Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-15 / 12. szám

2014. JANUÁR 15., SZERDA MEGYEI KORKÉP 3 Sokaknak már a gyümölcs is luxus élelmiszer-kiadások A legszegényebbeknek napi háromszáz forint sem jut ► Folytatás az 1. oldalról- Minél kisebb az emberek jöve­delme, a pénzük annál nagyobb százalékát költik élelmiszerre - mondta Szabó János szociológus.- Miután a somogyi bérek 15-20 százalékkal elmaradnak az or­szágos átlagtól, így a megyében élőkre is igaz ez, viszont arányo­san hiába több a költés, ha az alapösszeg alacsonyabb, így for­dulhat elő, hogy Somogy, de az egész régió élelmiszer-kiadása elmarad az országos átlagtól. A legtöbb pénzt húsfélékre ad­ták ki az emberek, aztán a ke­nyérfélékre, majd tejtermékek­re. Régiónként komoly különb­ségek látszanak az egyes élel­miszerkategóriákban, a Dél-Du- nántúlon költöttek például a má­sodik legtöbbet kenyérre, és a második legkevesebbet húsra.- Az alapélelmiszereket min­denki kénytelen megvásárolni- folytatta Szabó János -, persze nem mindegy a minőség sem. A szegénység egyértelműen egész­ségkárosító, hiszen az egészség­telen táplálkozás a legolcsóbb. Nem véletlen, hogy a leggaz­dagabb és legszegényebb réteg költését összevetve az egyes élel­miszereknél nagy eltérés mutat­kozik. A legkevesebbet költő ti­zed csak kenyérből és zsírból vásárolt ugyanannyiért, mint a legtehetősebbek, sőt, előbbiből nyolcszáz, utóbbiból száz forint­tal többet vásároltak.- Nem véletlen, hogy a béreket tekintve az országban csak 18. Somogybán ilyen magas a szív­ás érrendszeri megbetegedések száma - magyarázta -, megye­betegség a magas vérnyomás és A többség csak az ár alapján válogathat a vásárlásnál Egy főre jutó élelmiszerköltés régiónként Közép­Budapest Közép­Nyugat­Dél­Észak­Észak­Dél-Alföld Magyarország Dunántúl Dunántúl Dunántúl Magyarország Alföld Élelmiszerek és alkoholmentes italok 191913 200921 186 795 187329 183323 183378 167463 209563 Élelmiszerek 174732 181756 171377 172636 169538 169225 154580 194697 Kenyérfélék 27814 29284 27805 30872 30533 30503 27414 31179 Hús 48785 46900 53460 51728 47679 51110 48380 67746 Hal 2467 2681 1663 1636 1482 1250 1215 1455 Tej, tojás, sajt 34056 36203 30142 30730 29497 27950 25888 31535 a Olaj-zsír 8674 8392 9535 9347 8760 10697 10349 11006 5 Gyümölcs 13131 15216 12810 11532 12429 10442 9745 12602 | Zöldség, burgonya 18556 20209 17546 16837 20624 18755 14979 20179 5 Édességek 13606 14666 11906 12918 12357 11561 10375 12106 * Más 7644 8204 6510 7036 6177 6956 6235 6889 | Alkoholmentes italok 17181 19165 15418 14693 13784 14154 12883 14866 | A legszegényebb és leggazdagabb réteg költése a cukorbaj, s kimutathatóan rö- videbb a várható élettartam is. A péksüteményekre viszont már a leggazdagabbak költöttek többet, éppen háromszor annyit, mint a legszegényebbek, s nyolc­szor többért vettek cukrászter­mékeket is. Húsból a sertésnél 1,7-szeres, a baromfinál 2,2-sze- res, a marhánál tízszeres a kü­lönbség a legfelső tized javára, mely a minőségi felvágottakból is négyszer többért vásárolt. A halféléknél tízszeres, a halkon­zerveknél 15-szörös a differen­cia, ehhez képest a négyszeres joghurt-kefír-tejfól-, valamint az ötszörös sajt-túró-különbség ke­véssé feltűnő. Óriási a különbség a gyü­mölcsre költött összegeknél is, a legszegényebbek sárgabarack­ból 30-szor (!), körtéből, eperből, málnából 12-szer, őszibarackból kilencszer, szőlőből nyolcszor, citrusfélékből 6,5-szer, banán­ból és görögdinnyéből ötször, al­mából 3,5-szer kevesebbet vásá­roltak, s nagy az eltérés a zöld­ségféléknél is: a legszűkösebben élő dekád dióra, mákra 6,5-szer, gombára ötször, uborkára négy­szer, paradicsomra, papriká­ra háromszor kevesebbet tu­dott költeni, s csak zöldbabra és a száraz hüvelyesekre jutott ne­kik ugyanannyi, mint a leggaz­dagabbaknak - illetve utóbbiak kevéssé favorizálták a babot, a sárgaborsót és a lencsét... Mint ahogyan az édességek közül a cukornál sincs nagy dif­ferencia, hiszen csak 1,6-sze- res a különbség a legtehető­sebb tized javára, viszont lek­várra, befőttre háromszor, kávé­ra 3,5-szer, csokoládéra 4,2-szer, fagylaltra, jégkrémre ötször, teá­ra 5,2-szer, mézre tízszer többet költöttek, míg gyümölcslevek­re 7,5-szer, ásványvízre pedig nyolcszor több jutott számukra.- A kenyér-, a zsír- és a hüve­lyes-fogyasztás nem azért egyen­lő, mert a legszegényebbek erre ugyanannyit tudnak fordítani, hanem mert a leggazdagabbak ebből a kiadásaik arányában jó­val kevesebbet vásárolnak - je­lentette ki Szabó János. - Ugyan­ez a sertéshúsra is érvényes, ez a legolcsóbb, marhát már a közép­réteg is csak ünnepnapokon en­gedhet meg magának, ahogyan a halat is. Ráadásul utóbbi kaló­riaszegény, a szegények pedig a magas energiatartalmú, s emiatt általában egészségtelen élelmi­szereket vásárolják. A tejtermé­kek, gyümölcsök és zöldségek sokaknak kifejezetten luxuski­adásnak számítanak, ahogyan az édességek és élvezeti cikkek is, s ezeket egyre többen egysze­rűen nem engedhetik meg ma­guknak. ■ Vas András Pályázati forintból munkahelyeket teremthetnek somogyi vállalkozások A beruházásoktól a helyi gazdaság és a foglalkoztatás fejlődését remélik ► Folytatás az 1. oldalról- Érdekel a pályázat, az elmúlt években szinte mindig nőtt a dolgozói létszámunk - közöl­te Dévai Tibor, a közepes mé­retű cégeknél tavaly az Év so­mogyi vállalkozásának válasz­tott kaposvári Lamello Kft. tu­lajdonos-ügyvezető igazgatója.- Szükség van az új munkaerő­re. Az utóbbi három évben 40 dolgozót vettünk fel, az idén to­vábbi tízet - főként asztaloso­kat, betanított munkásokat - szeretnénk alkalmazni. Bővül a piaci igény, újabb bútorcsalád gyártását készítjük elő, közel 50 millió forintos beruházásra készülünk: bővítjük az üzem­csarnokot és újabb modern gé­peket helyezünk üzembe. Illés János, az elsősorban épí­tőanyag-kereskedelemmel és építőipari karbantartással, ja­vítással foglalkozó kaposvári családi vállalkozás tagja nem tervez munkaerő-felvételt, mi­vel egyelőre az ágazatban nincs túl sok megrendelés. Ennek el­lenére hasznosnak tartja a kez­deményezést, akárcsak Maráz Ferenc, a kaposvári Marázplast tulajdonosa. A kereskedelmi társaság raktár- és logisztikai bővítése kapcsán három-öt dol­gozó felvételével számol. Hor­váth István, a kaposvári Baross Szőnyegáruház tulajdonosa rá­mutatott: az összes lehetséges módon támogatni kell a mun­kahelyek megőrzését, az új ál­láshelyek létrehozását.- Jövő héten nálunk is két új kolléga áll munkába, egyelő­re három hónapra - mondta. - Az összes olyan program, mely munkahelyet teremt, pozitív változást indíthat el a helyi gaz­daságban. Ez pedig különösen fontos elvárás térségünkben. A területi különbségek csök­kentése, a helyi gazdaság meg­erősítése, a kis- és középvállal­kozások fejlődésének, piaci po­zícióinak bővítése, új munka­helyek létrehozását eredmé­nyező beruházások támogatása - utalt a pályázat alapvető cél­jaira a megyei kormányhivatal munkaügyi központja. Csiszár Ferenc, a somogy- szili Szili Kalász Kft. ügyve­zető igazgatója amondó: a vá­rosokon kívül a kisebb somo­gyi településeken működő cé­geket is jó lenne helyzetbe hoz­ni, hiszen a mikro- és kisvállal­kozások gyakran egy-egy tele­pülés legnagyobb foglalkozta­tói. Ács József, a kaposvári Ács sütöde cégvezetője hasznosnak minősítette a meghirdetett pá­lyázatot, s eközben több somo­gyi élelmiszeripari társaság ve­zetője is az új pályázati forráso­kat térképezi fel. Császár zsemlyét, fonott ka­lácsot és bagettet is gyártanak majd azon a gépsoron, melyet Pályázati forrás - több lehetőség. Uj bútorcsaládot gyártanak a Lamello Kft.-nél, ezért bővítik a létszámot a kaposvári Brunner Sütőipa­ri Kft.-nél helyeznek üzembe. Á cégvezető kiemelte: minden lehetőség foglalkoztatja őket, mely a társaság profiljába il­leszkedik és stabil működését erősítheti.- A kkv-ágazat támogatása meghatározó kérdés, hiszen So­mogybán is meglehetősen sok dolgozónak adnak munkát az ebbe körbe sorolt társaságok - számolt be Brunner Róbert tu­lajdonos-cégvezető. - Vállalko­zásunk igyekszik lépést tarta­ni a változásokkal, az épület­és technológia korszerűsítésre közel 100 millió forintot fordí­tunk. Most 35-en dolgoznak ná­lunk, s három új munkatárs fel­vételét tervezzük.- Két szempontból is lénye­ges a pályázat - hangoztatta Ke­resztes Péter, a megyei vállalko­zásfejlesztési központ vezetője. - A foglalkoztatást erősítheti, bővítheti, és új beruházásokat indíthat el, melyek a termelés növekedését eredményezhetik. Az elmúlt években is népszerű volt az ilyen jellegű pályázat, a rendelkezésre álló keretössze­get általában túligényelték. Ak­kor lennék elégedett, ha minél több somogyi vállalkozó élne a felkínált eséllyel. Óriási lehető­ségről van szó, ez főleg most le­het hasznos, amikor pályázati szempontból átmeneti időszak­ban vagyunk. A 2014-2020. kö­zötti kiírások még nem jelentek meg, az előző időszakról áthúzó­dó pályázatokból pedig már ke­vés az elérhető forrás. Ez a mos­tani lehetőség azért fontos, mert gépet, termelőberendezést he­lyezhetnek üzembe a vállalko­zók. ■ Harsányi Miklós JEGYZET FÓNAI IMRE Jár vagy nem jár? SZERENCSÉTLEN, biciklivel faágat gyűjtő, megbüntetett koma (koma vagy roma, ez most a mi szempontunkból teljesen mindegy), próbálta volna meg inkább az egész erdőt ellopni... miközben Schmuck An­dor azt javasolja a pártok­nak, hogy a kampányra for­dítható állami támogatás­ból inkább a szegényeket se­gítő alapítványt hozzanak létre (persze, pártja mérhe­tetlen támogatási szintjével könnyen beszél), Siófokon meg éppen most vezették be, hogy csak annak jár az ön- kormányzati segély, aki tisz­tán tartja a lakókörnyezetét, Svájc éppen arról népszavaz: vezessék-e be a feltétel nél­küli, minden állampolgár­nak alanyi jogon járó alapjö­vedelmet? mivel Svájcban is még csak most tartanak népszavazást a témában, mi feltehetően még fényévekre vagyunk at­tól, hogy komolyan felvetőd­hessen ugyanez. Annak el­lenére is, hogy a napokban a LÉT munkacsoport nyil­vánosság elé állt az ötlettel: számításaik szerint a jelen­legi gazdasági helyzetben a létminimum 60-66 százalé­kát kaphatná meg Magyar- ország minden lakosa, 18 év felett például havi 50 ezer fo­rintot. De persze cserében megszűnne a családi pót­lék, az álláskeresési támoga­tás, a különböző szociális se­gélyek. lehet ehelyett „teljes foglal­koztatást” is ígérni (sőt, el­hinni se tilos), Bogár Lász­ló közgazdásszal egyetérte­ni, aki szerint az alsó egy- harmad menthetetlen, ezért kell „középre koncentrálni”. Miközben pedig Svájc nép­szavaz, mi éppen a feketefo­rintokat fehérítjük: aki kül­földön vagy itthon tartott, de eddig nem adózott millióit (minimum ötöt) egy megha­tározott számlára teszi, öt év elteltével adómentesen fól- veheti. Adózás: útban a bevallás, lehet nyilatkozni adó Hamarosan megérkeznek a személyi jövedelem adó-be­valláshoz szükséges nyomtat­ványok, információk. A mun­kavállalóknak még ebben a hónapban nyilatkozniuk kell arról, hogy kérik-e munkálta­tójuktól adójuk megállapítását, illetve a bevallás elkészítését. Postázzák a bevallási nyom­tatványokat: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózói szo­kásokat figyelembe véve állí­totta össze az szja-egységcso- magokat. Erről Barlai Kriszti­na, a NAV regionális szóvivő­je számolt be. A csomag csak azt tartalmazza, amire az adó­zónak szüksége van a bevallá­sához. ■ H. M. Legszegényebbek Leggazdagabbak Százalékos különbség Magyar átlag Kenyérfélék 21852 38124 + 74 29068 Hús 33054 71437 + 117 52160 Hal 394 4288 +988 1745 Tej, tojás, sajt 15892 47012 + 195 30620 VI •UJ Olaj-zsír 6629 11878 + 79 9631 O Gyümölcs 3957 21494 +443 11986 9 X Zöldség, burgonya 11094 27866 +151 18175 X Édességek 5792 19799 +241 12323 <r se Más 3942 9658 + 145 6936 •< 0c Alkoholmentes italok 6764 27047 +299 15132 g

Next

/
Oldalképek
Tartalom