Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-17 / 40. szám
6 BELFÖLD - KÜLFÖLD 2014. FEBRUÁR 17., HÉTFŐ ■■■■■■■■■■■■■ HÍRSÁV Hat kínai ámyékbank került bajba hat vagyonkezelő van bajban egy fizetésképtelen szénipari vállalat miatt Kínában; két hét alatt ez már a második ilyen eset, ami a hatalmas árnyékbankrendszer veszélyeire irányítja a figyelmet. A hat vagyon- . kezelő összesen több mint ötmilliárd jüan (190 milliárd forint) hitelt nyújtott a shanhszi tartománybeli Liansheng Energy vállalatnak, amely, több mint ezer- milliárd forintnyi hitellel már tavaly év végén fizető- képtelenné vált. ■ MTI Uniós jogot sértett a regisztrációs illeték uniós jogot sértett a Románia által 2012-ben bevezetett autóregisztrációs illeték - döntött az Európai Unió Bírósága. A luxemburgi testülettől a bukaresti táblabíróság és a Szeben megyei törvényszék kért állásfoglalást, miután azzal a panasszal fordult hozzájuk egy-egy autótulajdonos, hogy az uniós alapszerződést sérti az a regisztrációs adó, amelyet külföldről behozott használt gépkocsijára fizettettek vele a román hatóságok. A Digi24 hírtelevízió szerint emiatt újabb 15 ezer autótulajdonos perelheti vissza a román államtól azt az illetéket. ■ MTI Együttműködés Türkmenisztánnal GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI megállapodást kötött Magyarország Türkmenisztánnal, a szerződést Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, valamint Berdi Matiyev türkmén külügyminiszter-helyettes látta el pénteken kézjegyével Budapesten. Szijjártó Péter a szerződés parafálása alkalmából tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a keleti nyitás stratégiájának egyik kulcsfontosságú területe a közép-ázsiai térséggel való gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tétele. Közölte, a magyar cégeknek bőven van lehetőségük sikeres működésre Türkmenisztánban. ■ MTI Kilábalás útján a gazdaság gdp A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar húzta a növekedést A központi árszabályozás miatt kiveszett az infláció A mezőgazdaság a rossz bázis miatt tudott jelentős mértékben növekedni 2013-ban, az ágazat eredménye segítette a gazdaság egészét is árak Januárban teljesen eltűnt az infláció, vagyis ösz- szességében a tavalyi év első hónapjához képest változatlan maradt a fogyasztói- ár-színvonal. A KSH utoljára 1970 márciusában mért 0 százalékos inflációs szintet. Egy év alatt 10,5 százalékkal nőttek a dohányáruk és a szeszes italok árai, és a szolgáltatásoknál is érzékelhető, 3 százalékos áremelkedési | ütemet láthattunk. Elsősorban a szabályozott árak vitték le az inflációt: a víz- és csatornadíj 11, az energiaárak pedig 19,9 százalékkal csökkentek. A gáz ára 19,3, a távfűtésé 14 százalékkal mérséklődött. ■ A dohánytermékek ára több mint tíz százalékot emelkedett az elmúlt tizenkét hónapban A várakozásoknál nagyobb mértékben, 2,7 százalékkal növekedett a magyar gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben, így 1,1 százalék lett az éves GDP-bővülés. Több egyszeri hatás segítette a növekedést, ám az idei évben már egészségesebb lehet a bővülés szerkezete. Hornyák József A tavalyi év utolsó három hónapjában 2,7 százalékkal növekedett a magyar gazdaság 2012 utolsó negyedévéhez képest. A növekedés éppen akkora volt, mint egy évvel korábban a visz- szaesés mértéke. Az év egészében 1,1 százalékkal nőtt a GDP a KSH gyorsbecslése szerint 2012-höz viszonyítva, amikor 1,7 százalékos gazdasági visz- szaesést láthattunk. A statisztikai hivatal szerint a negyedik negyedéves GDP-bővülést alapvetően a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítményének növekedése okozta. Az 1,1 százalékos növekedés közel fele az utolsó negyedében jött össze, hiszen az év első kilenc hónapjáig 0,6 százalékos volt a növekedés. Ebből 0,9 százalékpontot a mezőgazdaság magyarázott. A mezőgazdaság, az építőipar és az ipar növekedését abban a kontextusban érdemes értékelni, hogy a bázis rendkívül kedvezőtlen volt. 2012 utolsó három hónapjában a 2,7 százalékos visszaesésből 0,9 százalékpontot a mezőgazdaság, 0,7-et az ipar, 0,2-t az építőipar csökkenése magyarázott. Mindez azt jelzi, hogy a bázishatás óriási hajtóereje volt a növekedésnek. Érdekes, hogy a statisztikai hivatal nem említi a szolgáltatások alakulását a növekedési tényezők között, hiszen 2012 utolsó három hónapjában 0,7 százalékponttal csökkentette a GDP-t, vagyis ha ehhez képest nem látnánk bővülést, az igen ronthatná a kilátásokat. A mezőgazdaságot a jobb időjárás, az építőipart az EU-s források lehívásának gyorsulása - így az állami beruházások emelkedése -, az ipart pedig az autóexport húzza. Ezek közül leginkább az ipar növekedésénél érdemes tartós folyamatokat várni, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az ipar komoly szerkezetátalakuláson megy keresztül, amelynek során az autógyártáson kívül a többi szektor jobbára zsugorodik. Noha a KSH egyelőre részletes adatokat nem közölt, feltételezhetjük, hogy a mezőgazdaság növekedési hozzájárulása érdemben nem csökkent a harmadik negyedévhez képest, vagyis az 1,1 százalékos tavalyi GDP-bővülésből körülbelül 0,9 százalékpontot magyarázhatott. Szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megtisztított adatok szerint még erősebb volt a gazdasági teljesítmény: a negyedik negyedévben 2,8, az év egészében pedig 1,2 százalékkal nőtt a GDP. Negyedéves alapon, a tavaly július és szeptember közötti szinthez képest 0,6 százalékkal növekedett a GDP. Igaz, a negyedéves mutatószám minden negyedévben visszamenő- legesen, érdemben korrigálódhat. Azt azonban mutatja, hogy 2013 során a magyar gazdaság | fokozatosan lábalt ki a 2008-as világgazdasági válság óta átélt második recessziójából. Ebben az évben megköze- | lítőleg a tavalyi év teljesítmé- | nyének duplájára is emelkedhet a gazdasági növekedés üteme. A legtöbb elemző 2 százalékos GDP-bővülést vár, ami már egészségesebb szerkezetű lehet. A növekedést elősegítheti a globális - és az euróövezeti - gazdaság kilá- j balása, ugyanakkor a felhasználási oldalon a fogyasztás és beruházások emelkedésére is számítani lehet. A Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó az év első hónapjára 2 százalék feletti növekedésről tanúskodott, és egyelőre nincsenek arra utaló jelek, amelyek alapján érzékelhető lassulásra kellene felkészülni. Az idei növekedésre nézve ugyanakkor kockázatot jelenthet a forint árfolyamának esetleges nagyobb leértékelődése. A kedvező GDP-adatra most 311-ről 309 alá került a forint az euróval szemben. Az euróövezet jobban teljesít az euróövezeti GDP a negyedik negyedévben 0,3 százalékkal növekedett a harmadikhoz képest - jelentette azEu- mstat. Magyarország legnagyobb exportpiaca, a német gazdaság 0,4 százalékkal növekedett, a francia gazdaság pedig 0,3 százalékkal bővült. Az euróövezet gazdaságának húzóereje továbbra is Németország. A közép-európai régiós is jól teljesített. A cseh gazdaság 0,8, a lengyel 2,2, a román pedig 5,1 százalékkal növekedett éves alapon. A jegybank közölte, hogy az alapmutatók mérsékelt inflációs környezetre utalnak. Az alacsony infláció miatt elemzők szerint az MNB tovább lazíthat. Mivel úgy tűnik, hogy a jegybank nem aggódik a forint esése miatt, ezért kedden 10 bázisponttal, 2,75 százalékra csökkentheti a kamatot - véli Gárgyán Eszter, a Citi régiós közgazdásza. Szerinte ez akár negatív is lehet a forintra nézve, mert a piac már nem áraz további kamatcsökkentést. Gárgyán úgy véli, nem lehet kizárni, hogy az MNB megállítja a kamatvágási ciklust, de nyitva hagyhatja a kaput a további csökkentések mellett a külső volatilitás miatt. „Ez lenne a helyes, de egyben a kevésbé valószínű döntés is.” ■ H. J. Az infláció alakulása (százalék) Tízmilliárdra emelt keret a bölcsődék fejlesztésénél férőhely Az intézmények mintegy negyven százalékában gondozási díjat szednek „Az idén négyezres bővítést tervez a bölcsődei férőhelyek számában az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi)” - közölte a nők foglalkoztatásáért felelős miniszteri biztos. Szalai Piroska elmondta: 2009-ben valamivel több mint 26 ezer, 2012-ben több mint 36 ezer, az idén pedig közel 43 ezer lehet a bölcsődei férőhelyek száma. Az OEP főigazgatója, Sélleiné Márki Mária azt közölte: januárban mintegy ezren igényelték a gyed folyósítása melletti munkavégzés lehetőségét. Szűcs Viktória, Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szak- szervezetének elnöke szerint potenciálisan 200 ezer szülő is igénybe vehetné a gyed extrát, így viszont a mintegy 37 ezer bölcsődei és a 7500 családi napközis férőhely kevés lehet. A kormányzat az idén 18,6 milliárd forint támogatású gyed extránál mintegy 65 ezer igénybevevővel számol. A hat év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája az unióban Magyarországon a legalacsonyabb, 2012-ben 36 százalék volt. A férőhelyeket gyarapíthatja, hogy uniós pénzekből támogatják a helyi és munkahelyi szinten is családi napközik és más, rugalmas formában, rend- szerszerűen megszervezett gyermekfelügyeleti szolgáltatások létrehozását 3 éven aluli gyermekeknek. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár az LMP-s Ertsey Katalin kérdésére közölte: mintegy 2000 új férőhely létrehozását és 550 gyermekgondozó foglalkoztatását támogathatják. Lázár azt is leírta, hogy többek között a kismamák rugalmas foglalkoztatását és a gyermekeik elhelyezkedését támogató programok keretét 10,4 milliárdra emelték. Eddig 200 kedvezményezettel 5,1 milliárd forint értékben már szerződést is kötöttek. Lázár egy korábbi válaszból még az derült ki, hogy az akkor még rendelkezésre álló 8 milhárdból mintegy 1,5 mil- liárdot fizettek ki bölcsődék fejlesztésére. Ertsey kifogásolta, hogy bölcsődék 130 százalékos kihasználtsággal működnek és a korosztály csupán 9 százalékát látják el. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerint az önkormányzatoknak az egyik legdrágább ellátási forma a bölcsőde. A TÖOSZ elnöke, Schmidt Jenő szerint nem elég a jelenlegi évi gyermekenkénti 494100 forintos támogatás, ennek a duplájára van lenne szükség, összesen mintegy 2-3 milliárdos többletfinanszírozásra lenne szükség. A kormányzat szerint így is 20-30 százalékkal kedvezőbb lett a bölcsődék finanszírozása, - melyre összesen 13 milliárdot fordítottak 2013-ban - például a betegség miatt otthonlévők után is jár már támogatás. A bölcsődék ezért több településen az étkezési mellett gondozási díjat is szednek 2012-től. Ennek mértéke önkormányzati döntéstől függően napi 100-1000 forint. Az MSZP-s Mesterházy Attila és Pál Béla kérdésre Don- csev András, az Emmi parlamenti államtitkára közölte, hogy 2012-ben a 709 bölcsőde 40 százalékában kértek gondozási díjat, átlagban minden harmadik gyermek után. Az önkormányzati intézmények 41, a nonprofitok 34, valamint az egyéb fenntartásúak 14 százalékában kértek ilyen plusz pénzt a szülőktől. ■ Éber Sándor 28 milliárdos fejlesztés 2014 végéig lázár János államtitkár a parlament honlapján közölte, hogy 2010 és 2014 végéig 28 milliárd forint támogatással 221 új bölcsődében 6400 új férőhely jön létre és 4700 korszerűsödik. A kormányzat szerint a 2010-hez képest 2014 végéig több mint 30 százalékkal emelkedik az intézmények száma, és közel 20 százalékkal több férőhely létrehozása várható. 2011-ben 367, míg 2012-ben 380 településen volt bölcsőde. A 80-as években még 68 ezer férőhely volt.
