne és legitim elnök. tálas Péter szerint azonban, az már decemberben kiderült, hogy Janukovics alkalmatlan politikus és ostoba ember. Amit pedig az elmúlt héten művelt, abból egyértelmű, hogy politi­kailag megbukott. Menthetet­len, amit tett, vitathatatlan a felelőssége, és az élete is ve- szélybe kerülhet, tetteiért pedig a hágai törvényszék előtt kell majd felelnie. Nemcsak szomszéd, fontos kereskedelmi partnerünk is Ukrajna Kárpátalján nyugalom van, békét akarnak az ott élők a magyar-ukrán Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint, a két ország között jelentős külke­reskedelmiforgalom van. Az EUn kívüli országok közül ez a harmadik legnagyobb export­piacunk. A tavalyi évben a két ország közötti kétoldalú forga­lom meghaladta a 4 milliárd dol­lárt. Magyarország gépeket, be­rendezéseket, és kis mennyiség­ben élelmiszert ad el Ukrajnába. A behozatal nagy részét villamos, áram, nyersvas és más alap­anyagok jelentik. A kereskedelmi mérleg pozitív, azaz többet kere­sünk az Ukrajnába vitt terméke­ken, mint az onnan behozotta- kon. Tavaly januártól októberig 12 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem. AZ ENERGIAELLÁTÁSUNK miatt sem mindegy hogyan alakul az ukrán helyzet. Magyarország földgázellátásának nagyjából kétharmada, valamint a teljes olajszükséglete Ukrajnán keresz­tül érkezik, és jelentős mennyisé­gű áramot is onnan vásárolunk. az otp-nek jelentős bankja van Ukrajnában, de még egy esetle­ges csődhelyzet sem rengetné meg. Ugyanakkora külföldi be­fektetők szempontjából már nem mellékes, hogy mi történik a szomszédunkban. Azok, akik csak távolról figyelik az esemé­nyeket, esetleg értékelhetik úgy, hogy Magyarország ezek miatt az események miatt kockázato­sabb befektetési célpont lett. ■ amennyiben tehát a helyzet nem jut nyugvópontra, az a fo­rintot is gyengítheti, és az üzem­anyagok árát is növelheti. MAGYARORSZÁGNAK a Kárpát­alján élő, nagyjából 150 ezer fős magyar kisebbség sorsa miatt sem mindegy, hogy mi lesz az ukrán belpolitikai hely­zet megoldása. Kárpátalján mindenesetre egyelőre nyuga­lom van. A tüntetők majd­hogynem ellenállás nélkül fog­lalták el az állami intézménye­ket. A megyei önkormányzat pedig szinte elsőként mondta ki még csütörtökön: független­nek tekintik Kárpátalját Janu­kovics hatalma alól. A KÁRPÁTALJAI Magyar Kultu­rális Szövetség semmilyen ügy­ben nem folytat tárgyalásokat egyik párttal sem, és a zavar­gásokban sem vettek részt ma­gyarok. kovács Miklós, a szövetség elnöke azt mondta: szeretnék, ha megállna az erőszak, és de­mokratikus, békés megoldás születne. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az elsők közt lépett ki Janukovics pártjából, amelynek parlamenti képvise­lője - pár hete még ő is meg­szavazta az ellenzékkel szem­ben szigorúbb törvényeket. Ukrajnában számos nemzeti­ségi csoport él, az oroszoké a legnagyobb, 17 százalék felet­ti az arányuk. A magyarok helyzete felemás: a kárpátal­jai ukrán többséghez hason­lóan érdekeltek abban, hogy Ukrajna nyugatbarát legyen, de korábban sok olyan döntés­sel, amely az oroszok nemzeti­ségi jogait korlátozta, ők is rosszul jártak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom