Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-28 / 23. szám
írnzFT.iiifW— ___________________. '■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■MMWMMBMBPWMB "_________________________ _______ HÍ RSÁV Nyomás alatt áll a forint is HÉTFŐN DÉLUTÁN 305,5-306 forint között jegyezték az eu- rót, vagyis a hazai fizetőeszköz nem tudott elmozdulni a tíz hónapos mélypontról. Az esés hátterében a feltörekvő piacokon általános kockázat- kerülés áll, ez alól a forint és az állampapírok sem tudják kivonni magukat. ■ VG Diplomamentés 35 éves kor fölött A 35 év felettiekre, külföldi állampolgárokra és a francia nyelvi oktatásra bővítette ki a kormány a Diplomamentő Programot - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A múlt héten bejelentett program célja támogatni azok nyelvtanulását, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudnak lediplomázni. Az érintett kör a kormány mintegy tízezerre becsüli, a programra hárommilliárd forintot szánnak. ■ VG Kárpátalján békésen tüntettek az ukrán ellenzék kész folytatni a válság rendezését célzó tárgyalásokat - közölte a hatalomváltást követelő tüntetők „nemzeti ellenállási ,parancsnoksága. Mikola Azarov kormányfő szóvivője ugyanakkor cáfolta, hogy a kabinet rendkívüli állapot bevezetését fontolgatná. A tüntetések Kárpátaljára is kiterjedtek, az Ungváron lezajlott megmozdulás rendbontás nélkül zajlott le. ■ MTI Öt év börtön egy volt miniszternek ELSŐ fokon öt év börtönbüntetésre ítélte a román legfelsőbb bíróság Monica Iacob Ridzi volt román ifjúsági és sportminisztert egy korrupciós ügyben. Ridzi több mint 600 ezer euróval károsította meg az államkasszát, miután fiktív szolgáltatásokat fizetett ki cégeknek. ■ MTI Aggódó osztrák gazdák föld Budai Gyula ismerteti a zsebszerződés elleni harc eredményeit lesújtó jelentés a KLÍK-ről, Marekné élvezi a bizalmat Jogellenesnek tartják a hazánkban termelő osztrák és német gazdák, ha a kormány a zsebszerződések elleni küzdelem címén törli szerintük legálisan szerzett jogukat. A feszült ügy hátterében a májustól élő új földforgalmi szabályok állnak. Braunmüller Lajos Kézzel fogható volt a bizonytalanság a jövő foldjogi szabályozásait illetően azon a konferencián, amelyet az idehaza termelő zömmel idegen nyelvű agrárvállalkozókat képviselő érdekképviselet (Magre) szervezett tegnap a Vas megyei Sárváron. A változások iránti érdeklődés abban is megmutatkozott, hogy több mint száz vendég - túlnyomórészt osztrák és német nagygazda - volt kíváncsi az előadásokra. A kormányzati nyilatkozatokkal kapcsolatban Helmut Gsuk, a Magre elnöke kijelentette: a Magyarországon élő külföldi gazdák ugyan vendégek ebben az országban, ám már valamilyen szinten integrálódtak. „Nem csupán tőkét, know-how-t hozunk ide, és munkahelyeket teremtünk, de itt is élünk, az gyakran ide is házasodunk” - fogalmazott. A zsebszerződések ügyének megítélését nagyban nehezíti, hogy a témában sok egymásnak ellentmondó állítás látott napvilágot. Tény, hogy a rendszerváltást követően számos területet vásároltak meg külföldi gazdák, elsősorban osztrák termelők. Számukra ez a lehetőség egészen 1994-ig adott volt, az eddig született szerződések tehát legálisak. Nehezebb a megítélése az ezután köttetett szerződéseknek, amelyeket a köznyelv zsebszerződéseknek nevez. A közvetlen Miniszteri mosolyszünet azután sem aktuális a magyar-osztrák agrárminiszteri találkozó, hogy Budai Gyula a múlt héten a Vidékfejlesztési Minisztériumban találkozott Johanries Leibetse- derrel, a Budapesti Osztrák Nagykövetség ideiglenes ügyvivőjével. A VM szerint a magyar és az osztrák nézetkülönbségek a földtörvényt illeés korláüan földvásárlás megszűntével más jogi konstrukciók, így például öröklés, elővásárlási jog kikötése, és sok esetben haszonélvezeti jog biztosítása révén igyekeztek egyesek földhöz jutni. Mivel Magyarország már a küencvenes években világossá tette, hogy csatlakozni kíván az EU-hoz, jogos elképzelésnek tűnt, hogy a földmoratórium egyszer lejár, ami idén május 1-jén meg is történik. A tavaly elfogadott föld- forgalmi törvény azonban jelentősen megnehezíti a korábbi zseb- szerződések valódira váltását, hiszen nem ismeri el érvényesnek a haszonélvezeti megállapodásokat, mondván: az a tulajdonjog megszerzésére irányuló színlelt tőén pillanatnyilag nem áthidalhatók - közölte az államtitkár. Andra Rupprech- ter osztrák mezőgazdasági miniszter élesen bírálta az új földtörvényt, amely semmissé teheti a haszonélvezeti jogokat is. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kijelentette: nem tartja szükségesnek a találkozót. kontraktus. Az osztrák kormány viszont úgy érvel, hogy a 2001 előtt született haszonélvezeti jogok törlése jogellenes, hiszen ezek az adott területek tulajdoni lapjain szerepelnek. A zsebszerződéseket már az új Büntető törvénykönyv is támadja, amely kimondja: a termőföld jogellenes megszerzése súlyos, akár 5 évig terjedő szabadságvesztést jelenthet, sőt a nyomozati szervek megalapozott gyanú esetén titkosszolgálati eszközöket is alkalmazhatnak az Uyen ügyek felderítésére. Jelenleg az Ország- gyűlés zárószavazására vár az az törvényjavaslat is, amelynek révén a termőföldet a bíróság az állam javára ítélheti meg. Kérdés persze, hogy mekkora problémáról van szó, pontos számok ugyanis nem állnak rendelkezésre. Míg a kormány többször 700 ezer hektárnyi területről beszélt, sőt, Budai Gyula egymillió hektárt is elképzelhetőnek tart, más szakértők szerint az 1994-es változás után ilyen-olyan módon megszerzett terület csupán néhány száz, esetleg néhány ezer hektárt tesz ki. Összehasonlításul: Magyar- i országon hozzávetőleg 4,8 millió hektárnyi szántót művelnek. KÖZNEVELÉS A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) elnöke élvezi az emberi erőforrások miniszterének bizalmát - közölte lapunk érdeklődésére a köznevelésért felelős államtitkárság. Az Index tegnap közreadta Szabó Balázs miniszteri biztos novemberben készült vizsgálati jelentését, amelyben többek között az állt, hogy a Marekné Pintér Arankának, a KLIK vezetőjének tevékenységét hibás gazdasági döntések, valótlanságok állítása, rossz vezetési stílus és a jobbító javaslatok figyelmen kívül hagyása jellemzi. A jelentés szerint Marekné nem képes hatékonyan irányítani a szervezetet, szakszerűtlen volt a 2013-as gazdálkodás, idén 50 milliárdra duzzadhat a szervezet hiánya. Szabó szerint jelentős spórolást lehetett volna elérni, ha nagy tömegben, egyszerre vásárolta volna a KLIK a működéshez szükséges eszközöket, de nagy közbeszerzéseket nem írtak ki. Az elszámolások sokszor törvénytelenül, utólagos lepapírozással zajlottak. Előzetes szakmai tervezés nélkül választották ki a hardvereket az informatikai rendszerhez, amelyek nem váltak be, sőt, nehezített^ a hálózat működését. Az államtitkárság közölte: több vizsgálat is készült a KLIK tevékenységéről, amelyek megállapításai beépültek a szervezet működésébe. így jelentős javult a tankerületek tájékoztatása, a tankerületi igazgatók továbbképzése. Megismételték Marekné értékelését, amely szerint az intézmények fenntartása és működtetése kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá vált. Korábban lehetetlen volt felmérni, hogy az önkormányzatok különböző címeken mennyit fordítottak a köznevelési intézmények fenntartására. „A KLIK ebből adódó hiányait a költségvetés folyamatosan korrigálta és pótolta” - írta az államtitkárság. ■ É. S. Jó arányban nyeri a pereket a Nyugdíjfolyósító jogorvoslat A rokkantsági ellátások tizenkét százalékát kifogásolták tavaly A megállapított ellátás összegét kifogásolják, rokkantság esetén pedig az egészségkárosodás mértékét vitatják azok, akik perre mennek a nyugdíj- folyósítóval szemben, illetve jogorvoslatot kérnek a rehabilitációs szervek döntéseivel kapcsolatban. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kapott adatok alapján 2012-ben összesen 1044 nyugdíjper volt folyamatban, ezek közül 1036 első fokú, 8 pedig másodfokú eljárás keretében zajlott. Az első fokon lezárult perekből 516-ot megnyert és csupán 22-őt vesztett a Nyugdíjfolyósító. A hozzátartozói nyugdíjakat érintő perek száma 374 volt, ebből 148-at megnyert, 11-et elveszített a hivatal, 215 esetben nem született döntés 2012-ben. A jogalap nélkül felvett nyugellátásokat 362 ügyben igyekezett visszaperelni a nyugdíj- folyósító, a lezárultakból 230- at megnyert, 4-et elveszített. Emellett 258 „egyéb”, döntően a nyugellátás folyósításának megszűntetésével, szüneteltetésével kapcsolatos per zajlott. A statisztikákból az is kiderül, hogy 344 esetben tett büntetőfeljelentést a nyugdíj- folyósító. Erre döntően a már kiutalt, de a nyugdíjas halála miatt végül - általában egy hozzátartozó által - jogosulatlanul felvett ellátások visszaKorábban sokan pereltek követelése érdekében kerül sor. Ahhoz ugyanis, hogy valakitől vissza tudják követelni az ösz- szeget, ki kell deríteni, ki vette azt fel, márpedig ehhez rendőrségi nyomozás szükséges. De számos esetben tett büntető feljelentést a hivatal utazási, vagy az árvaellátáshoz szükséges iskolalátogatási igazolvány hamisítása miatt. A rokkantnyugdíjak 2012-es megszűntetése előtt a nyugdíjfolyósítót több ezren perelték évente azért is, mert nem értettek egyet a megállapított egészségkárosodási mértékkel, vagy az ellátás összegével. A megváltozott munkaképesség elbírálását jelenleg a rehabilitációs szakigazgatási szervek végzik, az ő döntéseik ellen másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál (NRSZH) lehet jogorvoslatot kérni. Mint az NRSZH-től megtudtuk: 2012 óta nagyjából 120 ezer első fokú határozat született, tavaly ezek 12 százaléka ellen érkezett fellebbezés. A hivatal 2013-ban az első fokon hozott döntések 58,9 százalékát hagyta helyben, 34,77 százalékukat megváltoztatta, 2,46 százalékukat megsemmisítette. Az esetek 3,87 százalékában úgynevezett közbenső döntés született, ami vagy előleg fizetését, vagy felfüggesztő végzést jelent. ■ H. É. Kevesebb fellebbezés Jó eséllyel csökkenhet a rehabilitációs ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések száma egy, a munkaviszonyt rugalmasabban kezelő törvénymódosításnak köszönhetően. Az eddigi szabályok 5 év alatt 1095 nap - vagyis 3 év - biztosítási idő meglétét írták elő az ellátás odaítéléséhez. Mivel azonban a 45 és 60 évesek közül sokan egészségi állapotuk miatt az elmúlt öt évben nem tudtak dolgozni, januártól kiegészítették a szabályozást, így 10 éven belül 2055 nap vagy 15 évben belül 3650 nap, azaz tíz év biztosítási idő megléte esetén is jár támogatás. Az osztrák gazdák amiatt aggódnak, hogy a korábban megszerzett földjeiket nem tudják tovább művelni, a magyar kormány rendezést ígér