Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-28 / 23. szám

írnzFT.iiifW— ___________________. '■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■MMWMMBMBPWMB "_________________________ _______ HÍ RSÁV Nyomás alatt áll a forint is HÉTFŐN DÉLUTÁN 305,5-306 forint között jegyezték az eu- rót, vagyis a hazai fizetőesz­köz nem tudott elmozdulni a tíz hónapos mélypontról. Az esés hátterében a feltörekvő piacokon általános kockázat- kerülés áll, ez alól a forint és az állampapírok sem tudják kivonni magukat. ■ VG Diplomamentés 35 éves kor fölött A 35 év felettiekre, külföldi állampolgárokra és a francia nyelvi oktatásra bővítette ki a kormány a Diplomamentő Programot - közölte a Nem­zetgazdasági Minisztérium. A múlt héten bejelentett program célja támogatni azok nyelvtanulását, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudnak lediplomázni. Az érintett kör a kormány mintegy tízezerre becsüli, a programra hárommilliárd forintot szánnak. ■ VG Kárpátalján békésen tüntettek az ukrán ellenzék kész foly­tatni a válság rendezését célzó tárgyalásokat - közölte a hatalomváltást követelő tüntetők „nemzeti ellenállá­si ,parancsnoksága. Mikola Azarov kormányfő szóvivője ugyanakkor cáfolta, hogy a kabinet rendkívüli állapot bevezetését fontolgatná. A tüntetések Kárpátaljára is kiterjedtek, az Ungváron lezajlott megmozdulás rend­bontás nélkül zajlott le. ■ MTI Öt év börtön egy volt miniszternek ELSŐ fokon öt év börtönbün­tetésre ítélte a román legfel­sőbb bíróság Monica Iacob Ridzi volt román ifjúsági és sportminisztert egy korrup­ciós ügyben. Ridzi több mint 600 ezer euróval károsította meg az államkasszát, miu­tán fiktív szolgáltatásokat fizetett ki cégeknek. ■ MTI Aggódó osztrák gazdák föld Budai Gyula ismerteti a zsebszerződés elleni harc eredményeit lesújtó jelentés a KLÍK-ről, Marekné élvezi a bizalmat Jogellenesnek tartják a ha­zánkban termelő osztrák és német gazdák, ha a kormány a zsebszerződések elleni küzdelem címén törli szerin­tük legálisan szerzett jogu­kat. A feszült ügy hátterében a májustól élő új földforgalmi szabályok állnak. Braunmüller Lajos Kézzel fogható volt a bizony­talanság a jövő foldjogi szabá­lyozásait illetően azon a kon­ferencián, amelyet az idehaza termelő zömmel idegen nyelvű agrárvállalkozókat képviselő érdekképviselet (Magre) szerve­zett tegnap a Vas megyei Sárvá­ron. A változások iránti érdeklő­dés abban is megmutatkozott, hogy több mint száz vendég - túlnyomórészt osztrák és né­met nagygazda - volt kíváncsi az előadásokra. A kormányzati nyilatkozatok­kal kapcsolatban Helmut Gsuk, a Magre elnöke kijelentette: a Magyarországon élő külföldi gazdák ugyan vendégek ebben az országban, ám már vala­milyen szinten integrálódtak. „Nem csupán tőkét, know-how-t hozunk ide, és munkahelyeket teremtünk, de itt is élünk, az gyakran ide is házasodunk” - fogalmazott. A zsebszerződések ügyének megítélését nagyban nehezíti, hogy a témában sok egymás­nak ellentmondó állítás látott napvilágot. Tény, hogy a rend­szerváltást követően számos te­rületet vásároltak meg külföldi gazdák, elsősorban osztrák ter­melők. Számukra ez a lehető­ség egészen 1994-ig adott volt, az eddig született szerződések tehát legálisak. Nehezebb a megítélése az ez­után köttetett szerződéseknek, amelyeket a köznyelv zsebszer­ződéseknek nevez. A közvetlen Miniszteri mosolyszünet azután sem aktuális a ma­gyar-osztrák agrárminiszte­ri találkozó, hogy Budai Gyu­la a múlt héten a Vidékfej­lesztési Minisztériumban ta­lálkozott Johanries Leibetse- derrel, a Budapesti Osztrák Nagykövetség ideiglenes ügy­vivőjével. A VM szerint a ma­gyar és az osztrák nézetkü­lönbségek a földtörvényt ille­és korláüan földvásárlás meg­szűntével más jogi konstrukciók, így például öröklés, elővásárlási jog kikötése, és sok esetben ha­szonélvezeti jog biztosítása ré­vén igyekeztek egyesek földhöz jutni. Mivel Magyarország már a küencvenes években világossá tette, hogy csatlakozni kíván az EU-hoz, jogos elképzelésnek tűnt, hogy a földmoratórium egyszer lejár, ami idén május 1-jén meg is történik. A tavaly elfogadott föld- forgalmi törvény azonban jelentő­sen megnehezíti a korábbi zseb- szerződések valódira váltását, hi­szen nem ismeri el érvényesnek a haszonélvezeti megállapodáso­kat, mondván: az a tulajdonjog megszerzésére irányuló színlelt tőén pillanatnyilag nem át­hidalhatók - közölte az ál­lamtitkár. Andra Rupprech- ter osztrák mezőgazdasági miniszter élesen bírálta az új földtörvényt, amely semmis­sé teheti a haszonélvezeti jo­gokat is. Fazekas Sándor vi­dékfejlesztési miniszter ki­jelentette: nem tartja szüksé­gesnek a találkozót. kontraktus. Az osztrák kormány viszont úgy érvel, hogy a 2001 előtt született haszonélvezeti jo­gok törlése jogellenes, hiszen ezek az adott területek tulajdoni lapjain szerepelnek. A zsebszerződéseket már az új Büntető törvénykönyv is támadja, amely kimondja: a termőföld jog­ellenes megszerzése súlyos, akár 5 évig terjedő szabadságvesztést jelenthet, sőt a nyomozati szer­vek megalapozott gyanú esetén titkosszolgálati eszközöket is al­kalmazhatnak az Uyen ügyek felderítésére. Jelenleg az Ország- gyűlés zárószavazására vár az az törvényjavaslat is, amelynek révén a termőföldet a bíróság az állam javára ítélheti meg. Kérdés persze, hogy mekko­ra problémáról van szó, pontos számok ugyanis nem állnak rendelkezésre. Míg a kormány többször 700 ezer hektárnyi te­rületről beszélt, sőt, Budai Gyu­la egymillió hektárt is elkép­zelhetőnek tart, más szakértők szerint az 1994-es változás után ilyen-olyan módon megszerzett terület csupán néhány száz, esetleg néhány ezer hektárt tesz ki. Összehasonlításul: Magyar- i országon hozzávetőleg 4,8 millió hektárnyi szántót művelnek. KÖZNEVELÉS A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) elnöke élvezi az emberi erőforrások miniszterének bi­zalmát - közölte lapunk érdek­lődésére a köznevelésért fele­lős államtitkárság. Az Index tegnap közreadta Szabó Balázs miniszteri biztos novemberben készült vizsgálati jelentését, amelyben többek között az állt, hogy a Marekné Pintér Aran­kának, a KLIK vezetőjének tevékenységét hibás gazdasági döntések, valótlanságok állí­tása, rossz vezetési stílus és a jobbító javaslatok figyelmen kívül hagyása jellemzi. A jelentés szerint Marekné nem képes hatékonyan irányí­tani a szervezetet, szakszerűt­len volt a 2013-as gazdálkodás, idén 50 milliárdra duzzadhat a szervezet hiánya. Szabó szerint jelentős spórolást lehetett vol­na elérni, ha nagy tömegben, egyszerre vásárolta volna a KLIK a működéshez szükséges eszközöket, de nagy közbe­szerzéseket nem írtak ki. Az elszámolások sokszor törvény­telenül, utólagos lepapírozással zajlottak. Előzetes szakmai tervezés nélkül választották ki a hardvereket az informatikai rendszerhez, amelyek nem vál­tak be, sőt, nehezített^ a háló­zat működését. Az államtitkárság közöl­te: több vizsgálat is készült a KLIK tevékenységéről, ame­lyek megállapításai beépültek a szervezet működésébe. így jelentős javult a tankerületek tájékoztatása, a tankerületi igazgatók továbbképzése. Megismételték Marekné érté­kelését, amely szerint az intéz­mények fenntartása és működ­tetése kiszámíthatóbbá, biz­tonságosabbá vált. Korábban lehetetlen volt felmérni, hogy az önkormányzatok különböző címeken mennyit fordítottak a köznevelési intézmények fenntartására. „A KLIK ebből adódó hiányait a költségvetés folyamatosan korrigálta és pó­tolta” - írta az államtitkárság. ■ É. S. Jó arányban nyeri a pereket a Nyugdíjfolyósító jogorvoslat A rokkantsági ellátások tizenkét százalékát kifogásolták tavaly A megállapított ellátás össze­gét kifogásolják, rokkantság esetén pedig az egészségkáro­sodás mértékét vitatják azok, akik perre mennek a nyugdíj- folyósítóval szemben, illetve jogorvoslatot kérnek a reha­bilitációs szervek döntéseivel kapcsolatban. A Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóságtól kapott ada­tok alapján 2012-ben összesen 1044 nyugdíjper volt folyamat­ban, ezek közül 1036 első fokú, 8 pedig másodfokú eljárás ke­retében zajlott. Az első fokon lezárult perekből 516-ot meg­nyert és csupán 22-őt vesztett a Nyugdíjfolyósító. A hozzátartozói nyugdíjakat érintő perek száma 374 volt, ebből 148-at megnyert, 11-et el­veszített a hivatal, 215 esetben nem született döntés 2012-ben. A jogalap nélkül felvett nyug­ellátásokat 362 ügyben igye­kezett visszaperelni a nyugdíj- folyósító, a lezárultakból 230- at megnyert, 4-et elveszített. Emellett 258 „egyéb”, döntően a nyugellátás folyósításának megszűntetésével, szünetelte­tésével kapcsolatos per zajlott. A statisztikákból az is ki­derül, hogy 344 esetben tett büntetőfeljelentést a nyugdíj- folyósító. Erre döntően a már kiutalt, de a nyugdíjas halála miatt végül - általában egy hozzátartozó által - jogosulat­lanul felvett ellátások vissza­Korábban sokan pereltek követelése érdekében kerül sor. Ahhoz ugyanis, hogy valakitől vissza tudják követelni az ösz- szeget, ki kell deríteni, ki vette azt fel, márpedig ehhez rend­őrségi nyomozás szükséges. De számos esetben tett büntető fel­jelentést a hivatal utazási, vagy az árvaellátáshoz szükséges iskolalátogatási igazolvány ha­misítása miatt. A rokkantnyugdíjak 2012-es megszűntetése előtt a nyug­díjfolyósítót több ezren perel­ték évente azért is, mert nem értettek egyet a megállapított egészségkárosodási mértékkel, vagy az ellátás összegével. A megváltozott munkaképesség elbírálását jelenleg a rehabili­tációs szakigazgatási szervek végzik, az ő döntéseik ellen másodfokon a Nemzeti Rehabi­litációs és Szociális Hivatalnál (NRSZH) lehet jogorvoslatot kérni. Mint az NRSZH-től meg­tudtuk: 2012 óta nagyjából 120 ezer első fokú határozat szüle­tett, tavaly ezek 12 százaléka ellen érkezett fellebbezés. A hivatal 2013-ban az első fokon hozott döntések 58,9 százalékát hagyta helyben, 34,77 százalé­kukat megváltoztatta, 2,46 szá­zalékukat megsemmisítette. Az esetek 3,87 százalékában úgynevezett közbenső döntés született, ami vagy előleg fize­tését, vagy felfüggesztő végzést jelent. ■ H. É. Kevesebb fellebbezés Jó eséllyel csökkenhet a reha­bilitációs ellátásokkal kapcsola­tos fellebbezések száma egy, a munkaviszonyt rugalmasabban kezelő törvénymódosításnak kö­szönhetően. Az eddigi szabá­lyok 5 év alatt 1095 nap - vagy­is 3 év - biztosítási idő meglétét írták elő az ellátás odaítélésé­hez. Mivel azonban a 45 és 60 évesek közül sokan egészségi állapotuk miatt az elmúlt öt év­ben nem tudtak dolgozni, janu­ártól kiegészítették a szabályo­zást, így 10 éven belül 2055 nap vagy 15 évben belül 3650 nap, azaz tíz év biztosítási idő meg­léte esetén is jár támogatás. Az osztrák gazdák amiatt aggódnak, hogy a korábban megszerzett földjeiket nem tudják tovább művelni, a magyar kormány rendezést ígér

Next

/
Oldalképek
Tartalom