Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-22 / 18. szám
2014. JANUÁR 22., SZERDA 4 MEGYEI KÖRKÉP Igény az igényesre: jelentés a folyosó kultúra Egyre kevesebb pénz jut a családi kasszákból a színvonalas szórakozásra Somogybán ► Folytatás az 1. oldalról Novemberi ülésén tárgyalt a kaposvári közgyűlés kiemelt kulturális, sport és egyéb rendezvényeinek támogatásáról. Az előterjesztés szerint több mint százmillió forint önkormányzati támogatással valósul meg a városban tizenhárom rendezvény. Közülük a legnagyobb összegű támogatást, 45 millió forintot - csakúgy mint tavaly - a Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál kapja. Tizenöt milliós támogatással tervezik a tavalyi nyolc helyett a Rippl-Ró- nai Fesztivált, s tizenkét milliót, a tavalyi négyszeresét adja az önkormányzat a szeptemberi Miénk a város programhoz. Nyolcmilliós támogatásra számíthat a Youth Football Festi- val. Ugyancsak nyolcmillióra számíthat a Nemzetközi Gyermekszínházi Biennálé, a hamarosan rendezendő farsangi napokra pedig az előző évihez hasonlóan másfél millió forintot szán Kaposvár a tervek szerint. Ahogy csökken a könyvvásárlásra költhető összeg a családi kasszákban, úgy fedezik fel egyre többen újra a bibliotékát. - Barcson minden tizedik városlakó rendszeres látogatója a városi könyvtárnak - mondta lapunk kérdésére Vértes Gábor barcsi könyvtárvezető, aki már negyven éve dolgozik könyvtárosként. Elmondta: az elmúlt három évben több mint ötven millió forintot költhettek a könyvtárfejlesztésre. Ma már a környező 32 községben is szerveznek rendezvényeket. 200 embernek tartottak ingyenes lakossági tanfolyamot, legutóbb a vakoknak és gyen- génlátóknak szerveztek felolvasást. Nagyatádon idén nagy segítséget jelent a kulturális és sportközpont működtetésében Jól hangzik. Kaposvár önkormányzata támogatja a kulturális rendezvényeket; a nemzetközi kamarazenei fesztivál idén is 45 milliós támogatást kaphat a tavaly decemberben indult kulturális közmunka program. - Jelenleg öten segítik a munkánkat a könyvtárban, múzeumban, televízióban, művelődési házban - mondta Pünkösd Márton igazgató. - A tervek szerint április 25-én, a város napján vesszük birtokba a felújított művelődési központot. Elsősorban a színpadi programok tekintetében várható jelentős előrelépés: nívós színházi előadásokkal, szórakoztató programokkal, előadói estekkel bővül a kulturális repertoár. Bővülnek az ifjúság közösségi és kulturális lehetőségei és művészeti csoportok is újra otthonra találnak. V. Szalai Erika, a marcali Kulturális Központ igazgatója elmondta: Marcali kulturális stratégiájának fő célkitűzése, hogy mindenki számára elérhetőMENNYIT KÖLT ÖN KULTÚRÁRA? bank György kaposvári vállalkozó: - Ha mindent ide számítok, akkor havonta nagyjából 4-5 ezer forintot költők kultúrára. Színházba szoktam járni, bár bérletem nincs. Előfizetőként rendszeresen újságot olvasok és időnként könyvet is szoktam vásárolni. Nem interneten futom át az írásokat, hanem szeretem kézbe venni a könyvet. A kultúra szerintem drága: ha bizonyos termékek, szolgáltatások iránt kisebb a kereslet, akkor kénytelenek árat emelni. MIKLAILAJOSNÉ kaposvári nyugdíjas: - Sajnos, akárcsak sokan mások, én is egyre kevesebbet tudok kultúrára áldozni. Napi élelmiszervásárlásra, rezsire fordítom az elkölthető keret túlnyomó részét, pedig én is szívesen járnék gyakran színházba. Korábban bérletem volt, aztán idővel egy-egy előadásra csökkentettem a látogatások számát. Hasonló a helyzetű mozival is. A tv és az internet marad egyedüli szórakozási lehetőségnek. mihalovits Róbert mestercuk- rász, kaposvári szakoktató: - Fiatal koromtól nagyon szeretek olvasni, különösen a szakmai könyveket forgatom rendszeresen. Családommal színházba járok, évek óta van bérletünk, olykor egy-egy kiállításra is eljutunk. Szeretem a filmeket, oda rendszerint 15 éves nagy fiammal szoktam elmenni. Legutóbb pár hete néztünk meg egy filmet Úgy számolom, hogyhavonta közel 2000-2500forintot fordítok kulturális kiadásokra. vé tegye a kulturális javakat és szolgáltatásokat. - Mindenkit megillet az alkotás lehetősége és mások alkotásainak megismerése. Esélyt kell kapnia a kisebbségnek a többség mellett, az amatőrnek a profi mellett. S, bár a pályázati lehetőségek mellett, az önkormányzatra hárul a kultúra finanszírozásának nagyobb terhe, az látszik, hogy fontos számára a város kulturális életének támogatása. Létfontosságú szerep hárul a kultúrára a települések jövőjének alakításában - folytatta az igazgató. - A kultúra teremti meg az egyén, a közösségek, a régiók és a nemzet önbecsülésének kereteit, formáit, színtereit és tartalmát. A kultúrának kitüntetett szerepe és helye van az esélyegyenlőség elősegítésében és az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében. ■ SH-összeállítás A szakértők és a jogerős ítélet szerint műalkotás a tárlat kulcskérdés Az ítélőtábla verdiktje alapján be kell engedni a nyugdíjas katonákat a taszári repülőmúzeumba Döntés született arról, hogy be kell engedni a nyugdíjas katonákat ► Folytatás az 1. oldalról A retorzió sem maradt el, azonmód visszavonták négy egykori katona tárlatvezetési és belépési jogát. Akik közül viszont Tarlósi József alezredes és Kontsagh Sándor törzszászlós nem fogadta el a döntést, állították, szerzői jogaik miatt nem tilthatják ki őket az intézményből. Melyet az ötvenes években alapítottak, azóta gyarapodott a gyűjtemény, mely rendre újabb és újabb helyre került. A taszári katonaság megszűnésével az anyag hivatalosan a hadtörténeti intézeté lett, a kiállítási tárgyakat, dokumentumokat bedobozolták, s az is szóba került, elkerül a településről az egyedülálló gyűjtemény. Mely végül maradhatott, az egykori laktanyába került, s a nyugdíjas katonák az amerikaiak kápolnájában hosz- szas munkával 2009 nyarára kialakították az új tárlatot. A kiállítás ünnepélyes körülmények között a falunapon megnyitott, másnap azonban bezárták, s bár létrehozói ezt nehezményezték, csak előzetes bejelentkezéssel lehetett látogatni. A tárlatvezetésben éppen a nyugdíjas katonák segédkeztek, ahogyan az ominózus forgatási napon is. Ők kalauzolták végig a stábot a gyűjteményen, nyilatkoztak az ügyben - majd a közgyűlési szankciók után perre mentek.- A tárlathoz szerzői jogaink fűződnek, hiszen saját szellemi és fizikai termékünk - magyarázta Tarlósi József -, s ehhez a kiállítás egyediségét kellett bizonyítanunk. A fotók küencven százaléka Kontsagh Sándoré, de sok más relikviát is beadtunk a közösbe. Nem pénzt akartunk, hanem a jogot, hogy bármikor bemehessünk, illetve, hogy az engedélyünk nélkül ne lehessen változtatni a kiállításon. A két katona beperelte tehát az önkormányzatot, a veteránrepülő szövetség megyei szervezetét, melynek Taszár korábban átadta a kezelői jogokat, valamint Pataki Sándort, a falu polgármesterét, aki az ominózus kitiltó levelet szignózta. Első fokon a Kaposvári Törvényszék az alpereseknek adott igazat, a bíróság ugyanis nem látta igazoltnak a tárlat egyedülállóságát.- Természetesen fellebbeztünk, az ügy a Pécsi ítélőtáblára került - folytatta a nyugállományú alezredes. - Ott először megegyezést javasoltak, s hajlottunk volna rá, ám az önkormányzat és a veterán egyesület azt akarta, fizessük ki a teljes perköltséget, s mondjunk le a szerzői jogainkról, s akkor bejárhatunk a múzeumba takarítani és füvet nyírni... A két katona persze nem fogadta el a felajánlott alkut, a per folytatódott, az ítélőtábla pedig szakértőt rendelt ki, hogy megállapítsák a kiállítás egyediségét. Ennek többszázezres összege természetesen a felpereseknek kellett állnia előzetesen, akik költségmentesítést kértek és kaptak. A három fős szakértői bizottság pedig kivonult Taszárra.- És megállapították, hogy a kiállítás műalkotásnak tekinthető - jelentette ki Tarlósi József -, és alkalmas a szerzői jogok védelmére. Innentől pedig nem maradt kérdés: az ítélőtábla jogerős ítéletében megállapította a jogainkat, s kimondta, mostantól kulcsot kapunk, s bármikor bemehetünk a múzeumba, mi dönthetünk a kiállítási anyag kezelésének módjáról, de még arról is, ingyen vagy pénzért legyen látogatható a tárlat. Jelenleg utóbbi van érvényben, s ha a folytatásban is így marad, a belépőkből befolyó összeg hatvan százaléka a miénk lenne. De ez nem érdekel bennünket, nem ezért csináltuk végig a procedúrát! Csak az érdekel, hogy az anyag megmaradjon, s méltó emléket állítson a hajdani taszári katonáknak. Pataki Sándor már azt sem értette, a katonák személy szerint őt miért perelték be, ahogyan az ítéletet is sajnálatosnak nevezte- Még nem kaptuk meg a bíróságtól a papírokat, így pontosan nem tudom, mi áll a verdiktben- mondta a taszári polgármester.- Annyit mondhatok, nem értek egyet az ítélettel, persze ez jogilag semmit sem jelent. Meg fogjuk vizsgálni, milyen jogorvoslati lehetőségeink maradtak. Ennél persze több intézkedésre lesz szüksége a taszári önkormányzatnak, ugyanis a vesztes per költségeit is ki kell fizetniük: az ítélőtábla egyetemlegesen osztotta meg a csaknem egymilliós összeget Taszár és a veterán egyesület között. Erről Pataki Sándor nem akart nyilatkozni, blogján - melyben folyamatosan tájékoztatja a falubelieket a településen történtekről - viszont azt írta, hogy az igazság és a bírósági döntések nem mindig vannak egymással összhangban. „Nem „csak ketten alakították ki” ezt a múzeumot az elmúlt évtizedek alatt - olvasható a január 19-i bejegyzésben - hanem sokan mások is. Az Ő szerzői jogaikkal most mi lesz? A másik fontos tény, hogy a múzeum a taszári önkormányzat tulajdona, s egy zárt területen üzemel. Harmad részt, a perrel kapcsolatos minden költséget az alpereseknek, tehát a taszári önkormányzatnak, és a S. M. Veterán Egyesületnek kell majd kifizetnie, ami közel 1 millió ft. Ezekkel a sorokkal csak azt próbáltam érzékeltetni, hogy ennyi pénzzel rövidítették meg a község költségvetését a „nyertesek”, amit másra is költhettünk volna, nem beszélve a Veterán Egyesületről. Kíváncsian várom a közgyűlést, amikor a tagokat értesítik a költségek kifizetéséről. No és a reakciókra...” A per lezárult, a repülőmúzeum-csata viszont láthatóan tovább folytatódik... ■ Vas András i A t
