Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-28 / 23. szám

2014. JANUÁR 28., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Tar Gábor Száz projektről tárgyalnak hita Minimum a tavalyi 1,2 milliárd eurós befektetési értéket várja idénre az új elnök Jelenleg mintegy száz konk­rét beruházási projektre vonatkozó megkeresést ke­zel a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), amelyek megvalósulásával 3 milliárd euró külföldi tőke érkezhet az országba - nyilatkozta lapunknak Berényi János. A külföldi cégek magyar- országi beruházásainak ösz­tönzésével és a hazai kkv-k exporttevékenységének tá­mogatásával foglalkozó HITA december 1-jével kinevezett elnöke elmondta: Orbán Vik­tor régóta tervezett kínai lá­togatására február 12-13-án kerül sor.- Korábban több állami cég veze­tői posztját is betöltötte, mostani megbízatása során azonban nem egy nagyvállalatot, hanem egy állami hivatalt kell Irányítania. Ebből a szempontból nem lepte meg a felkérés?- Valóban váratlanul ért a megkeresés. Először tartottam attól, hogy meg tudok-e felelni az elvárásoknak, hiszen egy megfelelően karbantartott, jó hírévnek örvendő hivatalt vet­tem át. A kinevezésem óta eltelt két hónap alatt azonban kide­rült, hogy valójában mindig is azt csináltam a különböző vál­lalatok élén, mint amit most kell tennem: tárgyalni, kap­csolatokat építeni, piacot keres­ni, befektetéseket ösztönözni. Csak most ezt más méretekben kell megvalósítanom, miután azt lehet mondani, hogy a HITA egy kis külkereskedelmi mi­nisztériumnak felel meg.- Tavaly tavasszal Szijjártó Péter felügyelete alá került a HITA, és ezzel egyidejűleg a hivatal mun­kájában kiemelt szerepet kapott a keleti nyitás céljainak elősegí­tése, amely szintén a külügyi és külgazdasági államtitkár felügye­lete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. fő feladatának számít. Milyen a munkamegosz­tás a két szervezet között?- A HITA mint a kereskede­lemfejlesztésért felelős szer­vezet feladata, hogy a keleti nyitás keretében a magas szin­Berényi János: a keleti piacokon nyíló kereskedőházak állandó jelenlétükkel a napi ügyintézésben nyújtanak segítséget a hazai kkv-knak tű politikai találkozók révén megnyitott kapukon keresztül üzletekhez, piacokhoz segítse az arra érdemes kkv-kat. E fo­lyamat legközelebbi fontos állo­mása Orbán Viktor miniszter- elnök február 12-13-i kínai útja lesz, ahová a kormányfőt egy 110 fős üzletember-delegáció is elkíséri. Amellett, hogy a kí­nai partnereknek felkínálunk magyarországi befektetési pro­jekteket, a hazai cégek export- lehetőségeiről is tárgyalunk különösen az élelmiszer-, a gyógyszeripar, illetve a vízgaz­dálkodás, víztisztítás terén. A HITA valójában az üzleti part­nereket kutatja fel, míg a Nem­zeti Kereskedőház az az üzle­tek konkrét megvalósulásában, finomhangolásában játszik nagy szerepet. A keleti piaco­kon megnyíló kereskedőházak állandó jelenlétük révén a napi ügyintézésben nyújtanak majd folyamatos segítséget a hazai kkv-knak.- A kkv-k exportjának bővítését kívánja elősegíteni a kereske­delemfejlesztési pályázat Is, amelyet eddig két alkalommal, legutóbb 2012 októberében hir­detett meg a HITA. Várható-e, hogy idén kiírják a pályázatot?- A legutóbbi 400 millió fo­rint keretösszegű pályázat során összesen mintegy 350 cég kapott vissza nem téríten­dő támogatást olyan célokra, mint külföldi gazdasági kiállí­tásokon való részvétel, cégpre­zentáció, marketingterv vagy külföldön létesítendő iroda bér­leti díjának finanszírozása. A tervek szerint idén 200 millió forintos keretösszeggel írjuk ki a pályázatot, az erre vonatkozó döntés a következő napokban, hetekben várható.- Tavaly 1,2 milliárd euró be­fektetés érkezett az országba a HITA segítségével megvalósuló beruházásoknak köszönhetően. Várakozása szerint idén mekkora értékű külföldi működő tőke jö­het Magyarországra a hivatal te­vékenységének köszönhetően? , - Legalább ezt az eredményt szeretnénk megismételni, ami­re nagyon jó esély van. Jelenleg ugyanis mintegy 100 konkrét befektetésre vonatkozó meg­keresést kezel a HITA, amelyek közül hozzávetőleg 30 eseté­ben már közvetlenül a döntés előtti szakaszban vagyunk. Ha mind a 100 projekt megva­lósulna, az mintegy 3 milliárd euró értékű invesztíciót jelen­tene. Ha csak ezek harmada ér révbe, akkor is már nagyjából megismételjük az idei teljesít­ményt. A HITA beruházásösz­tönzésre vonatkozó tevékeny­sége az IT, call center, treasury vagy controlling szolgáltatások nyújtó SSC szolgáltató közpon­tok terén a legsikeresebb. Két hete adtam át a világ egyik legnagyobb informatikai szol­gáltatásokat nyújtó cégének, a brit Computacenter budapesti szolgáltatóközpontját, ahol a közeljövőben folyamatosan 250 munkahelyet hoznak létre, az indulásnál pedig ötven álláshe­lyet már fel is töltöttek. Eddig összesen 80 ilyen SSC szolgál­tató telepedett le Magyaror­szágon, amelyek mintegy 30 ezer főt alkalmaznak. Jelenleg további 30 ilyen cég jelentkezé­sét vizsgáljuk, amely projektek megvalósulása 8500 embernek adhatna munkát. Névjegy BERÉNYI JÁNOS (66) 1974-1989: a RAABERSPED GYSEV Nemzetközi Szállítmá­nyozási Igazgatóságának veze­tője 1990-2002: a GYSEV Rt. el­nök-vezérigazgatója 1994: a MÁV miniszteri biztosa 1990-2000: a Hungaroring Sport Rt. elnöke 1996-2007: a Magyar Tenisz Szövetség elnöke 2006- 2011: a Hungrail Magyar Vasúti Egyesülés elnök-vezér­igazgatója 2007- 2010: a Magyar Kosárlab­da Szövetség elnöke 2011-2012: a Malév igazgató- tanácsának elnöke 2013. DECEMBER 1-JÉTŐL a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke HÍRSÁV Bakuban tárgyalt Szijjártó Péter AZERI KORMÁNYTAGOKKAL tárgyalt Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági állam­titkára, a bakui tárgyalá­sokon egyebek közt szóba került egy víztározó építése és egy nagy teljesítményű adatközpont létesítése Azer­bajdzsánban magyar rész­vétellel. Megállapodtak arról is, hogy az azeri kormány 10 ezer magyar szarvasmarha beszerzésére biztosít forrást. A gazdasági vegyes bizott­ság ülése mellett üzleti fóru­mot is szerveztek, amelyen 28 magyar vállalat, többek között a TriGránit, a T-Sys- tems és a Knorr Bremse vett részt. ■ MTI Fitch: kezelhető a finanszírozási igény kezelhető lesz az idén a közép- és kelet-európai né­gyek finanszírozási igénye - áll a Fitch Ratings előre­jelzésében. A hitelminősítő által Magyarországról, Cseh­országról, Lengyelországról és Romániáról összeállított prognózis azzal számol, hogy a négy ország bruttó állami tőkepiaci finanszí­rozási igénye 2014-ben ösz- szesen 78,5 milliárd euró lesz. Ez az együttes GDP 9,5 százalékával egyenlő, vagyis alacsonyabb az euróövezet- ben várt 15,1 százaléknál. A hitelminősítő szerint Ma­gyarország hiteligénye az idén várhatóan a GDP 18,3 százaléka lesz, míg tavaly elérté a 30 százalékot. ■ MTI Egyszerűsített támogatás 2015-től MAGYARORSZÁG 2015-TŐL bevezeti a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszerét - mondta Czer- ván György Nagykátán. A Vidékfejlesztési Miniszté­rium államtitkára kiemelte: ez a forma minden közvet­len kifizetést helyettesít, és felmenti a termelőket az EU által jogszabályban rög­zített zöldítés követelmé­nyeinek teljesítése alól. Vár­hatóan azok veszik majd igénybe, akik 1-6 hektáros területen gazdálkodnak, a VM szerint a gazdák csak­nem fele. ■ MTI OECD: alacsony a magyar növekedési potenciál jelentés A szervezet szerint az ingatlanadó bevezetésére és a minimálbér befagyasztására volna szükség Magyarország tavaly kilépett a recesszióból, de a fellendülés mértéke mérsékelt lesz - állapí­totta meg a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szer­vezet (OECD) hazánkról szóló országjelentése, amelyet teg­nap mutattak be. Az OECD úgy véli, a növekedési potenciált az alacsony beruházási ráta, illet­ve az alacsony iskolai végzett­ségűek körében tapasztalható alacsony foglalkoztatottsági aránya veti vissza. Az OECD szerint ezért további strukturá­lis reformokra lenne szükség. Róbert Ford, az OECD ország­tanulmányokkal foglalkozó részlegének igazgatóhelyettese kiemelte a jelentés azon meg­állapítását, hogy a különadók bevezetése ugyan segítette a GDP 3 százaléka alatti hiánycél elérését, ugyanakkor aláásta az adórendszer tervezhetőségét, egyszerűségét, ezért szerinte célszerű lenne a fokozatos kive­zetés. A több mint 110 oldalas országjelentés által megfogal­mazott ajánlások között az is szerepel, hogy az adórendszer­ben nagyobb hangsúlyt kelle­ne kapnia az ingatlanadónak. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM) ál­lamtitkára a sajtótájékoztatón erre úgy reagált: az adórend­szer átalakítása befejeződött, az ingatlanadó pedig azért nem szerepel napirenden, mert ma­Robert Ford és Cséfalvay Zoltán mutatta be az országjelentést gas a családiház-tulajdon ará­nya, és így az adó bevezetése hátrányosan érintené az ala­csony jövedelműeket, akiknek a saját ingatlan az egyetlen va­gyontárgyuk. Az OECD üzleti környezetre vonatkozó ajánlásaiban töb­bek között az szerepel, hogy lépéseket kellene tenni a villa­mosenergia- és gázszektorban a piaci alapú árazás felé, de át kellene gondolni a plázastop intézményét is. A minimálbér inflációt meghaladó ütemben történő növelését elkerülendő­nek tartaná az OECD, illetve az országjelentés szerint akár azt is meg kellene fontolni, hogy egy időre fagyasszák be a mi­nimálbér összegét. Utóbbival kapcsolatban az NGM állam­titkára kiemelte: a hazai mini­málbér mértéke európai össze­hasonlításban nem számít ma­gasnak, így szerinte helyes volt a minimálbér emelése. ■ T. G. Makrogazdasági mutatók alakulása 2014 2015 GDP-növekedés: 2,0 1,7* Infláció: 2,1 3,5** Államháztartási hiány: 2,9 2,9*** Államadósság: 78,4 77,8*** * százalék, az előző évhez képest ** százalék *** a GDP százalékában FORRÁS: OECD •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom