Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-22 / 18. szám

2014. JANUÁR 22., SZERDA 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Reálnövekedés jellemezte az egész tavalyi évet bérek Tavaly január-novem­berben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 229 700, no­vemberben pedig 248 092 forint volt a nemzetgazdaság egészében, a közfoglalkozta­tottakat is beleértve - közölte tegnap a KSH. A nemzetgaz­daságban - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szer­vezeteknél - a bruttó átlagke­resetek 3,8, a nettó átlagkere­setek 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az átlagkeresetek a versenyszfé­rában 3,9 százalékkal nőttek. A közfoglalkoztatottak átlagke­resete 76 900 forint volt. A bruttó átlagkeresetek ezút­tal is a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (469 300 forint), ezt az információ és kommunikáció követte 424 700 forinttal. A legkevesebbet ezúttal is a szálláshely-szolgál­tatás, vendéglátás szektorában keresték az alkalmazottak, itt 146 600 forint volt a havi brut­tó, amit nem sokkal halad meg a humán-egészségügyi, szociá­lis ellátás területe a kerek 153 ezer forintos havi bruttóval. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint a gazdasági növekedés beindu­lása fokozatosan gyűrűzik be a munkaerőpiac folyamataiba. Kitért arra is, hogy a statisz­tikákat továbbra is torzítja a közfoglalkoztatottság szintje és időbeli lefutása: novemberben csaknem 180 ezer főt regiszt­ráltak a programban. Felhívta a figyelmet: a a bruttó bérek 6 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, amennyiben kiszűrjük a közfoglalkoztatottak torzító hatását. ■ MTI A leszakadás évtizede gki-konferencia A beruházások erősítése elengedhetetlen Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a konferenciát megnyitó beszédében kiemelte: a régió országai lehagytak minket A magyar gazdaság felzárkó­zása elakadt, és egy elveszett évtizedet tudhat maga mö­gött az ország - állították a GKI Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján a szakértők. A szakértők szerint a felzár­kózáshoz a beruházások nö­vekedésére lenne elsősorban szükség. Hornyák lózsef A 2004-es európai uniós csatla­kozásunk óta a régiós országok jobb eredményt értek el nálunk - mondta Akar László, a GKI ve­zérigazgatója a Gazdaságkutató által szervezett konferencián. Kármán András, az Európai „sokszor AZT szokták mon­dani, hogy a bankárok nem akarnak hitelezni - hangsú­lyozta Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója.- Én sok bankárral találkoz­tam, és nem találkoztam olyannal, aki szívesebben küld el embereket és zár be 10 fiókot, minthogy hitelezzen”- mondta. Szerinte minden bankár hitelezni szeretne. JELASITY KIEMELTE, hogy a szlovén és a ciprusi kormány Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság előtt a külső finanszírozáson nyugvó növekedés sérülékenynek mu­tatkozott a volt szocialista or­szágokban, amelyek 2004-ben és azt követően csatlakoztak az EU-hoz. A válság előtti gyors növekedést a külföldi működő­tőke-beruházások és a hitelfel­vétel segítette, Magyarországon azonban nem a vállalati be­ruházási dinamika dominált, hanem állami túlköltekezés. A pénzeket ráadásul nem produk­tív beruházásokra fordították - fejtette ki Kármán. A szakértő kiemelte: a poten­ciális növekedés üteme a válság hatására megfeleződött, néhol „örömujjongásban” tört volna ki, ha a bankszektoruk túlnyo­mó többsége külföldi tulajdon­ban lenne, mert így nem az állam feladata a feltőkésítés. az erste 2011 óta folyamato­san vásárol. Aki azon gondol­kozik, hogy menne van marad­na, az nem szokott vásárolni- emelte ki. „Maradunk, és to­vább szeretnénk az üzletet fej­leszteni - szögezte le Jelasity.- Aktív és jelentős bank szeret­nénk és fogunk maradni. ” harmadára csökkent a régióban. Magyarországon, az IMF becslé­se szerint a következő öt évben 1 százalék alatti lehet az éves po­tenciális növekedés üteme. Az európai bankok mérlegal­kalmazkodása miatt az EBRD igazgatója nem számít arra, hogy jelentős források válnak elérhetővé a bankrendszeren keresztül. Külföldi források közül érdemi szerepe a mű­ködötökének lehet, de ehhez versenyképes munkaerőre és befektetőbarát üzleti környe­zetre is szükség van - hang­súlyozta. Hozzátette: előre kel­lene lépni a beruházási hányad emelésében, amihez a belföldi megtakarítások növekedése és kiszámítható üzleti környezet erősítése a legfontosabb. A leszakadás egy másik okára is mutatott rá Bőd Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Ami­kor nem lett volna szabad - a 2008-as válság előtt -, akkor nagy költségvetési hiány volt Magyarországon. Ám a válság kirobbanása után - amikor ál­lami forrásból finanszírozott gazdaságélénkítésre lett volna szükség - erre nem volt lehe­tőség. Szembe kellett menni a világgal, ezért is esett nálunk nagyobbat a GDP, és nehézkes a felzárkózás is - hangsúlyozta a professzor. Agyonüti a magyar cégeket az e-útdíj csak egy dologban lehetünk biz­tosak, a változásban - mondta Vásárhelyi Árpád, a Schenker ügyvezető igazgatója. A szállít­mányozással foglalkozó cég veze­tője szerint a legkisebb, magyar tulajdonú vállalkozásokat „ütik agyon az útdíjjal” a kisebb gép­járművek adóterhelése miatt „Az e-útdíj a Continental logiszti­kai költségeit is megdobta, ami versenyhátrány Magyarország és a cégszámára” - mondta a válla­lat országkoordinátora, Rábai Dániel. Így érdemes lehet más országbeli telephellyel ellátni a vevőket - hangsúlyozta. Szavai szerint a környező országokkal is versenyben van Magyarország. Farkas Ádám, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság fő­igazgatója a formálódó bank­unióból való esetleges kima­radás kockázataira hívta fel a figyelmet. Tartósan szükség lesz külföldi forrásokra a fel­zárkózáshoz, és a kimaradással ezek drágábbak lennének. Úgy látja, hogy a nem euróöveze­ti országok kiváró állásponton vannak, és figyelik, hogy mi­ként alakul a bankunió feltétel- rendszere. Minden bankár hitelezni szeretne HÍRSÁV Adóbevallás közfoglalkoztatottaknak A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK ÍS felkérhetik személyijövede- lemadó-bevallásuk elkészíté­sére a NAV-ot, ha tavaly csak munkaviszonyból származó keresetük volt - hívta fel a figyelmet az adóhatóság. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményében emlékeztet arra: a közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jö­vedelem adóköteles, tehát arról szja-bevallás formájá­ban kell számot adni. Ennek benyújtási határideje május húszadika. ■ MTI Új helyettes államtitkár az NGM-ben Balogh László lett a Nem­zetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára. A szakember pályáját 1980- ban kezdte a Külkereskedel­mi Minisztériumban, 1994- től Magyarország párizsi főtárgyalója az OECD csatla­kozási tárgyalásokon, majd 1996-tól ő vezette a párizsi magyar OECD Missziót. A PSZÁF ügyvezető igazga­tója is volt, majd 2010-ig a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott, utána visszatért a PSZÁF-hoz és mint alelnök vett részt a munkában. ■ VG Javuló adatok a foglalkoztatásban FOLYAMATOSAN CSÖKKENT 2013-ban a nyilvántar­tott álláskeresők száma Magyarországon: tavaly decemberben mintegy 414 ezer álláskereső szerepelt a foglalkoztatási szolgálat regiszterében, szemben az év eleji több mint 648 ezerrel és a 2012 decem­beri 569 ezerrel - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) friss ada­taiból. Decemberben éves összehasonlításban több mint 27, az előző hónaphoz képest pedig 7,2 százalék­kal csökkent a nyilván­tartott álláskeresők száma. Az év végén csaknem 184 ezer álláskereső volt jogo­sult pénzbeli ellátásra; 30 százalékuk álláskeresési ellátást, a többiek pedig szociális jellegű támogatást kaptak. ■ MTI Megszenvedi az agrárium a szokatlanul enyhe telet időjárás A most jövő hideg inkább használni fog, egy februári fagy károkat okozhat A mínusz 5-8 fokot is elérő éj­szakai hideget jósolnak a mete­orológusok a következő napok­ra illetve a hétvégére, amely januárban nem kirívó, de eltér az elmúlt hetek rendkívül eny­he időjárásától. A pár napig tartó éjszakai fagy egyelőre nem okoz problémát, hosszabb távon azonban lehet baj az eny­he télből, amely hátrányosan érintheti a gyümölcsösöket és a szántóföldeket egyaránt. „A fagyokat túlélnék a gyü­mölcsösök, ez még meg is ti­zedelné a kártevőket, tehát kedvező hatással is járhat. Ha azonban a középtávú előrejel­zéseknek igaza lesz, és ezt kö­vetően február közepéig enyhe idő lesz, majd erre jön egy fagy, az lenullázhatja a hazai gyü­mölcsállományt” - nyilatkoz­ta a Világgazdaságnak Raskó György agrárközgazdász. Hoz­zátette: a mostani rügyek még nem termőrügyek, így egy je­lenlegi fagyot még átvészelnek az ültetvények, a későbbi időjá­rás azonban aggasztó.” A szokatlan időjárás nem kedvez a szántóföldi növények­nek sem, igaz, itt nem a hideg, hanem a kivételesen enyhe tél jelent problémát. „Az árpát na­gyon megviseli a mostani idő­járás, nagyon kellene neki a hideg, és a búza is jóval előbbre jár a normálisnál” - jelentette ki Raskó, aki szerint a szokásos A gyümölcsösök sok helyen rügyezésnek indultak viszonyoktól teljesen eltérő fel­tételek éreztetik majd hatásu­kat az idei eredményekben is. Az agrárközgazdász úgy véli, jó termésre már nincs esély. A mostani enyhe időjárás kedvez a kártevőknek, amelye­ket a téli fagyok szoktak gyé- ríteni, ezért a növényvédelmi munkákra fokozottan figyelni­ük kell a gazdáknak - nyilat­kozta a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Ka­mara elnöke a napokban az MTI-nek. Tarcali Gábor akkor hozzátette, ha hidegebbre for­dul az idő, és a hó is megérke­zik Magyarországra a követke­ző hetek még semlegesíthetik a káros hatást. Az ültetvények védelmére fordított források a termeszté­si költségek 30-35 százalékát teszik ki, míg a szántóföldi növénytermesztés esetében 15-20 százalékra rúgnak. Az enyhe tél komoly káro­kat okozhat a borászatoknak is. Az időjárás hatása egyelőre még vitatott, sok függ a továb­biaktól, ám az enyhe tél 25-30 százalékos termeléskiesést is okozhat. A szőlő egyelőre mélynyugalmi állapotban van, ilyenkor a nagy hideg sem árt-' hat neki, azonban ha a meleg hatására beindul a rügyezés, egy hirtelen jövő fagy akár 70- 80 százalékos kárt is okozhat az ültetvényekben. ■ B. L. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom